Fontos tudni, hogy hogyan járunk el jogszerűen, ha mások szellemi termékét kívánjuk felhasználni: komoly szankciókra számíthat az, aki megsérti a szerzői jogokat
Fontos tudni, hogy hogyan járunk el jogszerűen, ha mások szellemi termékét kívánjuk felhasználni: komoly szankciókra számíthat az, aki megsérti a szerzői jogokat. Dr. Holló Dóra, a BALÁZS & HOLLÓ Ügyvédi Iroda jogásza, a Szerzői Jogvédő Hivatal (mai nevén ARTISJUS) korábbi munkatársa ismertette a szellemi munka jogi megítélésével kapcsolatos tudnivalókat a Privátbankár kérésére
Mi minősül szerzői műnek?
Egy mondatban megfogalmazva szerzői mű az egyéni, eredeti jelleggel rendelkező, megfelelően formába öntött alkotás. Más szóval azon kreatív ötleteket minősítjük szerzői műnek, amelyeknek a szerzői jogi törvényben felsorolt formája is van. Praxisunkban egyébként meglehetősen sokszor írjuk le ezt a mondatot, és persze mindannyiszor részletesen, az adott konkrét kérdéshez igazítva ki is fejtjük, pontosan mit kell érteni az „egyéni, eredeti jelleg”, és mit a „megfelelő forma” alatt, hiszen nem jogászok számára a fenti egy mondatos meghatározás meglehetősen kevés tartalommal bír.
Egyéni, eredeti egy mű akkor, ha nem sablonmegoldás, nem szolgai másolat, hanem önálló, kreatív szellemi tevékenység eredménye. Egy mű attól függetlenül tekinthető eredetinek, hogy nekünk éppen nem tetszik, vagy nem értünk egyet a tartalmával; az eredetiség kritériuma független a mű esztétikai, logikai, vagy hasznossági tényezőitől. És ugyanígy persze nem minden szerzői alkotás, amit szépnek látunk.
Az eredetiségen túl a formát is hangsúlyozni kell, mégpedig azért, mert sokféle olyan szellemi tevékenység van, amely, vagy amelynek eredménye eredeti ugyan, a jog mégsem védi. Sokan szeretnék „levédeni” ötleteiket, receptjeiket, vagy valamilyen know-how-t. Sajnos, ezeket a szellemi termékeket nem védi a szerzői jog. Szintén védelmen kívüli a közösségeket érintő határozatok, jogszabályok szövege, hiszen jogbizonytalansághoz vezetne, ha ezek nem lennének mindenki által elérhetők, felhasználhatók.
Milyen formákat ismer el alkotásnak a jog?
A BALÁZS & HOLLÓ Ügyvédi Iroda a gazdasági jog terén 1995 óta áll ügyfelei rendelkezésére a magyar mellett angol, német, francia, olasz és orosz nyelven. Az általános jogterületeken (társasági jog, munkajog, ingatlanjog) kívül az iroda speciális területei közé tartozik a csőd- és felszámolási jog, az építőipari jog, a szellemi alkotások joga, a környezetvédelmi jog, a gyógyszer- és élelmiszeripari termékek regisztrációja, valamint a jogi képviselet ellátása gazdasági perekben rendes és választottbíróságok előtt. További információ >>
Nos, a szerzői jogi törvény meglehetősen tág határokat ad meg. Tartalmaz ugyan felsorolást mind pozitív, mind negatív értelemben (mi az, ami biztosan igen, és mi az, ami biztosan nem védhető), ám nyilván a felsorolásba nem illeszthető alkotások is létrejöhetnek, és élvezhetnek szerzői jogi védelmet egyéni elbírálás alapján. Kétség esetén egyébként akár perben, akár peren kívül, a bíróság felkérésére, vagy a felek kezdeményezésére a Szerzői Jogi Szakértő Testület tud és jogosult véleményt nyilvánítani abban a kérdésben, hogy egy konkrét mű tekinthető-e szerzői jogi alkotásnak.
