1p
Hetedik napjához érkezett a klímakonferencia, amelyen egyelőre nem sikerült egyezségre jutni az éghajlatváltozás elleni küzdelem folytatásának módjáról
Hetedik napjához érkezett vasárnap a koppenhágai ENSZ klímakonferencia, amelyen egyelőre nem sikerült egyezségre jutni az éghajlatváltozás elleni küzdelem folytatásának módjáról. A miniszterekkel, államtitkárokkal megerősített delegációknak öt napjuk maradt a megállapodásra.

A legnagyobb viták két kérdés körül zajlanak. Az egyik az üvegházhatású gázkibocsátás mértéke, a másik pedig a fejlődő országoknak biztosított klímavédelmi támogatások összege. Az időhorizontot tekintve három vitapont van; az első kérdés az, hogy mekkora támogatást nyújtsanak a fejlett ipari államok a fejlődő országoknak a klímavédelmi harchoz a következő három évre, a második és a harmadik pedig a 2020-ig, illetve a 2050-ig tartó periódus kibocsátás-csökkentési célkitűzéseinek ügye.

Az erőfeszítések végső célját illetően egészen a konferencia kezdetéig egyetértés mutatkozott a nemzetközi közösségben: az üvegházhatást fokozó gázkibocsátást vissza kell fogni annak érdekében, hogy legfeljebb 2 Celsius fokkal emelkedjen a globális középhőmérséklet az ipari forradalom előttihez képest, különben visszafordíthatatlan lesz a klímaváltozás és mérhetetlen szenvedést hoz a Föld népére. A koppenhágai tanácskozás első napjaiban az egységfront megbomlott: a 43 országot tömörítő úgynevezett kis szigetállamok szövetsége (AOSIS) - melynek tagjait különösen nagy veszélybe sodorhatja a klímaváltozás következtében beindult tengerszint-emelkedés - 1,5 Celsius fokban maximalizálná a felmelegedést. Ellenkező esetben az országok - apró szigetek - többsége örökre eltűnik a bolygó színéről - állítja a szövetség.

A december 7-én kezdődött tanácskozást eredetileg azért hívták össze, hogy új egyezménnyel váltsák fel a klímavédelmi erőfeszítések összehangolását szolgáló Kiotói szerződést, amely 2012-ben lejár. A konferencia első szakaszában nemhivatalos megállapodás-tervezetek egész sora került nyilvánosságra, majd pénteken megjelent az ENSZ hivatalos javaslata, de egyik dokumentum körül sem alakult ki konszenzus.

A vasárnap a számvetés és a döntő fontosságú következő napokra való felkészülés napja volt. Sorra érkeztek a környezetvédelemért felelős miniszterek és államtitkárok a világ minden tájáról Koppenhágába. Ban Ki Mun, az ENSZ főtitkára is megérkezett a dán fővárosba. A repülőtéren adott első nyilatkozata szerint "óvatos optimizmussal" várja a "második félidőt".

Zárt ajtók mögött 48 miniszter tartott informális megbeszélést az eddigi eredményekről. A dán külügyminisztériumban tartott egyeztetésekről vasárnap késő délutánig nem szivárogtak ki részletek. A klímakonferencia levezető elnöke, Connie Hedegaard klíma- és energiaügyi miniszter csupán annyit mondott, hogy "sok probléma áll még előttünk, de ahogy mind több és több miniszter érkezik a konferenciára, úgy növekszik a politikai akarat a problémák megoldására."

Az MTI információi szerint a magyar delegációt vasárnaptól Faragó Tibor környezet és klímapolitikai szakállamtitkár vezeti, Szabó Imre, a környezetvédelmi és vízügyi tárca vezetője pedig kedden, december 15-én kapcsolódik be a tárgyalásokba.

