Mennyivel költünk többet, mint amink van?

Az államháztartás bruttó, konszolidált, névértéken számításba vett (maastrichti) adóssága - a túlzott hiány eljárás (EDP) keretében az Európai Bizottságnak jelentett mutató – 2009. I. negyedévének végén a GDP 82,9 százalékát tette ki (21788 milliárd forint). 2009. első negyedévében a központi kormányzat finanszírozási igényét (339 milliárd forint) alapvetően hosszú lejáratú külföldi hitelek felvételével fedezte, miközben jelentősen csökkentek értékpapír-tartozásai és növekedtek a központi bankban elhelyezett betétei.

A helyi önkormányzatok finanszírozási képessége (150 milliárd forint) elsősorban a hitelintézeti betéteik növelésében és hiteltartozásaik visszafizetésében nyilvánult meg. A társadalombiztosítási alapok finanszírozási igényét (60 milliárd forint) betéteik és egyéb követeléseik csökkentése és hiteltartozásaik növekedése fedezte.

A háztartások nettó finanszírozási képessége a pénzügyi számlák adatai szerint a 2009. I. negyedévével záruló elmúlt egy évben a GDP 2,4 százalékát érte el (624 milliárd forint). Az első negyedévben a háztartások nettó finanszírozási képessége a negyedéves GDP 4,6 százaléka volt (265 milliárd forint).

A pénzügyi eszközök esetében a hazai és külföldi készpénz és a nyugdíjpénztári követelések növelése volt jelentős, miközben a devizabetétek és a befektetési jegyek számottevően csökkentek tranzakcióból eredően. A kötelezettségek esetében a hitelek 10 év óta először csökkentek tranzakcióból eredően (a törlesztések meghaladták az új hitelek felvételét). A forint gyengülése következtében a háztartások devizahitel-tartozásainak állománya 956 milliárd forinttal, devizabetéteik és külföldi valuta készletük állománya 242 milliárd forinttal nőtt 2009 első negyedévében a pénzügyi számlák adatai szerint.

A nem pénzügyi vállalatok nettó finanszírozási igénye a pénzügyi számlák adatai szerint a 2009. I. negyedévével záruló egy évben a GDP 3,5 százaléka volt (927 milliárd forint). Az első negyedéves finanszírozási igény a negyedéves GDP 2,2 százalékát érte el (127 milliárd forint). Az első negyedévben a nem pénzügyi vállalatok pénzügyi eszközeik közül elsősorban a külföldre nyújtott hosszú lejáratú hiteleiket növelték, miközben számottevően csökkentek az egyéb követeléseik. A kötelezettségek esetében a rövid lejáratú hitelek és a tulajdonosi tartozások növekedése volt a meghatározó.

A külföld nettó finanszírozási képessége (a nemzetgazdaság finanszírozási igénye) 2009. I. negyedévével záruló elmúlt egy évben a pénzügyi számlák adatai szerint a GDP 6,1 százalékát tette ki (1592 milliárd forint). Az első negyedéves finanszírozási igény a negyedéves GDP 2,1 százaléka volt (121 milliárd forint).

A pénzügyi számlákban - eltérően a fizetésimérleg-statisztikától - Magyarország és az Európai Unió közötti  tranzakciók eredményszemléletben kerülnek elszámolásra, ami jelenleg eltérést okoz a pénzügyi számlák külföld szektora és a fizetési mérleg pénzügyi mérlege között. 2009 I. negyedévében az uniós tranzakciók pénzforgalmi egyenlege kb. 230 milliárd forinttal magasabb volt mint eredményszemléletben. Ez jelentős mértékben hozzájárult az alulról számított fizetési mérleg egyenleg kiugróan nagy javulásához, miközben ez az összeg az eredményszemléletű pénzügyi számlákban – illetve a felülről számított fizetési mérleg egyenleg szezonálisan igazított idősorában – csak részben jelenik meg 2009. I. negyedévében.

A külföldiek a pénzügyi eszközeik közül elsősorban az államháztartásnak nyújtott hiteleiket növelték, de jelentős volt a betétek, a tulajdonosi követelések és az egyéb követelések növelése is, míg számottevően csökkentek a központi kormányzat értékpapírjai. A tartozások közül tranzakcióból eredően elsősorban a betétek és a hitelek növekedtek, míg az egyéb tartozások csökkentek. 2009 első negyedévében a pénzügyi eszközök és kötelezettségek állományváltozását alkotó tranzakciók és átértékelődések becslésének megbízhatóságát a jelentős árfolyammozgások csökkentették - olvasható az MNB tájékoztatójában.

Lassan nem zárjuk ki, hogy túléljük a válságot 
Az IMF számol az előrehozott választásokkal 
Szlovákia dupláz - legalábbis a hiány terén 
Szerbia nem bírja az IMF diktálta ütemet 
Csak halogatták a rossz hírt  
Remek hír Magyarországról: 1995 óta nem volt ilyen  

Privátbankár