A korábbi példák azt bizonyították, hogy az új munkaerő nem szorította ki a belföldit, hanem a lyukakat tömte be. Nem növekedett a munkanélküliség, és nem emelkedtek a szociális kiadások sem - írta Andor László, aki szerint a nyitott munkaerőpiacok a múltban hozzájárultak a feketemunka csökkenéséhez. Indokolatlannak bizonyultak a bérek leszorításával, az úgynevezett dömpingbérekkel kapcsolatos aggodalmak is - mutatott rá a magyar biztos.
A biztos, aki a munkaügyek mellett a szociális ügyekért is felelős, annak a nézetének adott hangot, hogy a mobilitás részét jelenti az európai munkanélküliségi probléma megoldásának. Az optimális eredmény érdekében azonban törekedni kell arra, hogy ez a mobilitás ne csak egyirányú legyen - írta Andor László, utalva mindenekelőtt a szakképzett munkaerő mobilitására. A magyar biztos szerint olyan körülményeket kell teremteni, amelyek közepette lehetővé válik, hogy a külföldön szerzett értékes ismereteket és tapasztalatokat a munkavállalók később ismét saját országaikban kamatoztathassák, és ily módon hozzájáruljanak a hazai gazdaság és társadalom fejlődéséhez.
Andor László utalt arra, hogy egyes célországokban még mindig tapasztalható némi aggodalom a munkaerő-áramlás miatt. Több országban ugyanakkor egyes szakmákban hiány van a szakképzett munkaerőből. A mobilitással kapcsolatos legutóbbi viták egyértelművé teszik, hogy a minimálbér bevezetése hasznos eszköz lenne azokban az országokban is, ahol ez a rendszer még nem létezik. Németország - Ausztriával együtt - május elsejei hatállyal a régi tagállamok közül utolsóként szünteti meg a hét éven keresztül érvényben volt munkaerő-piaci korlátozásokat.
MTI