Megötszörözhetik az euró mentésére szánt pénzt

A The Guardian című brit napilap európai uniós diplomáciai forrásokra hivatkozva kedden azt írta, hogy az eurozóna jóváhagyja a jelenleg 440 milliárd eurós tényleges hitelezési kapacitással rendelkező mentőalap forrásainak megötszörözését. Berlinben egyelőre nem erősítették meg azt a londoni lapértesülést, amely szerint Németország és Franciaország megállapodott volna az euróövezeti mentőalap, az úgynevezett EFSF 2 000 milliárd euróra történő megemeléséről.

A francia-német javaslatot napirendre tűzik az Európai Tanács október 23-i ülésén. Amennyiben a brüsszeli csúcstalálkozón a tagállamok vezetői jóváhagyják az elképzelést, úgy az Európai Unió ezzel az egységes állásponttal vesz részt a legnagyobb gazdasággal rendelkező 19 országot és az EU-t tömörítő G20-csoport november 3-4-én tartandó Cannes-i ülésén.

Soros korábban már megmondta

Korábban vezető közgazdászok és üzletemberek, köztük Soros György magyar származású amerikai milliárdos, úgy vélekedett, hogy a közös európai valuta állandó mentőmechanizmusának forrásait legalább 2000 milliárd euróra kell emelni, hogy az euróövezeti országok adósságválságát rendezni tudják.

Brian Dolan, a bedminsteri (New Jersey) Forex.com vezető elemzője kijelentette, hogy amennyiben a lap értesülései helyesnek bizonyulnak, akkor az intézkedés kielégíti a piaci várakozásokata és a 2000 milliárd euró helyes iránynak tűnik. Hozzátette azonban, hogy Angela Merkel német kancellár korábbi figyelmeztetése, miszerint a vezetők nem tudják egy csúcstalálkozón megoldani az adósságválságot, óvatosságra inti. Dolan hozzátette, hogy sok olyan európai jelentést láttak már, hogy valami küszöbön áll, másnap reggel pedig csalódniuk kellett.

A Guardian úgy tudja, hogy Franciaország és Németország megállapodott az európai bankok feltőkésítésében is, hogy mindegyik megfeleljen a 9 százalékos tőkemegfelelési mutatónak. A német és a francia bankok azt állítják, hogy teljesítik ezt a mutatót, más országok pénzintézeteinek viszont állami segítséget kell kérniük, vagy az EFSF forrásait kell igénybe venniük.

Berlin és Párizs közel áll ahhoz is, hogy dűlőre jusson a magánhitelezőkkel a Görögországnak szánt második, 109 milliárd eurós mentőcsomagban való részvételről. Júliusban még a görög adósság 21 százalékának leírásáról beszéltek, de a romló pénzügyi feltételek miatt a görög kötvények tulajdonosai akár 50 százalékos veszteséget is kénytelenek lesznek lenyelni.

1000 milliárd eurós alap lehetősége 

A Financial Times Deutschland a brit napilappal szemben szerdán 1000 milliárdos alap lehetőségéről írt. A német üzleti napilap szerint Wolfgang Schauble pénzügyminiszter szorgalmazza a mentőalap bővítését 1.000 milliárd euróra. A miniszter ugyanakkor arra is törekszik, hogy a német garanciavállalási kötelezettség így se növekedjen az eredetileg megállapított 211 milliárd euró fölé. Az újság értesülése szerint a miniszter erről már tájékoztatta a kormánypártok parlamenti frakcióit, és csütörtökre újabb találkozót szerveztek.

Az alap forrásainak megemelése rendkívül "forró téma" a német kormány számára. A Bundestag szeptember végén heves viták után hagyta jóvá a 440 milliárd eurós kibővített támogatási alapot, és a képviselők többsége már akkor hevesen tiltakozott mindenfajta emelés ellen. A Financial Times Deutschland szerint pénzügyi szakértők olyan megoldásra törekszenek, amely lehetővé tenné az alap megemelését, a német garanciavállalás felső határa azonban nem emelkedne.

A piacok előre örülnek

Az Európai Pénzügyi Stabilitási Eszköz forrásainak bővítéséról szóló megállapodással kapcsolatos lapértesülés nagyot lendített a piacokon: a New York-i tőzsdén ugrottak az árfolyamok, az európai tőzsdék pluszban nyitottak, erősödött az euró és a forint - pedig egyelőre korántsem biztos, hogy tényleg 2000 eurót tolnak az EFSF-be. A pletyka piaci hatásairól és az esetleges megállapodás lehetséges kimeneteléről itt olvashat >>

MTI