Faragó Tibor korábban, egy budapesti háttérbeszélgetésen tágabb összefüggésekbe helyezte a koppenhágai történéseket. Mint mondta, egy új világrend vajúdása figyelhető meg a vitákban, és számos egyértelműen elkülöníthető érdekcsoport kívánja érvényesíteni akaratát, amely egyebek mellett kiterjed a gazdaság, az állami szuverenitás, sőt az etika területére is.

A mintegy 140 fejlődő ország a gazdasági kérdésekben elsősorban azt várja a fejlett világtól, hogy ismerje el és támogassa a növekedésre való igényét. Az "északi félteke" ennek fejében azt kéri a felzárkózó országoktól, hogy gazdasági növekedésüket válasszák el a fosszilis energiahordozók felhasználásának fokozásától, vagyis konkrét, ellenőrizhető nemzeti programokban vállaljanak mérhető, mintegy 15-30 százalékos kibocsátás-csökkentést - fejtette ki a szakember.

Faragó Tibor szerint a több mint száz érintett ország - köztük Kína és India - a szuverenitásának feladását látja ebben a feltételben. Ezek az államok attól félnek, hogy így a nemzetközi közösség nevében fellépők szinte a legkisebb részletekig beavatkozhatnak országuk szakpolitikáinak - például közlekedésük, mezőgazdaságuk, vagy energiaszektoruk - alakításába.

A fejlett államoknak ugyanakkor azt kell mérlegelniük, hogy saját adóbevételeikből mekkora összegeket hajlandók finanszírozni a fejlődők 2020-ra várhatóan 100 milliárd euróra duzzadó támogatási igényéből.

Vasárnap a tanácskozásoknak helyt adó Bella Centeren kívül is nagy volt a mozgás. A nap elején a dán rendőrség közölte, hogy csaknem mindenkit szabad lábra helyeztek az előző nap rendezett klímavédelmi tömegdemonstráción előállított közel ezer ember közül.

A dán fővárosban szombaton több tízezren követeltek határozott lépéseket az éghajlatváltozás ellen az ENSZ klímakonferencia résztvevőitől. A demonstráción történt rendbontások során 968 személyt állítottak elő. A rendőrség közleménye szerint 13 fő kivételével valamennyit szabadlábra helyezték; konkrét bűncselekmény gyanúja pedig csupán három személlyel kapcsolatban merült fel.

Délután aztán előállítottak további közel 200 klímavédelmi aktivistát, akik megpróbálták blokád alá venni a dán főváros kikötőjét. A rohamrendőrség egy néhány száz fős csoportot oszlatott fel a Moller-Maersk dán tengerhajózási óriásvállalat székházánál. A demonstrációt a Climate Justice Action (CJA) nevű hálózat hirdette meg. Az antikapitalista jelszavakat skandáló tömegben sokan csuklyát viseltek, és összecsaptak a rendőrséggel. Az intézkedés során a hatóság lefoglalt gázmaszkokat és egyéb, engedély nélkül tartott tárgyakat. A lefogott személyek közül többeket már előző nap is őrizetbe vettek - közölte egy rendőrségi szóvivő.

Fejenként 163 forinttal támogatjuk a klímavédelmet 
Klíma: nekünk nem kell pénzzel beszállni?
Klímacsúcs: a svédek 800 millióval mutatnak példát
Kudarccal végződik a klímacsúcs? 
Egy kávé áráért sem vagyunk hajlandóak megvédeni a Földet?
Nem a klímaváltozástól félünk - pedig kéne 
Tanuljuk meg a szót: klímamenekült 

MTI

Címkék: Cikkek

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Előfizetőink máshol nem olvasott, higgadt hangvételű, tárgyilagos és
magas szakmai színvonalú tartalomhoz jutnak hozzá havonta már 1490 forintért.
Korlátlan hozzáférést adunk az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz is, a Klub csomag pedig a hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmazza.
Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!

