A munkanélküliséget tartják az európai polgárok a legnagyobb problémának, míg a gazdasági helyzettel kapcsolatos aggodalmaik valamelyest enyhültek
A munkanélküliséget tartják az európai polgárok a legnagyobb problémának, míg a gazdasági helyzettel kapcsolatos aggodalmaik valamelyest enyhültek - derül ki az Eurobarométer uniós közvélemény-kutató legutóbbi felméréséből.
A megkérdezettek többsége továbbra is úgy véli, hogy a válság még nem érte el csúcspontját. Ez év május-júniusban 61, most 54 százalék szerint a legrosszabb még hátra van a válságnak a munkahelyekre gyakorolt hatásából. Az október-novemberben végzett legutóbbi felmérés szerint 38 százalék vélekedett úgy, hogy a válság már elérte a tetőpontot. Ez az adat az előző felméréshez képest 10 százalékpontos növekedést jelent.
A tavaszi felméréssel összehasonlítva pozitív tendencia mutatkozik az EU következő évi gazdasági helyzetével kapcsolatos várakozásokat illetően. Az európaiak 30 százaléka szerint az elkövetkező tizenkét hónapban javulni fog a helyzet, 38 százaléka szerint változatlan marad, és 21 százaléka szerint romlani fog, míg 11 százalék nem tudott választ adni. Tavasszal csak 24 százalék számított javulásra, viszont 28 százalék további romlásra.
Saját országuk gazdasági kilátásait ennél valamivel kedvezőtlenebbül ítélik meg a megkérdezettek. Javulásra 28 százalék, változatlanságra 37 százalék, további romlásra 31 százalék számít.
A megkérdezettek 51 százalékának az a véleménye, hogy országában jelenleg a munkanélküliség jelenti a legnagyobb problémát, a második helyen (40 százalék) a gazdasági helyzetet, harmadikként pedig az inflációt és a bűnözést jelölték meg.
Abban a tekintetben, hogy kitől várható leginkább a válság hatékony kezelése, 22 százalék jelölte meg az Európai Uniót, 19 százalék a nemzeti kormányokat, 18 százalék pedig a G20-ak csoportját.
Az Európai Parlamentben összességében az uniós polgárok 50 százaléka bízik, az Európai Bizottságban 46 százalék. Országa európai uniós tagságát az európaiak 53 százaléka pozitívan ítéli meg. A megkérdezettek 57 százalék véli úgy, hogy az ország profitál az uniós tagságból.
Németország és Spanyolország a bot két végén
Az idei harmadik negyedévben 712 ezerrel csökkent a foglalkoztatottak száma az euróövezetben, és ezzel immár ötödik egymást követő negyedév óta esik az eurózónában a foglalkoztatás. A harmadik negyedévben fokozódott a visszaesés üteme: a másodikban még csak 702 ezres volt a csökkenés. Az Eurostat hétfőn közzétett adatai szerint a foglalkoztatottak aránya 0,5 százalékkal esett a második negyedévvel összevetve.
Az OECD még jövőre is az euróövezeti munkanélküliség növekedését jósolja: az idei év végére valószínűsített 9,9 százalék után a jövő év végén 10,9 százalékot vár.
Az Eurostat adatai szerint az EU egészében ugyancsak 0,5 százalékkal esett a foglalkoztatottság az előző negyedévhez viszonyítva: a közszolgáltatások kivételével minden ágazatban csökkenés volt tapasztalható. A harmadik negyedévben 1,02 millióan vesztették el állásukat az unióban, az egy évvel korábbihoz képest 2,0 százalékkal esett a foglalkoztatottak száma.
A foglalkoztatásban a legkisebb csökkenés - hasonlóan a korábbiakhoz - Németországban következett be: a harmadik negyedévben a legnagyobb euróövezeti gazdaságban csak 0,1 százalék volt a foglalkoztatottak számának visszaesése az előző negyedévhez képest, csakúgy, mint a megelőző két negyedévben. A legnagyobb csökkenést a foglalkoztatásban Spanyolország szenvedte el, ahol 1,5 százalékkal esett a foglalkoztatottság, a második negyedbeli 1,4 százalékot követően, rendre az előző negyedévekkel összevetve.
Előfizetőink máshol nem olvasott, higgadt hangvételű, tárgyilagos és magas szakmai színvonalú tartalomhoz jutnak hozzá
havonta már 1490 forintért.
Korlátlan hozzáférést adunk az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz is,
a Klub csomag pedig a hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmazza.
Mi nap mint nap bizonyítani fogunk!
Legyen Ön is előfizetőnk!
Kedves olvasóink az elmúlt héten már megújult oldalunk tesztverziójával találkozhattak, ami jelezte: a Privátbankár új útra lépett. A változás már a nyáron elkezdődött, azóta lépkedünk folyamatosan előre. Most egy nagyobb ugrás következett..
A görög kormányfő elállt attól az ötletétől, hogy népszavazáson dőljön el, akarnak-e a görögök megszorításokat a nemzetközi mentőcsomagért cserébe. Ezzel visszatértünk a pár nappal ezelőtti állapotokhoz, amikor a piacok optimista hangulatban nyugtázták, hogy az európai tagállamok nagy nehezen megállapodtak a magánbefektetőkkel a görög adósság felének leírásáról.
Óriási meglepetésre kamatot vágott az Európai Központi Bank. 25 bázisponttal 1,25 százalékra csökkentették az irányadó rátát az eddig 1,5 százalékról. A piacok azonnal reagáltak. Közben egyre fogy a levegő a görög miniszterelnök körül, aki távozhat posztjáról. Ha Athén elköszön az eurótól, az első tagállam lehet, amely kilép az EU-ból
A Global Finance Magazin közzétette listáját az ötven legbiztonságosabb feltörekvő piaci bankról: sehol egy magyar bank, még a régiós összesítésben sem
Harmadik napja gyengül a mauríciuszi rúpia a dollárral, és a fő devizákkal szemben. Az Indiai-óceán szigetországában a jövő évi költségvetés terveire várnak a befektetők. A várakozások szerint a port louis-i kormány olyan intézkedésekről dönt majd, amelyek gyengítik a devizát, ugyanis az elsősorban exportból élő gazdaságnak ez kifejezett érdeke.
Érdekesség, hogy a helyi statisztikai hivatal nemrég főleg az európai válságra hivatkozva csökkentette az idei GDP előrejelzését 4,5-ről 4,1 százalékra. A mindössze 1,3 millió lakosú ország GDP-je a második Fekete-Afrikában köszönhetően az erős olaj, cukornád-kivitelnek, és a textiliparnak.
Privátbankár
.jpg)
A munkanélküliséget tartják az európai polgárok a legnagyobb problémának, míg a gazdasági helyzettel kapcsolatos aggodalmaik valamelyest enyhültek .jpg)
.jpg)
Elindult a kereskedés a Gránit Bank részvényeivel. 
