Miért alkotmányellenes a családi pótlék megadóztatása?
Nem lehet adóalapba rakni azt a jövedelmet, amit az adózó ténylegesen meg sem kapott - az Ab családi pótlékkal kapcsolatos döntése iránymutatás is egyben
Az Alkotmánybíróság a családi pótlék adózásához kapcsolódó hatályos rendelkezéseket visszamenőleges hatállyal megsemmisítette az év végén. Makroszinten ez több tízmilliárd forint költségvetési bevétel kiesését jelenti, továbbá a családi pótlékhoz kapcsolódóan a szeptember óta már levont és megfizetett adóelőlegek utáni kiutalási kötelezettséget keletkeztethet. Ezeken túl is érdemes azonban áttekinteni a döntés indoklásának főbb gondolatait, az AB előtt lévő további ügyek, és a későbbi jogalkotás szempontjából is.
Az Alkotmánybíróság a családi pótlék adózásához kapcsolódó hatályos rendelkezéseket visszamenőleges hatállyal megsemmisítette. A döntést feltételezhetően mindenki értelmezte a saját életállapota, vagy beállítódása alapján. Makroszinten ez a költségvetési tervezés során kalkulált 30 milliárd forint bevétel kiesését jelenti, továbbá - mivel a döntés visszamenőleges hatályú -, a családi pótlékhoz kapcsolódóan szeptember óta már levont és megfizetett adóelőlegek tekintetében az adóhatóságnak kiutalási kötelezettsége keletkezhet legkésőbb júniusban. „Mindezeken túl azonban érdemes, különösen a már az Alkotmánybíróság előtt lévő ügyek, de akár a későbbi jogalkotás lehetséges útjainak szempontjából is áttekinteni a családi pótlék adóztatásáról hozott döntés indoklásának főbb gondolatait”.- emelte ki Kalocsai Zsolt az RSM DTM Hungary Zrt. vezérigazgatója.
Az Alkotmánybíróság elsőként azt vizsgálta, hogy adóztatható-e egy olyan jövedelem a magánszemélynél, amelyet az nem kapott meg. A családi pótlékot - adóterhet nem viselő járandóságként -, nemcsak az azt megkapó magánszemély, hanem a vele együtt élő házastársa, illetve élettársa is köteles volt figyelembe venni, függetlenül attól, hogy a házastárs, élettárs igényelt-e családi pótlékot. A határozat szerint egy adót illető rendelkezés csak akkor felel meg az alkotmányos mércének, ha az adó és az adóalany jövedelme között közvetlen kapcsolat áll fenn. Az esetleges áthallások miatt a határozat összehasonlítja a rendelkezést a több adórendszerben ismert ún. házastársi splitting módszerrel - mely a házastársak jövedelmét összeadja, elfelezi, majd ez alapján személyenként adóztat - is. Legfontosabb különbségként a részlegességet emeli ki döntés, hiszen az nem minden jövedelemre vonatkozik, csak a családi pótlékra, így egyes esetekben a felekre kedvezőtlenül hathat. Ilyennek tekinthető például, amikor a családi pótlékot az amúgy GYES-ben részesülő anya kapja meg, de annak felét az adótábla alsó sávját meghaladó keresettel rendelkező férj adóalapjánál is figyelembe kell venni. További eltérésként emeli ki az indoklás, hogy a vizsgált jogszabály nemcsak a házastársakra, hanem az élettársakra is kiterjed, illetve nem vizsgálja, hogy az együttélő személyek gazdasági közösségben élnek-e. Ezek áttekintése után a határozat leszögezi, hogy alkotmányellenes a magánszemély esetében a ténylegesen meg nem szerzett jövedelmek adóalapba vonása.
„A döntés egyik kitételét, egy később esetleg kialakítandó családi adóztatás kereteinek meghatározása, illetve annak bírálata során érdemes lesz figyelembe venni. E szerint önmagában nem lenne ellentétes az alkotmány közteherviselésre vonatkozó rendelkezéseivel egy olyan megoldás, amely lehetővé tenné, hogy a házastársak válasszanak a jelenlegi személyi adózás vagy az ún. splitting módszer között.” –mutatott rá Kalocsai Zsolt.
