Kovács Zoltán: Brüsszel van értünk és nem fordítva

Brüsszel van értünk, nem mi vagyunk Brüsszelért. Nem nekünk kell tehát feltétlenül és minden szempont szerint igazodni ahhoz, amit ott szeretnének, hanem arra kell használnunk Brüsszelt, amire való: közös érdekeink és értékeink érvényesítésére – így értendő Kovács Zoltán kormányzati kommunikációért felelős államtitkár szerint Orbán Viktor március 15-i ünnepi beszédének kijelentése, miszerint nem hagyjuk, hogy Brüsszel diktáljon nekünk - hangzott el a Duna Tv műsorában.

A Duna Televízió Közbeszéd című műsorában szerda este nyilatkozó államtitkár szerint az ellenzéknek nem az utcáról kellene üzengetnie az alkotmányozás folyamatába, hiszen a parlamentben is elmondhatná a véleményét. A műsorban elhangzott, a médiatörvény kapcsán az Erzsébet-hínál tartott demonstráció okán sem nyitja meg ismét a médiatörvényt a kormány, mivel a legutóbbi módosítással teljesítették az Európai Bizottság vonatkozó elvárásait.

“Az Európai Unió egy olyan társulása az európai államoknak, amit maguk az államok hoztak létre azért, hogy az államok érdekeit és a mindannyiunk által osztott közös európai érdekeket képviselje. Ez egyértelműen arról szól, hogy Brüsszel értünk van, és nem mi vagyunk Brüsszelért” - így reagált Kovács Zoltán kormányzati kommunikációért felelős államtitkár a Közbeszéd felvetésére, hogy miként kell értelmezni Orbán Viktor miniszterelnök ünnepi beszédének azt a kijelentését, miszerint nem hagyjuk, hogy Brüsszel diktáljon nekünk.

Az államtitkár hozzátette: meg kell fordítani azt a gondolkodást, ami az elmúlt nyolc évben is jellemezte Magyarország irányítását. “Nem nekünk kell igazodni feltétlenül és minden szempont szerint ahhoz, amit ott szeretnének, hanem arra kell használnunk Brüsszelt, amire való. Érvényesítjük a saját érdekeinket, és érvényesítjük azokat a közös értékeket, amelyek Európában megjelennek” - szögezte le Kovács Zoltán, hozzáfűzve: Magyarország most éppen abban a fázisban van, amikor részben újradefiniálja saját szempontjait, illetve megpróbálja érvényesíteni azokat a szempontokat, amelyeket az elmúlt években, 2004 óta csak kevéssé érvényesítettek.

Jobb a statiszta, mint a pártszimpatizáns

A Duna Tv műsorvezetőjének kérdésére, miszerint igaz-e, hogy voltak a március 15-i ünnepségen, a Múzeum-kertben olyanok is, akiknek fizettek a részvételért, úgy válaszolt Kovács, hogy valóban, a műsor elkészítésekor volt egy olyan koncepcionális elem, amely a Nemzeti Múzeum lépcsőjén egy kb. ötszáz fős tömeget képezett. Ők statiszták voltak, kilenctől délig végeztek munkát. “Egyszerűen az történt, hogy a rendezvény szervezője, legjobb tudása szerint a szabályok betartásával gondoskodott arról, hogy a művészeti koncepció elemét képező statiszták is ott legyenek a terepen. Ez sokkal szerencsésebb, mintha arról szólnának a hírek, hogy a nemzeti ünnepen – ami a kormány rendezvénye és nem egy pártrendezvény – pártszimpatizánsokkal töltöttük volna fel az ünnepi műsor megfelelő helyeit”- szögezte le a kommunikációs államtitkár.

Az ellenzék ne az utcáról üzenjen, a parlamentben is beszélhet az alkotmányról

A miniszterelnök az alkotmányozással összefüggően azt mondta ünnepi beszédében, hogy ezzel a magyarok megtestesítik mindazt, ami egyszerre felel meg a huszonegyedik század kihívásainak és a magyar szellem természetének. Az ellenzék ezzel ellentétes értelemben beszélt az alkotmányozás folyamatáról, alkotmányos puccsot emlegetett és a demokratikus alkotmányozást követelte. Ezek szerint az álláspontok jottányit sem közeledtek és nem is közelednek a jövőben sem? - vetette fel a Közbeszéd.

“Nem tudom, mit értenek azon, hogy demokratikus alkotmányozás folyjon – ha valahol, akkor a parlamentben folyhat demokratikus alkotmányozás, és tudtommal az alkotmányozás ott folyik. Azt gondolom, hogy nem az utcáról, nem nagygyűlésekről kell üzengetni az alkotmány kapcsán – akinek mondanivalója van, az a parlamentben megteheti. Lázár János és a KDNP frakcióvezetője is elmondta, hogy nyitott a folyamat, legyenek szívesek részt venni benne” - hangoztatta reagálásában Kovács Zoltán.

Az államtitkár kijelentette: az elmúlt nyolc év bebizonyította, hogy szükség van új alkotmányra, hiszen olyan állapotok álltak elő, amelyekben az állam nem tudta saját állampolgárait megvédeni, adott esetben ellenük fordult; továbbá olyan gazdasági körülmények alakultak ki, amelyek egy normálisan működő államban nem alakulhattak volna ki, az alkotmányozást szükségessé tévő szimbolikus okokat nem is említve. “Olyan alkotmányt szeretnénk létrehozni, amelyik a jövőre utal és nem hátrafelé néz. Megfogalmazza azokat a közös célokat,amelyek Európa közepén, az európai értékeken alapulva le tudják rakni egy modern Magyarország alapjait".

A demonstráció miatt nem változtatnak a médiatörvényen

A nemzeti ünnepen az Erzsébet-hídnál a mostani médiatörvény megváltoztatásáért tartott tízezres nagyságrendű demonstrációról – kérdésre válaszolva – Kovács Zoltán azt mondta: nem szeretne számháborúba belemenni a résztvevők számát illetően. “A sajtószabadsággal és véleménynyilvánítással kapcsolatos vélemények fontosak, annál is inkább mert ezen értékek fontosságát mi is osztjuk. A múlt héten elfogadott médiatörvény-módosítások - amelyekkel az Európai Bizottság által felvetett kérdéseket a Bizottság elmondása alapján is egyértelműen rendeztük - nem teszik indokolttá, hogy a médiatörvénnyel most foglalkozzunk. Július elsején lép életbe, a működéséből fakadó következtetéseket pedig majd le lehet vonni” - hangzott el a Duna Televízióban.

Privátbankár