Egyes brüsszeli források szerint azoktól a tagországoktól, amelyek uniós és nemzetközi pénzügyi támogatást kaptak, egyelőre nem várnak konkrét felajánlást
Érvényben van az Európai Uniónak az a felajánlása, hogy 2020-ra az 1990 körüli bázisidőszakhoz képest 30 százalékkal csökkenti széndioxid-kibocsátását, ha más vezető nemzetközi szereplők is így tesznek - erősítették meg az EU-tagországok állam- és kormányfői csütörtöki brüsszeli találkozójukon.
Éjszakai sajtótájékoztatóján az elnöklő Fredrik Reinfeldt svéd miniszterelnök azt is megerősítette, hogy még nem gyűlt össze a fejlődő országok klímavédelmi harcára 2012-ig évente szánt, mintegy 2 milliárd eurós uniós hozzájárulás, de az unión belüli egyeztetések e témában folytatódnak.
José Manuel Durao Barroso, az Európai Bizottság elnöke kijelentette, az uniós vállalás minden más, a koppenhágai "klímacsúcson" tárgyaló országcsoporténál ambiciózusabb.
Kiszivárgott információk szerint a 2010-2012 közötti hároméves időszakra összesen több mint ötmilliárd euró gyűlt már össze a nemzeti felajánlásokból. Diplomaták név nélkül úgy nyilatkoztak, hogy a 27 uniós tagország kétharmada tett konkrét vállalást az első egyeztetésen.
Egyes brüsszeli források szerint azoktól a tagországoktól, amelyek uniós és nemzetközi pénzügyi támogatást kaptak (Magyarország, Lettország, Románia), valamint a legújabban nehéz helyzetbe került Görögországtól egyelőre nem várnak konkrét felajánlást. Más források szerint viszont a svéd elnökség azt szeretné, ha legalább jelképes összeggel a szegényebb EU-tagok is hozzájárulnának.
Reinfeldt erről csak annyit mondott, hogy az egyeztetések folytatódnak, és azok végén az EU olyan ajánlatot tesz le az asztalra a nemzetközi klímatárgyalásokon, amelyek egyértelművé teszik, hogy tisztességes részt vállal a finanszírozásból.
A miniszterelnök hangoztatta: továbbra is önkéntes felajánlásokról van szó, miután az 5-7 milliárdos keretről már egy korábbi csúcstalálkozón megállapodás született.
Hozzátette: vannak ugyan olyan tagországok, amelyek pénzügyi támogatást kaptak a Nemzetközi Valutaalaptól és az EU-tól, illetve olyanok, amelyek nagy államháztartási hiánnyal küzdenek, de "a klímaügy iránti elkötelezettség igen magas és nagyon komoly" minden tagországban, és ezért meggyőződése össze lehet gyűjteni önkéntes alapon azokat a forrásokat, amelyek lehetővé teszik, hogy az EU kivegye a részét a nemzetközi finanszírozásból.
A világ országai jelenleg Koppenhágában tárgyalnak arról, milyen szerződéses vállalásokat tegyenek a káros éghajlatváltozás megállítására a témában jelenleg érvényes kiotói jegyzőkönyv lejárta, 2012 után. A fejlődő országok már korábban jelezték, hogy önmagukban nem képesek finanszírozni a káros anyagok kibocsátásának jelentős csökkentését, ahhoz a fejlett államok segítségére szorulnak.
Az unió mostani felajánlása a 2010-2012 közötti időszakra szól. Brüsszeli becslések szerint a fejlődő térségnek 2020-ra évente 100 milliárd dollárra lesz szüksége a klímaváltozás elleni sikeres harchoz, és ebből 22-50 milliárdot nemzeti költségvetésből, illetve külföldi támogatásokból kell előteremteni.
A kelet- és közép-európai EU-tagországok egy része mindezzel együtt továbbra is neheztel azért, hogy még nem született döntés arról, hogyan osszák meg a terheket az EU saját vállalásáról, azaz a jövő évtized végére átlagosan 20 vagy akár 30 százalékos csökkentésről. Az EU elképzelései szerint hosszú távon, 2050-re a fejlett országok csoportjának 80-95 százalékkal kellene csökkentenie a kibocsátást.
Előfizetőink máshol nem olvasott, higgadt hangvételű, tárgyilagos és magas szakmai színvonalú tartalomhoz jutnak hozzá
havonta már 1490 forintért.
Korlátlan hozzáférést adunk az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz is,
a Klub csomag pedig a hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmazza.
Mi nap mint nap bizonyítani fogunk!
Legyen Ön is előfizetőnk!
Kedves olvasóink az elmúlt héten már megújult oldalunk tesztverziójával találkozhattak, ami jelezte: a Privátbankár új útra lépett. A változás már a nyáron elkezdődött, azóta lépkedünk folyamatosan előre. Most egy nagyobb ugrás következett..
A görög kormányfő elállt attól az ötletétől, hogy népszavazáson dőljön el, akarnak-e a görögök megszorításokat a nemzetközi mentőcsomagért cserébe. Ezzel visszatértünk a pár nappal ezelőtti állapotokhoz, amikor a piacok optimista hangulatban nyugtázták, hogy az európai tagállamok nagy nehezen megállapodtak a magánbefektetőkkel a görög adósság felének leírásáról.
Óriási meglepetésre kamatot vágott az Európai Központi Bank. 25 bázisponttal 1,25 százalékra csökkentették az irányadó rátát az eddig 1,5 százalékról. A piacok azonnal reagáltak. Közben egyre fogy a levegő a görög miniszterelnök körül, aki távozhat posztjáról. Ha Athén elköszön az eurótól, az első tagállam lehet, amely kilép az EU-ból
A Global Finance Magazin közzétette listáját az ötven legbiztonságosabb feltörekvő piaci bankról: sehol egy magyar bank, még a régiós összesítésben sem
Harmadik napja gyengül a mauríciuszi rúpia a dollárral, és a fő devizákkal szemben. Az Indiai-óceán szigetországában a jövő évi költségvetés terveire várnak a befektetők. A várakozások szerint a port louis-i kormány olyan intézkedésekről dönt majd, amelyek gyengítik a devizát, ugyanis az elsősorban exportból élő gazdaságnak ez kifejezett érdeke.
Érdekesség, hogy a helyi statisztikai hivatal nemrég főleg az európai válságra hivatkozva csökkentette az idei GDP előrejelzését 4,5-ről 4,1 százalékra. A mindössze 1,3 millió lakosú ország GDP-je a második Fekete-Afrikában köszönhetően az erős olaj, cukornád-kivitelnek, és a textiliparnak.
Privátbankár
.jpg)
Egyes brüsszeli források szerint azoktól a tagországoktól, amelyek uniós és nemzetközi pénzügyi támogatást kaptak, egyelőre nem várnak konkrét felajánlást .jpg)
.jpg)
Elindult a kereskedés a Gránit Bank részvényeivel. 
