Továbbra is borongós nemzetközi hangulatban kereshetik a befektetők a legjobb hozamot ígérő eszközöket. A problémákra továbbra sem találják a megoldásokat, a piacok egyre idegesebbek A kormányzatok, jegybankok a válság óta sokkal aktívabbak, mint korábban: a piacok manapság már egyre inkább azt figyelik, mit lépnek a gazdaságpolitikai irányítók, és ennek milyen lehetséges kimenetelei lehetnek. Horváth István, a K&H Alapkezelő befektetési alapkezelője a legfrissebb Trendmonitor ismertetésekor elmondta: az év hátralévő részében is számolni kell a világgazdaság problémáival, amelyek továbbra sem látszanak megoldódni. Mindeközben azonban a piacokon az árfolyamok 20-30 százalékos esésen vannak túl, így érzékenyebben reagálnak a gazdaságpolitikai intézkedésekre.
A fejlődő gazdaságok a reflektorfényben
A fejlett gazdaságok a recesszió szélén táncolnak, így az amerikai jegybank szerepét betöltő Fed nem szokványos eszközökhöz kényszerül nyúlni: Horváth István szerint a leginkább rendkívüli intézkedések sorát a jegybanki kamatszintek 2 évre történő befagyasztása jelenti, ami korábban egy fejlett gazdaságban elképzelhetetlen lett volna. A Fed tere erősen beszűkült a gazdaság élénkítésére – de hasonló gondokkal küzd az eurózóna is.
Horváth István, a K&H Alapkezelő befektetési igazgatója
Európában minden gazdaság a takarékosság felé mozdul el. Görögország és a perifériális országok felé fordul a figyelem – rossz hír, hogy egy ideje Olaszországot is idesorolják, jobb hír, hogy Írország megítélése egyre javul, ami a CDS-árazásban is meglátszik. Az eurózóna növekedési kilátásai összességében nagyon kedvezőtlenek, a friss prognózisok a válság előtti szinteknél 2 százalékkal alacsonyabb bővülésről szólnak. Az is világos, hogy az újabb görög mentőcsomag elfogadása esetén is nagyon magas a görög csőd bekövetkezésének valószínűsége – ennek várható hatásait azonban nem könnyű megbecsülni.
A turbulens időszak nyertese az arany és a svájci frank volt, mostanra azonban elsősorban a feltörekvő gazdaságokra jellemzőek a jobb növekedési kilátások. Ezen országok versenyképességét a fejlett gazdaságokéhoz viszonyított alacsony adósságállomány is növeli. A világ tőzsdei kapitalizációjának 80 százaléka azonban továbbra is a fejlett gazdaságok tőzsdéin koncentrálódik, így a fejlődők korántsem függetleníthetik magukat a „régi nagyoktól”.
Bajok vannak a magyar növekedéssel
A magyar gazdaság értékelésében a második negyedéves, rendkívül kedvezőtlen GDP-adat vízválasztó volt: annak nyilvánosságra kerülése óta erősödnek az aggodalmak a magyar növekedés lehetőségeivel kapcsolatban – mondta Horváth István. A GDP bővülésének forrása továbbra is az export marad, ám a kivitel a német gazdaság teljesítményével együtt lassul. Mivel a belső kereslet élénkülése továbbra sem várható, a GDP-növekedés 2012-ben akár az 1 százalékot sem érheti el.
A lakossági fogyasztás kilátásai továbbra is kedvezőtlenek: a munkaerőpiacon az aktívak száma növekszik, ebben azonban szerepe van a nyugdíjkorhatár emelkedésének, a rokkantnyugdíjazás szigorításának is. A foglalkoztatottak száma ugyan valamelyest meghaladja a válság közepén jellemző értéket, ám ez főként az állami közfoglalkoztatási programoknak köszönhető, a versenyszektorban inkább a munkaerőkölcsönzés szerepe növekszik, a piaci szereplők óvatosak. A tervezett minimálbér-emelés akár további elbocsátásokat is generálhat.