Az Alkotmánybíróság azt is vizsgálta, hogy a rendelkezések sértik-e a teljesítőképesség szerinti adózás követelményét. Hivatkozva egy korábbi döntésre, mely szerint hátrányos megkülönböztetés az is, „ha az adott szabályozási koncepció alkotmányossági szempontból lényegesen eltérő helyzetben lévő csoportokra azonosan vonatkozik”. A határozat leszögezte, hogy alkotmányossági szempontból lényegesen eltérő helyzetben vannak azok a személyek, akik családban élnek és gyermekekről gondoskodnak, szemben másokkal. Továbbá kijelentette, hogy a szülők személyes adóteherviselő képessége nem azonos azokéval, akik gyermeket nem nevelnek.
Az Alkotmánybíróság megállapította, hogy a progresszív adótábla és az adóterhet nem viselő járandóság adózási természete miatt több adót fizethetnek az ugyanannyi gyermeket nevelők, ha a család egykeresős modellben működik, szemben a kétkeresős modellel mely sérti az adóalanyok teherviselő képessége szerinti adózás követelményét, hátrányosan megkülönböztetve előbbi családokat. Ezen alkotmányos alapelv további kifejtése várható majd a közeljövőben kihirdetésre kerülő határozatban, mely az egyes nagy értékű vagyontárgyakat terhelő adóról szóló törvényhez beadott indítványokat vizsgálja.
A határozat kitért arra is, hogy a gyermeki létminimum adómentessége – mely a német alkotmánybírósági gyakorlatból ismert – olyan jogegyenlőségi tétel, melyet fokozottan figyelembe kell venni, tekintettel arra, hogy „a gyermek családjának és az államnak az Alkotmányból eredő kötelezettsége van arra, hogy a gyermek emberhez méltó létezése minimális feltételeihez szükséges javakat biztosítsák”.
Előfizetőink máshol nem olvasott, higgadt hangvételű, tárgyilagos és magas szakmai színvonalú tartalomhoz jutnak hozzá
havonta már 1490 forintért.
Korlátlan hozzáférést adunk az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz is,
a Klub csomag pedig a hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmazza.
Mi nap mint nap bizonyítani fogunk!
Legyen Ön is előfizetőnk!
Kedves olvasóink az elmúlt héten már megújult oldalunk tesztverziójával találkozhattak, ami jelezte: a Privátbankár új útra lépett. A változás már a nyáron elkezdődött, azóta lépkedünk folyamatosan előre. Most egy nagyobb ugrás következett..
A görög kormányfő elállt attól az ötletétől, hogy népszavazáson dőljön el, akarnak-e a görögök megszorításokat a nemzetközi mentőcsomagért cserébe. Ezzel visszatértünk a pár nappal ezelőtti állapotokhoz, amikor a piacok optimista hangulatban nyugtázták, hogy az európai tagállamok nagy nehezen megállapodtak a magánbefektetőkkel a görög adósság felének leírásáról.
Óriási meglepetésre kamatot vágott az Európai Központi Bank. 25 bázisponttal 1,25 százalékra csökkentették az irányadó rátát az eddig 1,5 százalékról. A piacok azonnal reagáltak. Közben egyre fogy a levegő a görög miniszterelnök körül, aki távozhat posztjáról. Ha Athén elköszön az eurótól, az első tagállam lehet, amely kilép az EU-ból
A Global Finance Magazin közzétette listáját az ötven legbiztonságosabb feltörekvő piaci bankról: sehol egy magyar bank, még a régiós összesítésben sem
Harmadik napja gyengül a mauríciuszi rúpia a dollárral, és a fő devizákkal szemben. Az Indiai-óceán szigetországában a jövő évi költségvetés terveire várnak a befektetők. A várakozások szerint a port louis-i kormány olyan intézkedésekről dönt majd, amelyek gyengítik a devizát, ugyanis az elsősorban exportból élő gazdaságnak ez kifejezett érdeke.
Érdekesség, hogy a helyi statisztikai hivatal nemrég főleg az európai válságra hivatkozva csökkentette az idei GDP előrejelzését 4,5-ről 4,1 százalékra. A mindössze 1,3 millió lakosú ország GDP-je a második Fekete-Afrikában köszönhetően az erős olaj, cukornád-kivitelnek, és a textiliparnak.
Privátbankár
.jpg)
Nem lehet adóalapba rakni azt a jövedelmet, amit az adózó ténylegesen meg sem kapott - az Ab családi pótlékkal kapcsolatos döntése iránymutatás is egyben .jpg)
.jpg)
Lengyelország három hipotézist tart valószínűnek. 
