A friss inflációs jelentés szerint, ha a jövő évre előirányzott, a GDP 0,6 százalékát megközelítő - kiadási jogcímet nem tartalmazó - tartalék előirányzat nagyobb részét nem költi el a költségvetés, akkor tartható a kormány és az IMF által is betervezett, GDP arányosan 3,8 százalékos eredményszemléletű deficit. (A nem elköltendő összeg nagyságrendje 180 milliárd forint.)
Amint azt a Pénzügyminisztérium többször hangsúlyozta, a jövő évi költségvetés tervezete a GDP 0,8 százalékának megfelelő tartalékot irányzott elő a rendszerint szokásos 0,5 százalék helyett.
Simor András, a jegybank elnöke hétfőn kijelentette: az idei államháztartási hiány az inflációs előrejelzés szerint "a legvalószínűbb esetben, minimális mértékben túl fog teljesülni, ami nem azt jelenti, hogy nem teljesíthető". Hozzátette: ha a költségvetési tartalékokat felhasználják a jövő évben, és nem zárolják, akkor a tervezett felett lehet a deficit.
Az új inflációs jelentésbe foglalt inflációs prognózis 2009-re 4,2 százalék, 2010-re 3,9 százalék, a korábbi 4,5 százalék illetve 4,1 százalékkal szemben. Jövőre a maginfláció 3 százalékra csökken, szemben az augusztusban jelzett 3,5 százalékkal.
Az infláció 2009. IV. negyedévében 5,3 százalék lesz, a csúcspontot a jövő év első negyedévében 5,8 százalékkal éri el, s a jövő év III. és a IV. negyedévében már 2,4-2,4 százalékra, a jegybank 3 százalékos inflációs célszáma alá csökken az új prognózis szerint.
A jelentés 280,0 forint/euró, illetve 61,4 dolláros hordónkénti olajárral számol 2009-re, jövőre pedig 268,7 forint/euró és 78,4 dolláros olajárral.
Jelentősen javított a jegybank a folyó mérleg, illetve a külső finanszírozási képesség adatain. Az MNB 2009-re GDP arányosan 0,5 százalékos, jövőre 1,5 százalékos folyó fizetési mérleg hiányt vár, szemben az augusztusi -2,9, illetve -3,0 százalékkal.
A külső finanszírozási képesség aktívumba fordul: 2009-ben várhatóan a GDP 1,5 százaléka lesz (az augusztusi előrejelzés -0,9 százalék volt), jövőre a GDP 0,1 százaléka lehet (augusztus: -0,6 százalék).
Alacsonyan tartja az inflációt a lanyha gazdaság
Nagyjából ugyanazokat a számokat látja az MNB is, mint a Pénzügyminisztérium, és az Inflációs Jelentésben megjelent jövő évi államháztartási deficit megegyezik a költségvetési törvényjavaslatban előirányzott összeggel - mondta Oszkó Péter. A pénzügyminiszter megerősítette, hogy a költségvetésben jövőre szereplő 100 milliárd forintos stabilitási és 50 milliárdos kamatkockázati tartalékot a kormány nem tervezi elkölteni, és jelenleg nem lát semmilyen okot arra, hogy felhasználása szükségessé válna. A pénzügyminiszter elmondta, hogy a költségvetés kamatkiadásait - amelyet vészhelyzetben a kamatkockázati tartalékkal kellene kiegészíteni - az ország kockázati megítélése alakítja, és annak megfelelően tervezték. Magyarország kockázati megítélése folyamatosan javul, jelenleg is jobb, mint amilyenre korábban számítani lehetett, és ameddig ez a kormány hivatalban van, bizonyosan nem romlik. |
A Magyar Nemzeti Bank legfrissebb inflációs előrejelzése szerint az idei évben 4,2 százalékos, jövőre, éves átlagban 3,9 százalékos, míg 2011-ben 1,9 százalékos infláció várható. A júliusi indirekt adó (pl. áfa) emeléseket követően a várakozásoktól elmaradó árszintemelkedés figyelhető meg. Ez a folyamat a recesszió egyre erőteljesebb árleszorító hatására utal. Az előző években magas szinten alakuló piaci szolgáltatások szektor inflációjának lassulása az elmúlt negyedévekben egyre markánsabbá vált. Csökkenő tendencia figyelhető meg a bérnövekedés ütemében, olyan ágazatokban is, amelyekre ez korábban nem volt jellemző. Mivel a gazdaság visszaesése várhatóan hosszútávon fegyelmezi az ár- és béremelési törekvéseket, ezért tartósan alacsony inflációs környezetre számíthatunk.
A nemzetközi recesszió a gazdasági teljesítmény erőteljes csökkenését okozza Magyarországon. Bár a javuló nemzetközi környezettel összhangban az elmúlt negyedévekben a hazai exportértékesítések már emelkedtek, a belföldi kereslet erőteljes visszaesése továbbra is a GDP csökkenésében jelentkezik. Az állami kiadások szükségszerű kiigazítása, az ország sérülékenysége miatt kényszerűen óvatos monetáris politika, illetve a bankszektor visszafogott aktivitása miatt a belső kereslet tartósan visszafogottan alakulhat, ezért a magyar gazdaság újbóli növekedésére – a fejlett európai és régiós gazdaságoktól elmaradva – csak 2010 közepétől számítunk.
A javuló nemzetközi befektetői hangulat a magyar kockázati megítélést is kedvezően érinti. Valamennyi kockázati megítélést mérő mutatónk tovább javult, miközben az árfolyam az év első felében tapasztaltnál erősebb szinten alakult. A magyar kockázati megítélés javulását a nemzetközi környezet mellett a hazai folyamatok is támogatták. A gazdaság visszaesése a külső finanszírozási igény drasztikus csökkenését okozta, az MNB előrejelzése alapján a hazai gazdaság nettó külföldi forrásbevonás nélkül is finanszírozható lesz.
USA: mégis meglesz a GDP, sőt...
Hároméves mélyponton a jegybanki alapkamat
Semmi kétség: tovább kell lazítani
Már magyar deflációról suttognak Londonban
Mélyebbre zuhanunk, de aztán irány felfelé
MTI, Privátbankár