Az szja-csökkentés nem ad választ a munkanélküliek problémáira, a közfoglalkoztatás erősítése pedig kérdéses, hogy valóban képes-e csökkenteni a munkanélküliség szintjét. Magyarország számára kiemelkedően fontos, hogy az euróválság rendezésével hogyan változik a nemzetközi tőkeáramlás: jelenleg úgy tűnik, előtérbe kerül a protekcionizmus, ami a magyar gazdaság számára újabb kockázatokat jelenthet – mondta a befektetési igazgató.
A költségvetési politika továbbra is erősen támaszkodik a nyugdíjrendszer átalakításából az államhoz áramló vagyonra. A magánnyugdíjpénztári pénzeknek köszönhetően az idei hiánycél vélhetően teljesülni fog, azonban az egyszeri hatás nélkül 6 százalék fölötti lenne a költségvetés hiánya 2011-ben. Horváth István felhívta a figyelmet: a Széll Kálmán terv egyelőre koncepcionális szinten maradt, nem láthatóak a valódi eredményei. A piacok azért „szerették” a tervet, mert főleg kiadáscsökkentési oldalon kereste a választ a gazdaság problémáira, azonban a jelenlegi intézkedések inkább bevételnövelési oldalról közelítik meg a helyzetet, az ígért strukturális reformokból egyelőre nem sok látszik. 2012-ben a bruttó adósság csökkentése elsősorban a magánnyugdíjpénztáraktól származó vagyonnak köszönhető, emellett a jegybanki devizabetétek felhasználásából ered.
A gyenge növekedés a 3 százalékos cél alá szorítja az inflációt, ami lehetővé tenné a jegybank számára a kamatcsökkentést, azonban a forint árfolyama és a külföldi befektetők által elvárt kamatprémium gyakorlatilag kizárja a vágás lehetőségét. A jövedéki adó és az áfa emelése ráadásul ideiglenesen 4,5 százalék fölé emelheti az inflációt is, a negatív környezet fokozódásával akár még kamatemelésre is kényszerülhet az MNB.
Részvény helyett befalapokat javasolnak
A jelenlegi helyzet értékelése alapján a negyedik negyedévre a K&H Alapkezelő óvatosságot javasol: a részvények súlyának csökkentését tartják érdemesnek minden portfólióban. A komoly árfolyamesést elszenvedett részvények ára mindazonáltal csábító lehet, ám a nagy kockázatok miatt nem közvetlenül, hanem tőke- és hozamvédett alapokon keresztül javasolják a befektetést az alapkezelőnél.
A magyar kötvényeket a költségvetési kockázatok és a kedvezőtlen nemzetközi környezet ismeretében alulsúlyozásra javasolják, a pénzpiaci alapoknak viszont érdemes nagyobb teret adni befektetésinkben. A devizapiacon az alapkezelő a dollár felülsúlyozását javasolja.
Várják az év végi adóoptimalizálókat
Zobor Zsuzsanna, a K&H Alapkezelő vezérigazgatója elmondta: az alapkezelő az elmúlt másfél-két évben gyorsan változó jogi és befektetői környezetben is stabilan megtartotta az alapjaiban elhelyezett vagyon nagyságát.
Zobor Zsuzsanna, a K&H alapkezelő vezérigazgatója
A Pioneer elemzésére reagálva az alapkezelő vezérigazgatója elmondta: sok ügyfél érdeklődik a bank fiókjaiban a végtörlesztés iránt, egyelőre azonban nem látnak kiugró visszaváltásokat a befektetési alapokban. Ráadásul az év vége közeledtével rendszerint meglódul az adókedvezmény lehetőségét kínáló termékek (tbsz, nyesz) iránti érdeklődés, a K&H idén is erre számít – mondta Zobor Zsuzsanna.
Privátbankár - Gáspár András
Az első nagy lengyelországi atomerőmű 2040-re épülhet fel, az előző kormány által kitűzött 2032-es időpont optimista volt. 
