A karácsony a keresztény világ második legfontosabb ünnepe a húsvét után, de jelentősége talán már túlmutat azon. A legtöbb karácsonyi szokás a reformációt követően költözött az otthonokba, utat nyitva ezzel a későbbi kapitalista gazdaságoknak, a karácsony "kiárusításához". De miért éppen december 25. karácsony első napja, honnan tudjuk mikor született Jézus Krisztus?
A karácsony a keresztény világ második legfontosabb ünnepe a húsvét után, de jelentősége talán már túlmutat azon. A legtöbb karácsonyi szokás a reformációt követően költözött az otthonokba, utat nyitva ezzel a későbbi kapitalista gazdaságoknak, a karácsony "kiárusításához". De miért éppen december 25. karácsony első napja, honnan tudjuk mikor született Jézus Krisztus?
A karácsony a keresztény világ második legfontosabb ünnepe a húsvét után, de jelentősége talán már túlmutat azon. Ennek az ünnepnek is van pogány "előzménye" - de miért is lett pont "karácsony" az ünnep magyar neve, amikor Jézus Krisztus születésére emlékezik a világ?
Mikor született Jézus Krisztus?
A kereszténység egyik legfontosabb ünnepe a karácsony, de vajon mikor született a Megváltó? Az ókorban és a középkorban is több "világéra", azaz időszámítási módszer volt használatban, végül a Dionysius Exiguus római apát által alkalmazott módszer terjedt el Európában, főleg nyugaton (Bizánc sokáig kitartott a maga keltezési módszere mellett). Ez az, ami alapján az időszámítás kezdete Krisztus születése, ehhez viszont ki kellett számolni ennek időpontját (az addig mérvadó világérák a Római Birodalom alapításától számoztak, illetve Diocletianus trónra lépésétől, akit az apát nem tartott arra méltónak, hogy a számozás vele kezdődjön). Hahn István Naptári rendszerek és időszámítás című könyvében leírja, hogy "Dionysius számításaiban azon a törekvésen túl, hogy az eltérő becslések valamilyen középarányosát adja, csillagászati és asztrológiai tényezők is közrejátszottak", a munkával i.sz. 525-ben készült el.
A becslések alapját a Máté és Lukács evangéliumában megjelenő világi "háttéresemények" adták, így Heródes trónra lépése vagy például az első júdeai népszámlálás elrendelése. Ezt a fajta keltezést már Nagy Károly frank uralkodó is alkalmazta a 8-9. század fordulóján, a középkorban pedig, a keresztény egyház térhódításával párhuzamosan egyre elterjedtebb lett. A december 25-ei dátumnak azonban pogány gyökerei is vannak.
Mióta ünneplik a karácsonyt?
A Római Birodalomban a pogányok a téli napfordulót ünnepelték, mely december 25-re, illetve az azt megelőző hétre esett, ez volt Szaturnusz isten ünnepe is, innen ered eme ünnepségek elnevezése is: szaturnáliák. Sok hasonlóságot vélhetünk felfedezni a pogány ünnepség és a későbbi karácsonyi ünnepek között. A téli napforduló kapcsán a pogányok az újjászületést (születés szimbóluma), a meleg, vagyis a bőség eljövetelét ünnepelték és gyakori volt ilyenkor, hogy a szolgákat is megajándékozták. 313-tól a kereszténység hivatalos lett a Birodalomban, 394-től pedig államvallás. A 4. századtól a keresztény egyház mindinkább december 25-étől kezdte ünnepelni az Úr születését, január 6-án pedig a Jordán folyóban való megkeresztelését (vízkereszt). A dátum azért is volt fontos, mert az egyre inkább széles körben terjedő "új" államvallás egyik fontos ünnepe így kiszorította a korábbi pogány ünnepeket (így például a "nagy vetélytárs" Mithrász-kultuszt is).
December 25. vagy január 6.?
Különféle keresztény egyházak különböző dátumokon ünneplik: a katolikusok és a reformátusok december 25-én,a görög keleti ortodox, a szíriai és az etióp egyházak január 6-ikán, az örmények pedig január 18-ikán. Az eltérés a julián és a Gergely-naptár közti időbeni eltérésből ered.