A törvény által felsoroltak közül csak néhány példát említenék meg itt. Szerzői alkotásnak kell tekintenünk az irodalmi alkotást kéziratként vagy megjelent könyvként, képeket, szobrokat magángyűjteményben vagy kiállító teremben, zenei műveket akár írott kotta, akár hang formájában, film-, rádiós, televíziós és fotóművészeti alkotásokat, színpadi műveket, szoftvereket, építészeti alkotásokat és azok terveit, az adatbázisokat, a nyilvános előadást. Az adatbázis egyébként kicsit ki is lóg a sorból, mert a szerzői jog akkor is védelemben részesíti, ha egyébként nincs eredeti jellege, ezt egy SzJSzT határozat is kimondta néhány évvel ezelőtt.
Időben, térben mettől meddig tart a védelem?
A szerzői jogok a szerzőt a mű létrejöttétől kezdve megilletik, személyhez fűződő jogok esetén korlátlan ideig, vagyoni jogok esetén pedig a szerző haláláig. A szerző jogutódját is megilletik ezek a jogok, a vagyoni jogok a szerző halálának napja utáni január elsejétől számítva még 70 évig, a személyhez fűződő jogok pedig korlátlan ideig.
Ami a térbeli kiterjedést illeti, nincsenek ilyen korlátok, szemben a regisztrációhoz kötött védelmű szellemi termékek némelyikével. Az egyszer létrejött mű a világon mindenütt védelemben részesül.
Ezek szerint a szerzői jogi védelemhez nem szükséges előzetes regisztráció?
Nem, a szerzői jogi védelem nem kapcsolódik össze előzetes regisztrációval, nincsen fizetési kötelezettség sem. A mű létrejöttét sehová sem kell bejelenteni ahhoz, hogy a szerzői jogi védelem lehetősége megnyíljon. Ez persze a bizonyítást is megnehezíti abban az esetben, ha egy perben éppen az a kérdés, hogy az adott művet ki hozta létre hamarabb. Általánosságban azt szoktuk javasolni, helyezzen a szerző letétbe egy példányt a művéből, mielőtt még bárkinek megmutatná, így elejét veheti egy esetleges plágium vitának.
Milyen jogai vannak egy szerzőnek?
A szerzői jog két nagy alcsoportra oszlik, vannak személyhez fűződő, illetve vagyoni jogok.
Személyhez fűződő jogok a nyilvánossá tétel, a név feltüntetésének vagy éppen fel nem tüntetésének joga, a mű egységének védelme. Ebből következik, hogy a szerző kizárólagos joga a mű megjelenésének engedélyezése, valamint a mű megváltoztatásának, átdolgozásának engedélyeztetése is. A személyhez fűződő jogok egyébként nem évülnek el, időben korlátlanul fennmaradnak. Így tehát még ma is fel kell tüntetnünk pl. Shakespeare vagy Moličre nevét, ha színdarabjaik szövegét használjuk. A személyhez fűződő jogokat legtöbbször átruházni sem lehet, ezek mintegy a személyhez tapadnak.
A vagyoni jogok közé a mű felhasználása, a többszörözés, az átdolgozás engedélyezése tartozik. Ezek a felhasználási módok szerzői műtípusonként eltérőek. Egy könyvet például lehet fordítani vagy filmre vinni, egy színdarabot megzenésíteni, egy fotót montázsolni, egy épületet átépíteni. Se szeri, se száma a lehetőségeknek a felhasználás terén. A vagyoni jogok, műtípustól függő terjedelemben, szabadon átruházhatóak.
Mikor jogszerű a felhasználás?
A felhasználás akkor jogszerű, ha a felhasználás megkezdését megelőzően a szerző illetve jogutódja a felhasználóval írásbeli szerződést kötött. Minden egyéb esetben a felhasználás jogellenes.
Előfordult irodánk gyakorlatában, hogy a munkáltató kívánta a szerzői művet szerzőként „eladni”, és maga is meglepődött, amikor kiderült, hogy ehhez nincs joga, mert sem a munkaszerződésben, sem más megállapodásban a szerző a munkáltatóra a szerzői vagyoni jogokat nem ruházta át. Az eredeti szerző márpedig értelemszerűen csak magánszemély lehet, hiszen egy cégnek nincs két alkotó keze.
