A karácsony a keresztény világ második legfontosabb ünnepe a húsvét után, de jelentősége talán már túlmutat azon. Ennek az ünnepnek is van pogány "előzménye" - de miért is lett pont "karácsony" az ünnep magyar neve, amikor Jézus Krisztus születésére emlékezik a világ?
Mikor született Jézus Krisztus?
A kereszténység egyik legfontosabb ünnepe a karácsony, de vajon mikor született a Megváltó? Az ókorban és a középkorban is több "világéra", azaz időszámítási módszer volt használatban, végül a Dionysius Exiguus római apát által alkalmazott módszer terjedt el Európában, főleg nyugaton (Bizánc sokáig kitartott a maga keltezési módszere mellett). Ez az, ami alapján az időszámítás kezdete Krisztus születése, ehhez viszont ki kellett számolni ennek időpontját (az addig mérvadó világérák a Római Birodalom alapításától számoztak, illetve Diocletianus trónra lépésétől, akit az apát nem tartott arra méltónak, hogy a számozás vele kezdődjön). Hahn István Naptári rendszerek és időszámítás című könyvében leírja, hogy "Dionysius számításaiban azon a törekvésen túl, hogy az eltérő becslések valamilyen középarányosát adja, csillagászati és asztrológiai tényezők is közrejátszottak", a munkával i.sz. 525-ben készült el.
A becslések alapját a Máté és Lukács evangéliumában megjelenő világi "háttéresemények" adták, így Heródes trónra lépése vagy például az első júdeai népszámlálás elrendelése. Ezt a fajta keltezést már Nagy Károly frank uralkodó is alkalmazta a 8-9. század fordulóján, a középkorban pedig, a keresztény egyház térhódításával párhuzamosan egyre elterjedtebb lett. A december 25-ei dátumnak azonban pogány gyökerei is vannak.
Mióta ünneplik a karácsonyt?
A Római Birodalomban a pogányok a téli napfordulót ünnepelték, mely december 25-re, illetve az azt megelőző hétre esett, ez volt Szaturnusz isten ünnepe is, innen ered eme ünnepségek elnevezése is: szaturnáliák. Sok hasonlóságot vélhetünk felfedezni a pogány ünnepség és a későbbi karácsonyi ünnepek között. A téli napforduló kapcsán a pogányok az újjászületést (születés szimbóluma), a meleg, vagyis a bőség eljövetelét ünnepelték és gyakori volt ilyenkor, hogy a szolgákat is megajándékozták. 313-tól a kereszténység hivatalos lett a Birodalomban, 394-től pedig államvallás. A 4. századtól a keresztény egyház mindinkább december 25-étől kezdte ünnepelni az Úr születését, január 6-án pedig a Jordán folyóban való megkeresztelését (vízkereszt). A dátum azért is volt fontos, mert az egyre inkább széles körben terjedő "új" államvallás egyik fontos ünnepe így kiszorította a korábbi pogány ünnepeket (így például a "nagy vetélytárs" Mithrász-kultuszt is).
December 25. vagy január 6.? Különféle keresztény egyházak különböző dátumokon ünneplik: a katolikusok és a reformátusok december 25-én,a görög keleti ortodox, a szíriai és az etióp egyházak január 6-ikán, az örmények pedig január 18-ikán. Az eltérés a julián és a Gergely-naptár közti időbeni eltérésből ered. |
A karácsony beköltözik az otthonokba
Jézus születésének ünnepe az egyházra, és így főleg a templomokra korlátozódott. A 16. századi reformáció, a latinról lefordított Biblia a hitet beköltöztette a családi otthonokba, hiszen a szent szövegeket már otthon, saját nyelven is olvasták a hívők, nemcsak a templomi prédikációkban találkoztak azokkal. Ezzel párhuzamosan az egyházi ünnepek is bekerültek a családi házakba. Ezzel együtt kezdtek kialakulni olyan szokások, amelyek ugyan vallási eredetűek, de mára már szekularizálódtak.
