A koppenhágai ENSZ-klímakonferencia plenáris ülésének jóváhagyására vár az a megállapodás-tervezet, amelyet pénteken késő este fogadtak el
A koppenhágai ENSZ-klímakonferencia plenáris ülésének jóváhagyására vár az a megállapodás-tervezet, amelyet pénteken késő este fogadtak el az amerikai, a brazil és a dél-afrikai elnök, valamint a kínai és az indiai miniszterelnök megbeszélésén. Egész éjszaka folytak az egyeztetések, és szombat hajnalban még folyt a vita a 193 ENSZ-tagállam képviselőjének ülésén, ahol számos ország delegációja jelezte, hogy jelen formájában nem hagyja jóvá a dokumentumot.
Barack Obama pénteken késő este jelentette be, hogy sikerült "jelentős és példa nélküli" áttörést elérni a koppenhágai ENSZ-klímakonferencián. A jogilag nem kötelező érvényű megállapodás-tervezet tartalmáról nem közölt részleteket, de diplomáciai források szerint a szöveg nem határozna meg kibocsátás-csökkentési konkrétumokat az országok számára, hanem a konkrét számokról 2010 januárjáig kellene nyilatkoznia az egyes államoknak. A dokumentum 2 Celsius-fokban maximálná a globális felmelegedés mértékét az ipari forradalom előtti szinthez képest, és tartalmazná azt is, hogy 2020-tól évente 100 milliárd dollárral támogatnák a fejlődő országok klímavédelmi erőfeszítéseit. Ezenkívül a fejlődő országok összesen 30 milliárd dollár értékű támogatást kapnának 2010-2012 között az iparosodott államoktól. A hírek szerint a megállapodás ugyancsak tartalmazná a klímavédelmi programok ellenőrzését.
Az ötoldalú megállapodást a pénteki "minicsúcstalálkozón" részt vevő 25 ország vezetője is elfogadta, köztük José Manuel Barroso, az Európai Bizottság elnöke, Nicolas Sarkozy francia elnök, Angela Merkel német kancellár és Gordon Brown brit kormányfő.
A szombat hajnali órákban kezdődött plenáris ülésen számos ország képviselője élesen bírálta az Egyesült Államok és a négy fejlődő ország által előző este elfogadott megállapodás-tervezetet. Venezuela, Bolívia, Nicaragua és Kuba tiltakozott az ellen, hogy - mint fogalmaztak - az ENSZ tagállamoknak "fentről diktálják" a zárt ajtók mögött kidolgozott megállapodást. A venezuelai küldött az ENSZ szellemisége elleni "államcsínynek" nevezte a helyzetet, Bolívia képviselője szerint pedig diktatórikus módszer az, hogy a delegációknak éppen csak a jóváhagyás erejéig mutatják be a megállapodás szövegét.
A kis szigetországok szövetségét (AOSIS) képviselő Tuvalu delegáltja közölte, hogy nem tudja elfogadni az előterjesztett dokumentumot, mert az nem 1,5 Celsius-fokban maximálja a globális felmelegedés mértékét. Azt a 30 milliárd dollárt, amelyet az iparosodott államok a fejlődő országoknak ajánlanak a 2010 és 2012 közötti időszakra, a tuvalui diplomata 30 ezüstpénzhez hasonlította, amellyel "elárulják a népünket és a jövőnket".
Fredrik Reinfeldt az EU soros elnökségét betöltő Svédország kormányfője azt mondta sajtótájékoztatóján, hogy nem tökéletes a megállapodás-tervezet, amelyről az amerikai elnök bejelentést tett, és nem jelent megoldást az éghajlatot fenyegető veszélyekre. Hozzátette ugyanakkor, hogy a dán fővárosban elért eredmények olyan alapot nyújthatnak, amelyre a jövőben lehet építkezni.