Az is előfordult, hogy a felek szóban megállapodtak, a felhasználás (könyvkiadás) megkezdődött, majd a szerző meggondolta magát. Mivel a bíróságok jogot és nem igazságot szolgáltatnak, a szerző sajnos megnyerte a pert, mert a könyvkiadó semmilyen módon nem tudta bizonyítani a szerződés létrejöttét.
Mi történik, ha valaki megsérti a szerzői jogokat?
Komoly szankcióknak nézhet elébe.
Két jogág is foglalkozik a szankcionálás témakörével, a polgári és a büntetőjog. A polgári jog alapján kérhetjük például a mű jogsértő jellegtől való megfosztását, a jogsértéstől való eltiltást, a jogsértő művek megsemmisítését, illetve természetesen kártérítést. Ráadásul a jogsértés objektív, nem függ a jogsértő személy tudattartalmától. Ha úgy tudja is a jogsértő, hogy jogszerűen járt el, ennek ellenére magas kártérítés fizetésére kötelezhetik.
A büntetőjog komoly szabadságvesztés büntetési tételeket helyez kilátásba a szerzői jogok megsértése esetén, ráadásul több büntetőtényállás is foglalkozik a szellemi alkotásokkal.
Összességében azt tanácsolom, legyünk nagyon óvatosak, amikor egy mű részletét vagy pláne egészét fel akarjuk használni bármilyen célból. Legjobb, ha szerzői jogban járatos ügyvédhez fordulunk annak megállapítása érdekében, hogy amire készülünk, jogszerű-e. Komoly aggódást, pénzkidobást spórolhatunk meg így.
Előfizetőink máshol nem olvasott, higgadt hangvételű, tárgyilagos és magas szakmai színvonalú tartalomhoz jutnak hozzá
havonta már 1490 forintért.
Korlátlan hozzáférést adunk az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz is,
a Klub csomag pedig a hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmazza.
Mi nap mint nap bizonyítani fogunk!
Legyen Ön is előfizetőnk!
Kedves olvasóink az elmúlt héten már megújult oldalunk tesztverziójával találkozhattak, ami jelezte: a Privátbankár új útra lépett. A változás már a nyáron elkezdődött, azóta lépkedünk folyamatosan előre. Most egy nagyobb ugrás következett..
A görög kormányfő elállt attól az ötletétől, hogy népszavazáson dőljön el, akarnak-e a görögök megszorításokat a nemzetközi mentőcsomagért cserébe. Ezzel visszatértünk a pár nappal ezelőtti állapotokhoz, amikor a piacok optimista hangulatban nyugtázták, hogy az európai tagállamok nagy nehezen megállapodtak a magánbefektetőkkel a görög adósság felének leírásáról.
Óriási meglepetésre kamatot vágott az Európai Központi Bank. 25 bázisponttal 1,25 százalékra csökkentették az irányadó rátát az eddig 1,5 százalékról. A piacok azonnal reagáltak. Közben egyre fogy a levegő a görög miniszterelnök körül, aki távozhat posztjáról. Ha Athén elköszön az eurótól, az első tagállam lehet, amely kilép az EU-ból
A Global Finance Magazin közzétette listáját az ötven legbiztonságosabb feltörekvő piaci bankról: sehol egy magyar bank, még a régiós összesítésben sem
Harmadik napja gyengül a mauríciuszi rúpia a dollárral, és a fő devizákkal szemben. Az Indiai-óceán szigetországában a jövő évi költségvetés terveire várnak a befektetők. A várakozások szerint a port louis-i kormány olyan intézkedésekről dönt majd, amelyek gyengítik a devizát, ugyanis az elsősorban exportból élő gazdaságnak ez kifejezett érdeke.
Érdekesség, hogy a helyi statisztikai hivatal nemrég főleg az európai válságra hivatkozva csökkentette az idei GDP előrejelzését 4,5-ről 4,1 százalékra. A mindössze 1,3 millió lakosú ország GDP-je a második Fekete-Afrikában köszönhetően az erős olaj, cukornád-kivitelnek, és a textiliparnak.
Privátbankár
Fontos tudni, hogy hogyan járunk el jogszerűen, ha mások szellemi termékét kívánjuk felhasználni: komoly szankciókra számíthat az, aki megsérti a szerzői jogokat .jpg)
.jpg)
Átalakítja a személyes értékesítési hálózatát a Kincstár. 