A kutatók és történészek többsége ma már egyetért abban, hogy Jézus valószínűleg nem december 25-én látta meg a napvilágot, a legkorábbi ismert egyiptomi források például tavaszra teszik ezt. Az zsidó vallás szerint a próféták, így Jézus fogantatása is, arra a napra esett, amikorra haláluk (csakhogy az evangéliumokban ez sem szerepel pontos dátummal), Nagypéntek időpontjából kiindulva március 25. vagy április 6. jött ki eredményként, ha ehhez hozzáadunk 9 hónapot, megkapjuk a ma is ismert dátumokat: december 25.-ét és január 6.-át. A karácsony tehát az 5. századtól már december 25-én illetve január 6-án ünnepelte a keresztény egyház, nemcsak hogy elfogadott ünnep lett (az ókeresztények még nem emlékeztek meg az Úr születéséről), de nagyon fontos is. Az ünnep arculatának megváltozásához el kellett telnie 1000 évnek.
A karácsony beköltözik az otthonokba
Jézus születésének ünnepe az egyházra, és így főleg a templomokra korlátozódott. A 16. századi reformáció, a latinról lefordított Biblia a hitet beköltöztette a családi otthonokba, hiszen a szent szövegeket már otthon, saját nyelven is olvasták a hívők, nemcsak a templomi prédikációkban találkoztak azokkal. Ezzel párhuzamosan az egyházi ünnepek is bekerültek a családi házakba. Ezzel együtt kezdtek kialakulni olyan szokások, amelyek ugyan vallási eredetűek, de mára már szekularizálódtak.
A díszek eredete
A fákat először gyümölcsökkel és különböző színes termésekkel díszítették. Átvitt jelentése a hagyományosan pirossal ékesített fenyőnek az életfa, a természet évről-évre megújulása. A fán látható girland a paradicsomi rosszra csábító kígyót jelképezi, az alma a tudás fájáról szakasztott gyümölcsre emlékeztet (ennek mintájára alakultak ki később a piros, arannyal díszített üveggömbök), a gyertyák pedig a fény, a nap, keresztény felfogás szerint Jézus szimbólumai. Magyar jellegzetesség viszont a díszítésben a szaloncukor.
A harmincéves háború idején (1618-1648) skandináv közvetítéssel jutott el Németországba a faállítás szokása, ami a északon az evangélikus körében hamar népszerű lett (akárcsak az adventi koszorú készítése, ami szintén erről a vidékről elindulva hódította meg Németországot, majd az egész világot). A legenda szerint is a reformációhoz kötődik a fa állítása, hiszen úgy tartják, Luther Márton állította gyermekének az első karácsonyfát.
A faállítás szokása jelen volt már a germán törzseknél is (a termőág és a zöldág fontos szimbólum volt a pogányoknál), a keresztények körében az ifjú élet feláldozását szimbolizálja, vagyis Jézus Krisztust, a Megváltót (a korai szokások szerint fiatal fenyőből készített díszes fát állítottak az otthonokba). A karácsony szentsége így a templomokból, a közterekről átköltözött a családok körébe is.
A magyar hagyományok
Karácsonyfát Magyarországon a 19. század óta állítanak, az egyre erősödő és vagyonosabbá váló polgárság körében szintén hamar elterjedt szokás lett, akárcsak Németországban.
Igen népszerű volt a magyar parasztok körében a betlehemezés, pásztorjáték keretében adták elő, ahogy a megszületett kis Jézust meglátogatják a napkeleti bölcsek. A játék hosszabb terjedelmű volt Erdélyben, ahol általában megjelenítették Józsefet és Máriát is. A játékot gyakorta kapcsolták össze adománygyűjtéssel is. A hazai szokások szerint fát 24-én állítunk, a feldíszített karácsonyfa egészen vízkeresztig áll. Népi hagyomány, hogy a faállítás napján csak a ház körül volt szabad dolgozni, a mezőn nem. Az ünnep fénypontja az éjféli mise, akárcsak máshol a keresztények körében, vidéken még most is szokás néhol, hogy ezek után a gazdág megrázzák gyümölcsfáikat, hogy az a következő idényben bő termést adjon. A dalban is megénekelt kiskarácsony illetve nagykarácsony valójában fordított sorrendben követik egymást: nagykarácsony december 25., míg a kiskarácsony újév első napja.
A karácsony szó déli szláv közvetítéssel került át a magyar nyelvbe, jelentése napforduló (a bolgár és a macedón egyes nyelvjárásaiban ma is fellelhető a "kracsun" szó, ami eredetileg átlépést jelentett, majd később "napforduló" értelemben használták). Más etimológiai kutatások szerint az albán "karcun" kifejezést vette át a magyar, ami eredetileg farönköt jelntett, ez utalt a napfordulókor szokásos máglyaégetés pogányhagyományára. A közkedvelt elképzeléssel szemben tehát a magyar karácsony szó nem Krisztus nevéből származik, sőt inkább pogány gyökerei vannak.
