Lassult az euróövezeti infláció
Az euróövezetben áprilisban átlagosan 3,3 százalékkal voltak magasabbak a fogyasztói árak, mint tavaly áprilisban, jelentették az EU statisztikai hivatalában előzetes becslésként. Az elemzők 3,4 százalékot vártak. Márciusban 3,6 százalékos volt a tizenkét havi infláció az euróövezetben, új rekord a közös statisztika 1997. januári bevezetése óta.
Az infláció áprilisi lassulását már hétfőn előre jelezte, hogy Németországban áprilisban 2,6 százalékra esett a tizenkét havi infláció - szintén előzetes becslés szerint, EU szabvány szerint számolva - a márciusi 3,3 százalékról, egyszeri okból: a húsvéti ünnepek után zuhanásszerűen csökkentek a társasutazások árai. Egyelőre az euróövezeti adatból sem lehet arra következtetni, hogy az infláció lassulása máris irányzatszerű lenne, és mivel az Európai Központi Bank (EKB) kamatpolitikájának legföljebb 2 százalékos tizenkét havi inflációt kell megcéloznia az euróövezetben, továbbra sem lehet kamatcsökkentésre számítani a gazdaság megsegítése végett.
Februárban 3,3 százalékos, januárban 3,2 százalékos, decemberben 3,1 százalékos volt a tizenkét havi infláció az euróövezetben.
Az energia-, az élelmiszer-, az alkohol- és a dohányárakat kiszűrő maginfláció márciusban 2,0 százalékos volt tizenkét hónapra számolva, a februári 1,8 százalék után, jelezve, hogy a belső forrású drágulás is elérte az EKB tűrésküszöbét.
Az áprilisi euróövezeti beszerzőmenedzser-mutatók közül - a múlt héten megjelent előzetes becslés szerint - a nagyobb súlyú szolgáltatási mutató jobb a vártnál, és tovább javult a korábbi mélyponthoz képest, az ipari mutató is teljesítménynövekedést jelez még, habár a megrendelések áprilisi visszaesése sanyarúbb jövőt sejtet. Összességükben a mutatók egyelőre megerősítik, hogy az Európai Központi Bank (EKB) ezentúl sem csökkentheti alapkamatát, mindenekelőtt azért nem, mert szeptember óta a tizenkét havi infláció az EKB legföljebb 2 százalékos célja fölött van az euróövezetben.
Kelet-Európa is visszakapcsol
Az infláció miatt elmaradhat az európai kamatvágás
Az EKB szerint elhúzódhat a válság
Az infláció áprilisi lassulását már hétfőn előre jelezte, hogy Németországban áprilisban 2,6 százalékra esett a tizenkét havi infláció - szintén előzetes becslés szerint, EU szabvány szerint számolva - a márciusi 3,3 százalékról, egyszeri okból: a húsvéti ünnepek után zuhanásszerűen csökkentek a társasutazások árai. Egyelőre az euróövezeti adatból sem lehet arra következtetni, hogy az infláció lassulása máris irányzatszerű lenne, és mivel az Európai Központi Bank (EKB) kamatpolitikájának legföljebb 2 százalékos tizenkét havi inflációt kell megcéloznia az euróövezetben, továbbra sem lehet kamatcsökkentésre számítani a gazdaság megsegítése végett.
Februárban 3,3 százalékos, januárban 3,2 százalékos, decemberben 3,1 százalékos volt a tizenkét havi infláció az euróövezetben.
Az energia-, az élelmiszer-, az alkohol- és a dohányárakat kiszűrő maginfláció márciusban 2,0 százalékos volt tizenkét hónapra számolva, a februári 1,8 százalék után, jelezve, hogy a belső forrású drágulás is elérte az EKB tűrésküszöbét.
Az áprilisi euróövezeti beszerzőmenedzser-mutatók közül - a múlt héten megjelent előzetes becslés szerint - a nagyobb súlyú szolgáltatási mutató jobb a vártnál, és tovább javult a korábbi mélyponthoz képest, az ipari mutató is teljesítménynövekedést jelez még, habár a megrendelések áprilisi visszaesése sanyarúbb jövőt sejtet. Összességükben a mutatók egyelőre megerősítik, hogy az Európai Központi Bank (EKB) ezentúl sem csökkentheti alapkamatát, mindenekelőtt azért nem, mert szeptember óta a tizenkét havi infláció az EKB legföljebb 2 százalékos célja fölött van az euróövezetben.
Kelet-Európa is visszakapcsol
Az infláció miatt elmaradhat az európai kamatvágás
Az EKB szerint elhúzódhat a válság
MTI
Békére szólított. 
