.jpg)
A felmérés több mint háromszáz úgynevezett „Integrity Indicator” használatával vizsgálta az adott országok korrupció-ellenes erősségeit illetve gyengeségeit. Az indikátorok segítségével minden vizsgált országról részletes jelentés készül, amely alapján a Global Integrity „bizonyítványt” állít ki, hat kategóriában (úgymint: a választások tisztasága, a kormány elszámoltathatósága, vagy az anti-korrupciós erőfeszítések) osztályozva az országokat. Magyarország idén először kapott helyet a vizsgálatban.
Magyar helyzet
A Global Integrity tanulmányának Magyarországgal foglalkozó fejezete az igazságszolgáltatásban fellelhető hiányosságokat emeli ki. A bírói testületekben nincs kellőképpen szigorú összeférhetetlenségi szabályozás. A bírák vagyonnyilatkozatai a nyilvánosság számára nem hozzáférhetőek, ami szintén aggodalomra adhat okot. A média közepes besorolást ért el, ám az „öncenzúra”, ami a magyar újságírók körében igen elterjedt, szintén problémát jelenthet. A vizsgálat kiemeli hazánk tekintetében a parlamenti képviselők és köztisztviselők megajándékozására és juttatásaira vonatkozó irányelvek hiányát, amely a korrupció melegágya lehet. A tanulmány példáként említette, hogy Magyarországon a pártoknak juttatott hazai és külföldi adományokra vonatkozó szabályozás kijátszható olyan alapítványoktól kapott támogatásokkal, amelyekre nem vonatkoznak szigorú szabályok.
Pozitívum viszont, hogy Magyarország erős ombudsmani hivatallal rendelkezik, valamint a civil szervezetek korrupció ellenes tevékenysége is igen aktív. Hazánk választási rendszerét nagyon erősnek ítélte a Global Integrity. Összességében Magyarország a hat kategóriában a „közepes” értékelést kapta (77 pontot ért el hazánk, a maximális 100 pontból).
Nemzetközi helyzet
2007 óta számos országban tapasztalható változás a korrupció alakulását tekintve. Grúzia korrupciós helyzete egyre aggasztóbb, mivel a kormányzati rendszert igen meggyengíti az Oroszországgal való konfliktus. A kormány felelősségre vonhatósága nagyon gyenge, az igazságszolgáltatásban is számos hiányosság van, akárcsak hazánkban. Romániát tekintve a riport arról számol be, hogy a civil társadalom igen erős integritás szerkezettel bír, valamint a média hatékonyan hozza felszínre a korrupciós jelenségeket, eseteket. Probléma azonban, hogy a közigazgatást még mindig nagyon erősen átszövi a politika. Szerbia rosszabb helyzetben van, az országban nagyon gyenge az anti-korrupciós tevékenység és nagyon mélyre nyúlnak a kormányzásban és közigazgatásban fellelhető problémák gyökerei. Lengyelország a kormányzást tekintve teljes pontszámot kapott a vizsgálatban, és a korrupció megelőzésében is az erős jelzőt nyerte el. A Global Integrity által valaha is adott legrosszabb pontszámot Szomália kapta.
BKV: kirúgták a korrupt ellenőröket
Egy életre elbuknak a kartellező cégvezetők
Jobban beleláthatunk a kenőpénzekbe
Fehéredik az ország, de még mindig durvák a számok
Jön a korrupcióellenes hivatal: csak meg ne kenjék
Privátbankár