A nemzetközi válság alaposan megtépázta a nagyrészt külföldi tőkével működő, exportorientált visegrádi országokat is - vajon melyikükön hogyan segít kormányuk gazdaságpolitikája?
A nemzetközi válság alaposan megtépázta a nagyrészt külföldi tőkével működő, exportorientált visegrádi országokat is - vajon melyikükön hogyan segít kormányuk gazdaságpolitikája? A válságot, legalábbis a hazai össztermék (GDP) szintjén, csak Lengyelország úszta meg, mert ott a hazai piac nagysága némileg ellensúlyozta a nyugati exportpiacok szűkülését. Lengyelország gazdasági növekedése tavaly 5 százalékos volt, idén az első negyedévben 0,8 százalékra lassult, majd a harmadik negyedévre már 1,7 százalékra kapaszkodott föl a növekedés üteme.
Csehországban az autó- és gépipari kivitellel túlsúlyos gazdaság tavaly 2,3 százalékkal bővült. A cseh GDP idén az első negyedben 4,3 százalékkal, a másodikban 4,7 százalékkal, a harmadikban 4,1 százalékkal múlta alul az egy évvel korábbit. Exportja a harmadik negyedévben 7,0 százalékkal, behozatala 7,5 százalékkal kisebb volt mint tavaly.
Szlovákia - egy lakosra számolva a világ legnagyobb autógyártó országa - hazai összterméke tavaly 6,2 százalékkal nőtt, de az idei első negyedévben 5,7 százalékkal visszaesett, és még a harmadik negyedévben is 4,8 százalékkal elmaradt az egy évvel korábbitól.
Exportja tavaly 3,2 százalékkal nőtt, idén a harmadik negyedévben viszont 15 százalékkal kisebb volt az egy évvel azelőttinél. Az import ugyanakkor 17 százalékkal volt kisebb, a hazai fogyasztói piac nagy visszaesését is jelezve.
Magyarország hazai összterméke tavaly 0,4 százalékkal nőtt, idén az első negyedévben 6,1 százalékkal, a másodikban 7,4 százalékkal, harmadikban 7,1 százalékkal maradt el az egy évvel korábbitól. A GDP-számításhoz figyelembe vett export a harmadik negyedévben 6,9 százalékkal, az import 14,6 százalékkal volt kevesebb az egy évvel azelőttinél.
A jelek szerint a kormányzati gazdaságélénkítő és -mentőprogramok a - Lengyelországot kivéve - fő húzóerő, az export elgyengülését sehol sem tudták ellensúlyozni, viszont tarkább kínálata miatt a magyar export a szomszédokénál valamelyest kevésbé csökkent.
Lengyelországnak, az idénre várt 1,2 százalékos átlagos gazdasági növekedés után, jövőre 1,8 százalékos, 2011-ben 3,2 százalékos növekedést jósol az Európai Bizottság. Csehországnak erre az évre 4,8 százalékos GDP-csökkenést, jövőre 0,8 százalékos növekedést, 2011-ben 2,3 százalékos javulást valószínűsít a bizottság. Szlovákia számára Brüsszel előrejelzése idénre 5,8 százalékos visszaesés, jövőre 1,9 százalékos növekedés, 2011-ben 2,6 százalékos többlet. Magyarországnak az EU-előrejelzés idénre 6,5 százalékos visszaesés, jövőre 0,5 százalékos további romlás, 2011-ben 3,1 százalékos GDP-növekedés.
A lengyel növekedést, illetve a magyarnál kisebb visszaesést, jövőre talán növekedést a hazai fogyasztás kormányzati segítése támogatja a többi "visegrádi" országban idén és föltehetőleg még jövőre is. Ennek azonban rémisztő ára van és lesz.
Szintén az Európai Bizottság utolsó előrejelzése szerint Lengyelország államháztartási hiánya idén a GDP 6,4 százaléka, jövőre 7,5 százaléka, 2011-ben 7,6 százaléka lesz, mind messzebb az európai egészségküszöbnek tartott - és az EU-tagok számára kötelezően előírt - legföljebb 3,0 százaléktól.
Csehország számára a brüsszeli előrejelzés idénre 6,6 százalékos, jövőre 5,5 százalékos, 2011-ben 5,7 százalékos hiány. Szlovákiában idén 6,3 százalékos, jövőre 6,0 százalékos, 2011-ben 5,5 százalékos hiány várható az Európai Bizottság szerint.
Magyarországon ellenben idén csak 4,1 százalékos, jövőre 4,2 százalékos, 2011-ben 3,9 százalékos hiányra számít a brüsszeli bizottság, idénre és jövőre némileg nagyobbra ugyan a magyar kormány 3,9 százalékos, illetve 3,8 százalékos előrejelzésénél.
