Az MSZP még csütörtökön eljuttatja beadványát a testülethez - jelentették be sajtótájékoztatón. Az ellenzéki párt emellett a médiaalkotmány, valamint a szervezett bűnözés elleni fellépésről szóló törvény egyes rendelkezéseinek hatályon kívül helyezését is kezdeményezi.
Lendvai Ildikó szocialista országgyűlési képviselő frakciótársával, Mandur Lászlóval közösen tartott sajtótájékoztatón öt fő kifogást emelt a médiatörvénnyel szemmel.
Az ellenzéki képviselő a kritikák közé sorolta, hogy a jogszabály nem csak paragrafusaiban, de általánosságában is szükségtelenül és aránytalanul korlátozza a sajtó- és szólásszabadságot. Kifogásolta továbbá, hogy a médiahatóság egyoldalú politikai összetételben áll fel, aminek hatása a "közszolgálat gyarmatosításában" már meg is mutatkozott.
Az MSZP emellett túl szélesnek találja a törvény hatályát, továbbá szerintük jogbizonytalanságot okozhatnak a törvényben szereplő "gumiparagrafusok", illetve a jogszabályra való felkészülési idő hiánya - húzta alá Lendvai Ildikó.
Kiemelte: Magyarország "Európa szégyenpadjára ült" a médiatörvény miatt, az újságírók teljes jogbizonytalanságban kénytelenek dolgozni, miközben a kormány részéről "csak szánalmas védekezéseket hallunk".
Lendvai Ildikó szerint a médiatörvény az alkotmány paragrafusai közül sérti a véleménynyilvánítás és a szólás szabadságának követelményét, valamint a kellő felkészülési idő biztosításának elmulasztásával a jogállamiságot kimondó rendelkezéseket, illetve a lisszaboni szerződés megsértése miatt a nemzetközi jogi kötelezettség és a belső jog összhangjának elmulasztása is megtörténik.
A politikus a médiatörvény szükségtelen és aránytalan rendelkezései közé sorolta az új médiumok előzetes regisztrációjának bevezetését, ami szerinte a médiabiztos azon új hatásköréhez jelent hasonló fenyegetettséget, amely alapján akár jogsértés nélkül, csupán valamely érdeksérelem gyanújával is átvizsgálhatják az újságírók számítógépeit.
Hozzátette: az új jogszabály nem csak az internetes portálokra, hanem bizonyos esetekben a blogokra is kiterjed, így elmondható, hogy Magyarország Orbán Viktor kormányfő állításával szemben nem gazdasági szinten, hanem az emberi jogok és az internet korlátozása területén érte utol Kínát.
MTI