José Manuel Barroso újságírók előtt úgy fogalmazott a szűk körű, jogilag nem kötelező érvényű megállapodással kapcsolatban, hogy az "több, mint a semmi", bár "elmarad az EU korábbi várakozásaitól". Barroso szerint aggasztó, hogy nem sikerült jogilag kötelező érvényű dokumentumról megegyezni.
Obama, aki nyilatkozata után el is hagyta Koppenhágát, kijelentette: nehéz lesz, és hosszú ideig eltart még, mire létrejöhet a jogilag kötelező érvényű klímavédelmi szerződés a dán fővárosban elért eredmények alapján. Az amerikai elnök szerint a következő hónapokban a világ nemzeteinek határozottabb lépéseket kell tenniük az általános felmelegedés megfékezése érdekében, elsőként pedig meg kell teremteni a bizalmat az iparosodott országok és a fejlődő államok között.
Nicolas Sarkozy francia elnök bejelentette, hogy májusban Bonnban tartanak újabb klímatárgyalásokat annak érdekében, hogy előkészítsék a 2010 végére, Mexikóba tervezett következő nemzetközi klímakonferenciát.
Előfizetőink máshol nem olvasott, higgadt hangvételű, tárgyilagos és magas szakmai színvonalú tartalomhoz jutnak hozzá
havonta már 1490 forintért.
Korlátlan hozzáférést adunk az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz is,
a Klub csomag pedig a hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmazza.
Mi nap mint nap bizonyítani fogunk!
Legyen Ön is előfizetőnk!
Kedves olvasóink az elmúlt héten már megújult oldalunk tesztverziójával találkozhattak, ami jelezte: a Privátbankár új útra lépett. A változás már a nyáron elkezdődött, azóta lépkedünk folyamatosan előre. Most egy nagyobb ugrás következett..
A görög kormányfő elállt attól az ötletétől, hogy népszavazáson dőljön el, akarnak-e a görögök megszorításokat a nemzetközi mentőcsomagért cserébe. Ezzel visszatértünk a pár nappal ezelőtti állapotokhoz, amikor a piacok optimista hangulatban nyugtázták, hogy az európai tagállamok nagy nehezen megállapodtak a magánbefektetőkkel a görög adósság felének leírásáról.
Óriási meglepetésre kamatot vágott az Európai Központi Bank. 25 bázisponttal 1,25 százalékra csökkentették az irányadó rátát az eddig 1,5 százalékról. A piacok azonnal reagáltak. Közben egyre fogy a levegő a görög miniszterelnök körül, aki távozhat posztjáról. Ha Athén elköszön az eurótól, az első tagállam lehet, amely kilép az EU-ból
A Global Finance Magazin közzétette listáját az ötven legbiztonságosabb feltörekvő piaci bankról: sehol egy magyar bank, még a régiós összesítésben sem
Harmadik napja gyengül a mauríciuszi rúpia a dollárral, és a fő devizákkal szemben. Az Indiai-óceán szigetországában a jövő évi költségvetés terveire várnak a befektetők. A várakozások szerint a port louis-i kormány olyan intézkedésekről dönt majd, amelyek gyengítik a devizát, ugyanis az elsősorban exportból élő gazdaságnak ez kifejezett érdeke.
Érdekesség, hogy a helyi statisztikai hivatal nemrég főleg az európai válságra hivatkozva csökkentette az idei GDP előrejelzését 4,5-ről 4,1 százalékra. A mindössze 1,3 millió lakosú ország GDP-je a második Fekete-Afrikában köszönhetően az erős olaj, cukornád-kivitelnek, és a textiliparnak.
Privátbankár
.jpg)
A koppenhágai ENSZ-klímakonferencia plenáris ülésének jóváhagyására vár az a megállapodás-tervezet, amelyet pénteken késő este fogadtak el .jpg)
.jpg)
Romániában megdőlt az autópálya-építés 11 éves rekordja. A hálózat 2024-ben jelentősen bővült. 