Ám még a magyar kormányénál is jobbak a piaci elemzők előrejelzései. A Bank of America-Merrill Lynch (BoA-ML) londoni befektetési részlege már ősszel növekedést jósolt a magyar gazdaságnak a jövő év átlagában: 0,2 százalékost, és 2011-re 4,5 százalékos GDP-többletet valószínűsített azzal, hogy közben a GDP-arányos államháztartási hiány 2 százalék alá csökken.
A JP Morgan szakértői szerint Magyarország "abban az egyedülálló helyzetben van", hogy amint a növekedés beindul, nem lesz szüksége a költségvetés szigorítására. Ez azt sugallja a JP Morgan szerint, hogy Magyarország középtávú növekedési kilátásai különösen kedvezők.
Kissé szenzációs, de a valóságtól el nem rugaszkodó fogalmazásban a Bank of America-Merrill Lynch szakértői már korábban is megjegyezték, hogy Magyarország "költségvetési világbajnok" lehet. A magyar kormány kénytelen volt a válsághoz időzíteni a már korábban szükségessé vált, kemény költségvetési megszorításokat - gazdaságösztönzésre csak pénzek átcsoportosításából jutott -, miközben a világ nagy része lazított. Így Magyarország a világ gazdaságai közül a legerősebb államháztartási pozícióban kerülhet ki a mostani, világméretű visszaesésből, a BoA-ML szerint.
A Bank of America Merrill Lynch elemzői úgy vélik, hogy az államháztartási deficit fő száma elleplezi a mögöttes, kemény költségvetési szigorítást, mert nem tartalmazza a nagy ciklikus hanyatlást. Márpedig az OECD becslése szerint jövőre Magyarország elmaradása 11 százalékos lehet a potenciális GDP-től, és ez a legnagyobb az OECD-ben. Ez viszont egészében azt jelenti, hogy Magyarországon az államháztartás fő száma akár egyensúlyt is jelezhet, amint a gazdaság föllendül, feltéve, hogy nem változik a költségvetési politika.
Ez pedig azt jelenti, hogy - szinte mindenki mástól eltérően - Magyarországon nem lesz szükség megszorításokra akkor, amikor a gazdaság föllendülése érezhetővé válik, vagyis a másféle válságkezelés miatt Magyarország versenyképessége javul, miközben a szomszédoké romolhat.
Előfizetőink máshol nem olvasott, higgadt hangvételű, tárgyilagos és magas szakmai színvonalú tartalomhoz jutnak hozzá
havonta már 1490 forintért.
Korlátlan hozzáférést adunk az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz is,
a Klub csomag pedig a hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmazza.
Mi nap mint nap bizonyítani fogunk!
Legyen Ön is előfizetőnk!
Kedves olvasóink az elmúlt héten már megújult oldalunk tesztverziójával találkozhattak, ami jelezte: a Privátbankár új útra lépett. A változás már a nyáron elkezdődött, azóta lépkedünk folyamatosan előre. Most egy nagyobb ugrás következett..
A görög kormányfő elállt attól az ötletétől, hogy népszavazáson dőljön el, akarnak-e a görögök megszorításokat a nemzetközi mentőcsomagért cserébe. Ezzel visszatértünk a pár nappal ezelőtti állapotokhoz, amikor a piacok optimista hangulatban nyugtázták, hogy az európai tagállamok nagy nehezen megállapodtak a magánbefektetőkkel a görög adósság felének leírásáról.
Óriási meglepetésre kamatot vágott az Európai Központi Bank. 25 bázisponttal 1,25 százalékra csökkentették az irányadó rátát az eddig 1,5 százalékról. A piacok azonnal reagáltak. Közben egyre fogy a levegő a görög miniszterelnök körül, aki távozhat posztjáról. Ha Athén elköszön az eurótól, az első tagállam lehet, amely kilép az EU-ból
A Global Finance Magazin közzétette listáját az ötven legbiztonságosabb feltörekvő piaci bankról: sehol egy magyar bank, még a régiós összesítésben sem
Harmadik napja gyengül a mauríciuszi rúpia a dollárral, és a fő devizákkal szemben. Az Indiai-óceán szigetországában a jövő évi költségvetés terveire várnak a befektetők. A várakozások szerint a port louis-i kormány olyan intézkedésekről dönt majd, amelyek gyengítik a devizát, ugyanis az elsősorban exportból élő gazdaságnak ez kifejezett érdeke.
Érdekesség, hogy a helyi statisztikai hivatal nemrég főleg az európai válságra hivatkozva csökkentette az idei GDP előrejelzését 4,5-ről 4,1 százalékra. A mindössze 1,3 millió lakosú ország GDP-je a második Fekete-Afrikában köszönhetően az erős olaj, cukornád-kivitelnek, és a textiliparnak.
Privátbankár
A nemzetközi válság alaposan megtépázta a nagyrészt külföldi tőkével működő, exportorientált visegrádi országokat is - vajon melyikükön hogyan segít kormányuk gazdaságpolitikája? 
Átalakítja a személyes értékesítési hálózatát a Kincstár. 