Cikkek Megújult a Privátbankár!!
Privátbankár.hu | 2011. november 15. 15:35
Kedves olvasóink az elmúlt héten már megújult oldalunk tesztverziójával találkozhattak, ami jelezte: a Privátbankár új útra lépett. A változás már a nyáron elkezdődött, azóta lépkedünk folyamatosan előre. Most egy nagyobb ugrás következett..
Cikkek További árfolyamok >>
Privátbankár.hu | 2011. november 9. 10:05
 
Cikkek Skandináviában sincs minden rendben
Privátbankár.hu | 2011. november 3. 18:02
Folytatódik a dán lejtmenet jövőre is, a skandináv ország gazdasága tovább lassul, egyre nehézkesebb a hitelezés, és tovább csökkennek a lakásárak
Cikkek Papandreu lemondott a népszavazásról
Privátbankár.hu | 2011. november 3. 16:21
A görög kormányfő elállt attól az ötletétől, hogy népszavazáson dőljön el, akarnak-e a görögök megszorításokat a nemzetközi mentőcsomagért cserébe. Ezzel visszatértünk a pár nappal ezelőtti állapotokhoz, amikor a piacok optimista hangulatban nyugtázták, hogy az európai tagállamok nagy nehezen megállapodtak a magánbefektetőkkel a görög adósság felének leírásáról.
Cikkek Papandreu nem mond le - még
Privátbankár.hu | 2011. november 3. 14:05
Óriási meglepetésre kamatot vágott az Európai Központi Bank. 25 bázisponttal 1,25 százalékra csökkentették az irányadó rátát az eddig 1,5 százalékról. A piacok azonnal reagáltak. Közben egyre fogy a levegő a görög miniszterelnök körül, aki távozhat posztjáról. Ha Athén elköszön az eurótól, az első tagállam lehet, amely kilép az EU-ból
Cikkek A bankokat kérdezi a kormány, mi legyen a devizahitelesekkel
Privátbankár.hu | 2011. november 3. 13:50
Újra tárgyalóasztalhoz ülnek a bankok a kormánnyal, az NGM várja a javaslatokat a szektor szereplőitől. Az már biztos, hogy feltőkésítik az MFB-t
Cikkek Sehol egy biztonságos magyar bank?
Privátbankár.hu | 2011. november 3. 13:36
A Global Finance Magazin közzétette listáját az ötven legbiztonságosabb feltörekvő piaci bankról: sehol egy magyar bank, még a régiós összesítésben sem
Cikkek A mauríciuszi devizát a költségvetési tervek gyengítik
Privátbankár.hu | 2011. november 3. 12:47
Harmadik napja gyengül a mauríciuszi rúpia a dollárral, és a fő devizákkal szemben. Az Indiai-óceán szigetországában a jövő évi költségvetés terveire várnak a befektetők. A várakozások szerint a port louis-i kormány olyan intézkedésekről dönt majd, amelyek gyengítik a devizát, ugyanis az elsősorban exportból élő gazdaságnak ez kifejezett érdeke. Érdekesség, hogy a helyi statisztikai hivatal nemrég főleg az európai válságra hivatkozva csökkentette az idei GDP előrejelzését 4,5-ről 4,1 százalékra. A mindössze 1,3 millió lakosú ország GDP-je a második Fekete-Afrikában köszönhetően az erős olaj, cukornád-kivitelnek, és a textiliparnak.   Privátbankár
Cikkek A kormány átvállalja Várpalota devizahitelét - a jó lobbi miatt
Privátbankár.hu | 2011. november 3. 11:48
Várpalota polgármesterének lobbitevékenységét a kormány azzal ismeri el, hogy kifizeti a kistérség devizatartozását
Cikkek Kollektív szerződések: már most nyomást gyakorolnak a munkaadók
Privátbankár.hu | 2011. november 3. 11:21
A jövő évi költségcsökkentések jegyében több munkáltató nyomásgyakorlásba kezdett, jelezvén, hogy felbontanák a kollektív szerződéseket
hírlevél
Ingatlantájoló
Együttműködő partnerünk: 4iG