Magyarország halogatja az elkerülhetetlent?

Orbán Viktor áprilisi kitörő győzelméhez az is nagyban hozzájárult, hogy a választók abban bíztak, az új miniszterelnök fél évtizednyi fájdalmas megszorításnak vet majd véget. Az FxPro elemzése szerint ez a populista csábítás csak az elkerülhetetlent késlelteti: a magyar pénzügyi helyzet arra fogja késztetni Orbánt, hogy visszavegyen ígéreteiből.

A Nemzetközi Valutaalap (IMF) rámutatott, hogy Magyarország az idei és a következő évi előzetes költségvetésében is jelentős, 2 százalék körüli többletre fog szert tenni (az előzetes költségvetés nem tartalmazza a kamatkiadásokat). Az állami kamatfizetések a GDP közel 5 százalékát teszik ki, mely nem elhanyagolható. Az elemzés szerint üdvözlendő, hogy az Orbán-kormány az EU-s megállapodásoknak megfelelő költségvetési intézkedések mellett kötelezte el magát. A pozitív háztartás nagymértékben a különböző területekre, így a pénzügyi, kiskereskedelmi, energia- és telekommunikációs ágazatokra kivetett különadóknak, illetve a nyugdíjbefizetések állami kasszába történő átirányítására vonatkozó intézkedésnek volt köszönhető.

Viszont a kormány jövő évre vonatkozó döntése, mely alapján a többkulcsos személyi jövedelemadót egy egykulcsos, 16 százalékos adórendszer váltja fel, a GDP mintegy 3 százalékát fogja elvinni - áll az elemzésben. Orbán Viktor azt is bejelentette, hogy 2013-tól a társasági adó mértéke is csökkenni fog. Ezek az állami bevételt szabályozó intézkedések az FxPro elemzői szerint különösen kockázatosak, ha figyelembe vesszük, hogy a gazdaság továbbra is sérülékeny, és gyakorlatilag az is borítékolható, hogy a jövő év során az állami bevételekben lényeges csökkenést fognak eredményezni.

Egyéb kiigazítás híján elkerülhetetlen, hogy ez a bevételkiesés a kiadások nagymértékű csökkenését vonja maga után - jósolják. Az IMF, egyes nemzetközi hitelminősítők és külföldi befektetők nemrég leszögezték, hogy mélyreható kiadáscsökkentések hiányában a költségvetési deficit a következő év után nagy valószínűséggel tovább fog növekedni. A Standard and Poor´s rámutatott, hogy megfelelő kiadásra vonatkozó kezdeményezések nélkül a ciklikusan kiigazított hiány 2014-ig a GDP 6 százalékára növekedhet. A Magyar Nemzeti Bank is felhívta a kormány figyelmét, hogy fontolják meg a strukturális kiadáscsökkentés lehetőségét. Bár érzékeny téma (ugyanis az állami szektor a gazdaságnak mintegy a felét teszi ki), de a hosszabb távú versenyképesség szempontjából szükségszerű, hogy a közigazgatásban dolgozók száma idővel csökkenjen - írja az FXPro.

Orbán reakciója ezekre a kritikus megállapításokra abból állt, hogy felvetette az iparági különadók további két évvel történő meghosszabbítását, egészen 2014 végéig. Ez nem kedvezett a helyi kötvény- és részvénypiacoknak, és a forint eladási hullámát eredményezte, miután egyre jobban terjed az a szemlélet, hogy a költségvetési politika rögtönzött jellegű és nem igazán megfelelő. Annak ellenére, hogy az euró sokkal gyengébbnek mutatkozott a többi nagyobb devizával szemben, a forint így is 2%-ot veszített a közös valutával szemben a hónap eleje óta. Ettől függetlenül, a 280 alatti EUR/HUF árfolyam bőven a júliusi 290-es és tavaly márciusi 317-es rekordszint alatt van.

A miniszterelnöknek az elemzés szerint abból származhat problémája, ha költségvetési politikája már a közeljövőben csődöt mond. A meghosszabbított különadók nagy gondot jelentenek a magyar vállalatoknak, és az érintett szektorok tőkebefektetési, illetve foglalkoztatási szándékait illetően is különösen károsnak fognak bizonyulni. A továbbiakban ez negatívan fog kihatni a növekedésre és az adóbevételek alakulására, mely a kormány számára is megnehezíti költségvetési céljainak elérését. Bármennyire is fájdalmas lesz, Magyarországnak végső soron meg kell küzdenie a nagy biztonságot nyújtó, de mára fenntarthatatlanná vált – hosszú idő alatt felépített – védőháló következményeivel, akár a családi pótlékban részesülők rászorultságának elbírálása során is. A közmunkaprogramokat át kell szervezni, de a közigazgatási reformok is nagymértékben növelhetik a hatékonyságot, valamint csökkenthetik a bürokráciát.

Az elemzés szerint jelenleg a kormányon múlik, hogy mutassa a válságból kivezető utat, ugyanis Magyarország a fejlődő világ egyik leginkább eladósodott országa. A háztartási szektor továbbra is a devizában felvett jelzáloghitelekből származó megnövekedett kamatköltségek terhe alatt szenved. Az adósság/GDP arány ebben a szektorban a GDP közel 40 százaléka. Megdöbbentő, hogy ennek kétharmadát svájci frankban jegyzett hitel teszi ki. 2006-tól 2008 végéig a Magyarországon felvett jelzáloghitelek 90 százaléka svájci frank alapú volt. Ez idő alatt az átlagos CHF/HUF árfolyam kb. 150-ről a jelenlegi 207-re növekedett, mely 38%-os változást jelent. Más szóval a tipikus magyar devizahiteles fő kintlévősége az elmúlt néhány év alatt több mint harmadával növekedett - írja az FxPro. A Magyarország előtt álló út a továbbiakban sem lesz könnyen járható - zárja elemzését a cég.

Privátbankár