Csütörtök reggeli értesülések szerint kevés eredményt hozott Angela Merkel német kancellár és Nicolas Sarkozy francia államfő előző esti, rendkívüli frankfurti találkozója. A talákozót követően a felek nem adtak sajtótájékoztatót és közleményt sem adtak ki az ott elhangzottakról.
A német rádióállomások által idézett források azt hangoztatták, hogy három nappal az Európai Unió állam- és kormányfőinek vasárnapi csúcsértekezlete előtt továbbra is élesek az ellentétek Berlin és Párizs között a kibővített euróövezeti támogatási alap esetleges megemeléséről, illetve alkalmazásának lehetőségeiről. Korábbi értesülések szerint a görög adósságelengedéssel kapcsolatban sem tudnak megegyezni a felek, Németország magasabb, Franciaország alacsonyabb leírást szeretne, érthető módon, hiszen a francia bankrendszer görög kitettsége a nagyobb.
A Deutschlandfunk rádióállomás arról értesült, hogy Wolfgang Schauble pénzügyminiszter az éjszaka folyamán megküldte a parlamenti képviselőknek az Európai Pénzügyi Stabilitási Eszköznek (EFSF) nevezett alap működésének irányelveit. A rádió információi szerint a tervezet arra utal, hogy a pénzügyminiszter nem zárja ki a jelenleg 440 milliárd euróövezeti mentőalap további kibővítését, ezzel kapcsolatban azonban még semmifajta megállapodás nem jött létre.
Az irányelvek ugyanakkor állítólag tartalmazzák azt, hogy az EFSF a jövőben felhasználható lenne az eladósodott euróövezeti tagországok állampapírjainak felvásárlására. Ez eddig az Európai Központi Bank "felségjoga" volt. Ugyancsak magában foglalja a miniszter által elküldött dokumentum annak lehetőségét, hogy a támogatási alap a szorult helyzetbe került bankok pénzügyi helyzetének stabilizálására, azaz feltőkésítésére is alkalmazhatják. Ez utóbbi források szerint a francia fél számára lenne különösen fontos, tekintettel a francia bankok nagyarányú görögországi "elkötelezettségére".
Az euróövezeti támogatási alap konkrét kibővítésére az irányelvek értesülések szerint nem utalnak, erre vonatkozóan ugyanis még a tagországok között sem jött létre megállapodás. Berlinben ugyanakkor máris vita kezdődött arról, hogy az esetleges bővítést a Bundestag milyen formában hagyja majd jóvá. Kormánypárti képviselők elegendőnek tartják a Bundestag költségvetési bizottságának jóváhagyását, az ellenzék viszont az egész Bundestag szavazásához ragaszkodik.
Korábban a The Guardian című brit napilap európai uniós diplomáciai forrásokra hivatkozva azt írta, hogy az eurozóna jóváhagyja a jelenleg 440 milliárd eurós tényleges hitelezési kapacitással rendelkező mentőalap forrásainak 2000 milliárd euróra történő megemelését. Ezzel szemben a Financial Times Deutschland 1000 milliárdos alap lehetőségéről írt. A lapértesüléseket még a tegnapi napon cáfolta a német pénzügyminisztérium szóvivője. Martin Kotthaus határozottan kijelentette, hogy nem folynak tárgyalások az alap 440 milliárd euró fölé emeléséről, valamint hozzátette, hogy az egyeztetések fókuszában az áll, hogy az euróövezet országai hogyan tudnák leghatékonyabban felhasználni az EFSF 440 milliárd eurónyi forrását, és várakozásai szerint napokon belül megoldás születik.
MTI, Privátbankár