.jpg)
"Nem erről az Európáról álmodom, de ha az együttélés szándéka nem ugyanazt jelenti mindannyiunk számára, akkor szükségessé válik a többsebességes Európa" - véli az euróövezethez tartozó országok csoportjának vezetője.
Juncker szerint a lisszaboni szerződés írországi elutasításának ugyanaz a jelentése, mint három évvel ezelőtt az európai alkotmányos szerződésre mondott francia és holland "nemnek". Ezért lenne hibás most Írországot a vádlottak padjára ültetni és arra kötelezni, hogy válasszon a reformszerződés vagy az Európai Unióból való kilépés között. "Soha nem mondtunk ilyet Franciaországnak, így tehát Írországnak sem mondhatjuk" - fogalmaz Juncker, aki szerint mellesleg ez a megoldás csak súlyosbítaná a problémákat.
Véleménye szerint a brüsszeli csúcson meg kell hallgatni az ír javaslatokat, és úgy kell megtalálni a kiutat a jelenlegi helyzetből, hogy a lisszaboni szerződés tartalma ne kérdőjeleződjön meg. Ha nincs meg ez a kiút, akkor a nizzai szerződés alapjain kell az európai építkezésnek folytatódnia. Erről viszont Juncker szerint mindenki tudja, hogy nem elégséges a működéshez, ezért lesz szükség egyes országok között mélyebb együttműködésre, azaz a többséges Európára.
A luxemburgi miniszterelnök szerint az írországi elutasítás azt bizonyította, hogy Európa két részre szakadt. Az európai lakosság egy része "még több Európát" szeretne, míg a másik fele úgy véli, hogy "elegendő vagy túl sok Európa" van az életükben. Ez a törésvonal minden tagállamban megvan, és most "durva megerősítést" nyert Írországban - hangsúlyozza Juncker.
Ennek okát a "kettős nemzeti önzésben" látja: egyrészt a kormányok "lustaságában", amelyek nem magyarázzák el eléggé az EU működését hazájukban. Másrészt az állampolgárok is lusták: a legtöbb európai visszavonult a magánéletébe, nem érdekli, mi történik a többi tagállamban vagy a többi kontinensen.
A luxemburgi miniszterelnök szerint a politikusoknak világosan el kell magyarázniuk az embereknek: mi történik, ha Európa letér a megkezdett útról. Ebben a kérdésben pedig a generációs probléma dominál azok között, akik még ismerték a háborút, és azok között, akik azt hiszik, hogy az európai béke valami öröktől fogva adott dolog.
"Ha nem sikerül megőrizni azt az Európát, amelyben békésen tudjuk megoldani a konfliktusainkat, akkor visszatérnek a régi gonosz szellemek. Ez van megírva a történelemben, ez van megírva az európai földben, ez van megírva a temetőinkben. Tudom, hogy ez a szöveg már kiment a divatból. De ez nem jelenti azt, hogy nem kellene mondogatni" - véli Juncker.
Az ír miniszterelnök szerint most még túl korai lenne megoldási javaslatot tenni arra a helyzetre, amely az EU lisszaboni szerződését elutasító ír népszavazás nyomán állt elő. Brian Cowen Brüsszelben találkozott José Manuel Barrosóval, az Európai Bizottság elnökével, aki biztosította őt arról, hogy az unió ad időt Írországnak a helyzet megoldására.
"Nagyon-nagyon nehéz lenne bármilyen intézményi változtatást eszközölni a lisszaboni szerződés elfogadott szövegén" - mondta újságíróknak Barroso. Szerinte a következő, októberi EU-csúcs megfelelő alkalmat ad majd arra, hogy megvitassák a hogyan tovább kérdését. Ezzel a bizottsági elnök világossá tette, hogy a péntekig tartó brüsszeli EU-csúcson nem várható érdemi előrelépés a kérdésben.
Az ír miniszterelnök megjegyezte: most még arról is korai lenne beszélni, hogy rendezzen-e Írország újabb népszavazást az unió intézményi és döntéshozatali rendszerét megreformáló, a tagállamok megnövekedett számához igazító lisszaboni szerződésről. Cowen elmondta, még csak most kezdi meg a konzultációkat arról, miként töltheti be Írország továbbra is a maga szerepét az Európai Unióban.
Találja ki Dublin, hogy mi legyen
V4: nincs megállás az ír bukta után - vagy mégis?
Válságban az Európai Unió
Reformszerződés nélkül megfullad az unió
Magyarország is sajnálkozik
Az ír "nem" sokkolja az uniót
MTI