A karácsony, mint bombaüzlet
A karácsonyhoz a polgárosodás és a reformáció után kapcsolódó szokások a 20. századra már nagy mértékben elváltak az vallási tartalomtól, a globalizálodó világgazdaságban ma már ott is állítanak karácsonyfát, ahol eddig nem volt szokás. Az angolszász kultúrkörben a karácsony olyannyira eltávolodott Jézus születésének történetétől, hogy ott ma már Santa Claus vagy Christmas Father hozza az ajándékot (sőt járja be az egész világot egyetlen éjszaka alatt).
A vallásos tartalomtól elválasztott karácsony világszerte jobban "eladható" karácsonyfával és Mikulással, nem csak a lokális, de a globális kereskedelem kiemelt időszaka is lett az ajándékozás időszaka. A kapitalista gazdaságok hamar felisemrték a karácsonyban a hatalmas üzleti lehetőséget. A faállítás, az adventi koszorú és a karácsonyi fények ettől függetlenül még mindig bensőséges hangulatot biztosítanak a családoknak a békés ünnephez, amikor kizárhatjuk egy kicsit a zajos külvilág forgatagát az otthon melegén kívülre.
Előfizetőink máshol nem olvasott, higgadt hangvételű, tárgyilagos és magas szakmai színvonalú tartalomhoz jutnak hozzá
havonta már 1490 forintért.
Korlátlan hozzáférést adunk az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz is,
a Klub csomag pedig a hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmazza.
Mi nap mint nap bizonyítani fogunk!
Legyen Ön is előfizetőnk!
Kedves olvasóink az elmúlt héten már megújult oldalunk tesztverziójával találkozhattak, ami jelezte: a Privátbankár új útra lépett. A változás már a nyáron elkezdődött, azóta lépkedünk folyamatosan előre. Most egy nagyobb ugrás következett..
A görög kormányfő elállt attól az ötletétől, hogy népszavazáson dőljön el, akarnak-e a görögök megszorításokat a nemzetközi mentőcsomagért cserébe. Ezzel visszatértünk a pár nappal ezelőtti állapotokhoz, amikor a piacok optimista hangulatban nyugtázták, hogy az európai tagállamok nagy nehezen megállapodtak a magánbefektetőkkel a görög adósság felének leírásáról.
Óriási meglepetésre kamatot vágott az Európai Központi Bank. 25 bázisponttal 1,25 százalékra csökkentették az irányadó rátát az eddig 1,5 százalékról. A piacok azonnal reagáltak. Közben egyre fogy a levegő a görög miniszterelnök körül, aki távozhat posztjáról. Ha Athén elköszön az eurótól, az első tagállam lehet, amely kilép az EU-ból
A Global Finance Magazin közzétette listáját az ötven legbiztonságosabb feltörekvő piaci bankról: sehol egy magyar bank, még a régiós összesítésben sem
Harmadik napja gyengül a mauríciuszi rúpia a dollárral, és a fő devizákkal szemben. Az Indiai-óceán szigetországában a jövő évi költségvetés terveire várnak a befektetők. A várakozások szerint a port louis-i kormány olyan intézkedésekről dönt majd, amelyek gyengítik a devizát, ugyanis az elsősorban exportból élő gazdaságnak ez kifejezett érdeke.
Érdekesség, hogy a helyi statisztikai hivatal nemrég főleg az európai válságra hivatkozva csökkentette az idei GDP előrejelzését 4,5-ről 4,1 százalékra. A mindössze 1,3 millió lakosú ország GDP-je a második Fekete-Afrikában köszönhetően az erős olaj, cukornád-kivitelnek, és a textiliparnak.
Privátbankár
A karácsony a keresztény világ második legfontosabb ünnepe a húsvét után, de jelentősége talán már túlmutat azon. A legtöbb karácsonyi szokás a reformációt követően költözött az otthonokba, utat nyitva ezzel a későbbi kapitalista gazdaságoknak, a karácsony "kiárusításához". De miért éppen december 25. karácsony első napja, honnan tudjuk mikor született Jézus Krisztus? 
Több mint másfélszeres kereslet mellett értékesített diszkont kincstárjegyeket az Államadósság Kezelő Központ. 
