A Magyar Nemzeti Bank szakértői előrejelzése az ESA-egyenlegre 3,1 százalékos GDP-arányos hiányt mutat, ez 0,6 százalékponttal meghaladja a törvényjavaslatban szereplő értéket. Az eltérés legnagyobb része abból ered, hogy a kormányzati intézkedések becsült hiánycsökkentő hatása több esetben elmarad attól, amivel a törvényjavaslat számol. Az eltérés fennmaradó részét az eltérő makrogazdasági előrejelzés, valamint az okozza, hogy egyes intézkedések nem kellően részletezettek ahhoz, hogy költségvetési hatásuk számszerűsíthető legyen.
Kisebb növekedéssel számol az MNB
A jegybank – részben a költségvetési intézkedések hatására - kedvezőtlenebb növekedési kilátásokat vetít előre, mint a költségvetési törvényben szereplő makrogazdasági pálya. Az eltérő növekedési kép ugyanakkor összességében csak kismértékben hat a 2012-es hiányra. A lassabb fogyasztás és beruházás-bővülés, az alacsonyabb vállalati profit kedvezőtlenül hat ugyan az adóbevételekre, de ezeket a hatásokat jelentős részben ellensúlyozza, hogy a minimálbéremelés következtében az MNB szakértői magasabb inflációra, gyorsabb béremelkedésre és ennek következtében nagyobb a járulékbevételekre számítanak.
A MNB a tervezettnél kedvezőbben ítéli meg az önkormányzatok 2012-es hiányalakulását, a jegybank várakozásai szerint az önkormányzati hiány a GDP 0,2 százalékával alacsonyabb lehet a költségvetési törvényjavaslatban szereplő értéknél.
A tartalékok felhasználásával lesz tartható a hiánycél
A költségvetési törvényjavaslat az előző évinél nagyobb és több tartalékot tartalmaz. A tartalékok jelentős részét, mintegy 250 milliárd forintot az MNB várakozásai szerint a kiadási feszültségek kezelésére, illetve a bejelentett bérkompenzációra használja fel a kormányzat.
A fennmaradó 200 milliárd forintnyi tartalék elegendő lehet ahhoz, hogy végleges törlés esetén az előre jelzett 3,1 százalékos ESA-hiányt a kitűzött 2,5 százalékos értékre javítsa. Vagyis a hiánycél teljesítése a tartalékok döntő részének törlésével elérhető lehet. Ebben az esetben azonban a költségvetés már nem rendelkezne tartalékokkal, amelyekkel az év közben felmerülő kockázatokat és kedvezőtlen hatásokat tudná kivédeni.
Londoni felzárkozó piaci elemzők épp emiatt írták nemrég: a költségvetési konszolidációs program hitelességét növelné az IMF-fel történő együttműködés felújítása, amely nem utolsó sorban a jövő évi költségvetés finanszírozó képességét is segíthetné. Részletek>>
Az MNB és Simor is kifogásolja a törvényjavaslatot
A MNB véleménye szerint a törvényjavaslat sem számszakilag, sem formailag nem felel meg a költségvetési felelősségről szóló törvénynek; egyrészt a 2012. évi belső tételek egyenlege magasabb az egy évvel korábban kitűzöttnél, másrészt nem tartalmazza a 2013. évi belső tételek egyenlegére és a 2014. évi elsődleges egyenlegre vonatkozó célt. A törvényjavaslat ugyanakkor teljesíti a 2012-ben hatályba lépő Alaptörvényben foglalt adósságszabályt.
Korábban Simor András, a Magyar Nemzeti Bank elnöke is komoly kockázatokat látott a 2012. évi költségvetési javaslattal kapcsolatban. A jegybank elnökének véleménye szerint a kormányzati intézkedések várható költségvetési egyenlegjavító hatása sok esetben kisebb lehet a kormány által várt megtakarításnál, míg egyes intézkedések hatása a szükséges részletek ismeretének hiányában jelenleg egyáltalán nem becsülhető. Simor András a kiadási oldali eltérések esetében kiemelte az MNB-veszteségtérítés hiánynövelő hatásának elszámolását, ami nem szerepel a költségvetési törvény tervezetében. A Költségvetési Tanács három tagja közül egyedül Simor András szavazott nemmel a jövő évi költségvetési törvény elfogadására.
Orbán Viktor miniszterelnök a hét elején egy interjúban úgy fogalmazott: "a Magyar Nemzeti Bank előállt azzal az igénnyel - amit most vizsgáltatok, hogy egyáltalán megértsem, miről is van szó -, hogy neki több mint 100 milliárd forint vesztesége van, amit az emberekkel akar pótoltatni".
Az MNB erre úgy reagált: a jegybank vesztesége nem lephette meg a szaktárcát, sem a kormányt, mivel rendszeresen beszámolnak eredményeikről.
Privátbankár