A díszek eredete A fákat először gyümölcsökkel és különböző színes termésekkel díszítették. Átvitt jelentése a hagyományosan pirossal ékesített fenyőnek az életfa, a természet évről-évre megújulása. A fán látható girland a paradicsomi rosszra csábító kígyót jelképezi, az alma a tudás fájáról szakasztott gyümölcsre emlékeztet (ennek mintájára alakultak ki később a piros, arannyal díszített üveggömbök), a gyertyák pedig a fény, a nap, keresztény felfogás szerint Jézus szimbólumai. Magyar jellegzetesség viszont a díszítésben a szaloncukor. |
A faállítás szokása jelen volt már a germán törzseknél is (a termőág és a zöldág fontos szimbólum volt a pogányoknál), a keresztények körében az ifjú élet feláldozását szimbolizálja, vagyis Jézus Krisztust, a Megváltót (a korai szokások szerint fiatal fenyőből készített díszes fát állítottak az otthonokba). A karácsony szentsége így a templomokból, a közterekről átköltözött a családok körébe is.
A magyar hagyományok
Karácsonyfát Magyarországon a 19. század óta állítanak, az egyre erősödő és vagyonosabbá váló polgárság körében szintén hamar elterjedt szokás lett, akárcsak Németországban.
Igen népszerű volt a magyar parasztok körében a betlehemezés, pásztorjáték keretében adták elő, ahogy a megszületett kis Jézust meglátogatják a napkeleti bölcsek. A játék hosszabb terjedelmű volt Erdélyben, ahol általában megjelenítették Józsefet és Máriát is. A játékot gyakorta kapcsolták össze adománygyűjtéssel is. A hazai szokások szerint fát 24-én állítunk, a feldíszített karácsonyfa egészen vízkeresztig áll. Népi hagyomány, hogy a faállítás napján csak a ház körül volt szabad dolgozni, a mezőn nem. Az ünnep fénypontja az éjféli mise, akárcsak máshol a keresztények körében, vidéken még most is szokás néhol, hogy ezek után a gazdág megrázzák gyümölcsfáikat, hogy az a következő idényben bő termést adjon. A dalban is megénekelt kiskarácsony illetve nagykarácsony valójában fordított sorrendben követik egymást: nagykarácsony december 25., míg a kiskarácsony újév első napja.
A karácsony szó déli szláv közvetítéssel került át a magyar nyelvbe, jelentése napforduló (a bolgár és a macedón egyes nyelvjárásaiban ma is fellelhető a "kracsun" szó, ami eredetileg átlépést jelentett, majd később "napforduló" értelemben használták). Más etimológiai kutatások szerint az albán "karcun" kifejezést vette át a magyar, ami eredetileg farönköt jelntett, ez utalt a napfordulókor szokásos máglyaégetés pogányhagyományára. A közkedvelt elképzeléssel szemben tehát a magyar karácsony szó nem Krisztus nevéből származik, sőt inkább pogány gyökerei vannak.
A karácsony, mint bombaüzlet
A karácsonyhoz a polgárosodás és a reformáció után kapcsolódó szokások a 20. századra már nagy mértékben elváltak az vallási tartalomtól, a globalizálodó világgazdaságban ma már ott is állítanak karácsonyfát, ahol eddig nem volt szokás. Az angolszász kultúrkörben a karácsony olyannyira eltávolodott Jézus születésének történetétől, hogy ott ma már Santa Claus vagy Christmas Father hozza az ajándékot (sőt járja be az egész világot egyetlen éjszaka alatt).
A vallásos tartalomtól elválasztott karácsony világszerte jobban "eladható" karácsonyfával és Mikulással, nem csak a lokális, de a globális kereskedelem kiemelt időszaka is lett az ajándékozás időszaka. A kapitalista gazdaságok hamar felisemrték a karácsonyban a hatalmas üzleti lehetőséget. A faállítás, az adventi koszorú és a karácsonyi fények ettől függetlenül még mindig bensőséges hangulatot biztosítanak a családoknak a békés ünnephez, amikor kizárhatjuk egy kicsit a zajos külvilág forgatagát az otthon melegén kívülre.
Betiltott termékek a karácsonyi vásárokon
Megtalálták az ország karácsonyfáját
Egyre szegényebb a Jézuska
Indul a milliárdos édességszezon
Szeretjük a hazait, de az ár és az íz fontosabb
Rárepülünk az olcsóra és az akciósra
Privátbankár