.jpg)
A piac mérete és likviditása miatt az elmúlt években hagyományosan Nagy-Britannia vonzotta a legtöbb külföldi tőkét. 2007 első félévében azonban Németország beelőzött: oda 16,5 milliárd eurót vittek a külföldi befektetők, a brit piacra 15,5 milliárdot.
Az amerikai dollár gyengélkedése ellenére az egyesült államokbeli vásárlók messze a legaktívabb befektetők voltak 2007 első félévében: mintegy 21,2 milliárd eurót költöttek Európában, míg a tavalyi év azonos időszakában csupán 13,9 milliárd eurót.
A teljes befektetési aktivitás 2007 első félévében 119 milliárd euróra nőtt, ami 17 százalékos növekedést jelent az egy évvel ezelőtti helyzethez képest. A legnagyobb növekedés Németországban volt tapasztalható – folytatva a 2006-os trendeket –, ám számos európai piacon megfigyelhető volt a tranzakciók növekedése.
A két leggyorsabban fejlődő piac az év elején EU taggá lett Románia és Bulgária volt. Kiugró növekedésük hasonló a lengyel és a cseh piacon tapasztaltakhoz, miután ezek az országok 2004-ben beléptek az unióba. A lengyel és a cseh példához hasonlóan, a növekedést Romániában és Bulgáriában is a kiskereskedelmi szektor hajtotta, bevásárlóközpontok megvásárlásával – és nem kizárólag a fővárosokban.
Nyomják a pénzt Kelet-Közép-Európába
A múlt évi 13 milliárd euró után az idén 15-20 milliárd eurót invesztálnak az ingatlanfejlesztők Közép- és Kelet-Európában, beleértve Oroszországot is, ebből Magyarország 1,5 milliárddal részesedik - hangzott el a Jones Lang LaSalle ingatlantanácsadó Ingatlanpiaci Körkép című kiadványának bemutatóján.
A magyarországi fejlesztések 46 százalékát tették ki a kereskedelmi célú, 45 százalékát az iroda, 4 százalékot az ipari-logisztikai, míg 5 százalékot a szálloda beruházások - mondta Furulyás Ferenc befektetési vezető.
Az irodapiacról beszámoló Nittler Iván kiemelte, hogy a kereslet meghaladja a 125 ezer négyzetmétert, a kihasználatlanság a múlt év végi 10,8 százalékról 9,6 százalékra csökkent az első félévben. Az átlagos bérleti díj a 10,5-15 euró közti sávba esik (havonta és négyzetméterenként). Ezek a díjak a kedvezmények levonása után értendők. Az üzemeltetési díj pedig 3-4,5 euró között ingadozik, de nem foglalja magába a villanyszámlát, valamint a takarítást. A mélygarázsban történő parkolásért 90-110 eurót kell fizetni autónként, havonta.
A következő két évben további 600 ezer négyzetméternyi iroda felépítése várható Budapesten. Ebből közel 200 ezer négyzetméter jut a Váci útra, 150 ezer Dél-Budára, míg bő 100-100 ezer négyzetméter a Hungária és a Könyves Kálmán körút, illetve a Soroksári út környékére.
Az ipari-logisztikai ingatlanokról Harasztosi Krisztina elmondta, hogy a rendelkezésre álló 1 millió 260 ezer négyzetméternyi területből 100 ezernyi készült el az első félévben, a kihasználatlansági ráta 7,6 százalék, kissé rosszabb, mint a múlt évben volt. A bérleti díj 4-6 euró között ingadozik, az üzemeltetési díj pedig 0,75-1,25 euró havonta és négyzetméterenként. Ez utóbbi a karbantartást, a közös területek takarítását, valamint az ingatlan adót és a biztosítást foglalja magába.
A kereskedelmi létesítmények bérleti díja jelenleg 25-100 euró között változik, de két éven belül eléri a 200 eurót - mondta Pál Erika. Ezt arra alapozta, hogy 2009 és 2011 között mintegy 260 ezer négyzetméternyi új üzlet kerül ki a piacra. Ezek elhelyezkedése és minősége viszi fel az árakat (elsősorban a 4-es metró vonalán épülnek majd az új bevásárlóközpontok).
Kizöldült a lakáspiac: nem érzik a buktát
Háromezer milliárd forint befektetési alapokban
Ingatlanadó: sokat kell beszedni, hogy megérje
MTI