_PH80(29).jpg)
Vaclav Klaus szerint ki kell mondani, hogy a görögök nem tudják majd visszafizetni a 110 milliárd eurós "kölcsönt" - mindeközben "rezeg a léc" Portugáliában és Írországban is Václav Klaus cseh köztársasági elnök szerint egy újabb kölcsön nem az a segítség, amire az eladósodott Görögországnak leginkább szüksége van. Klaus hétfőn Pozsonyban, miután hivatalos szlovákiai látogatásának első napján vendéglátójával, Ivan Gasparovic szlovák államfővel tárgyalt, újságíróknak úgy fogalmazott: mindenki előtt világos, hogy a kölcsönt a görögök nem tudják visszafizetni.
"Kendőzés nélkül ki kell mondani, hogy nem segítségről, hanem kölcsönről van szó, amit vissza kell fizetni. Ez nem segít Görögországnak. Az ajándékok ideiglenesen segíthetnének" - vélekedett a cseh államfő. Hozzátette: "A tavalyi 110 milliárd eurós kölcsön a nem kis kamatokkal olyasmi, amit nyilvánvalóan nem tudnak (a görögök) visszafizetni."
.jpg)
A cseh politikus kifejtette: nem utasítja el Görögország megsegítését, de arra más formát kell találni. Ugyancsak elmondta, hogy szerinte Görögország mai problémáiért az egész euróövezet is felelősséget visel, alapvetően azzal, hogy felvette soraiba a görögöket. A híresen euroszkeptikus Klaus szavai nem meglepőek, csakhogy véleményével nincs egyedül. A múlt héten a cseh jobbközép kormány miniszterelnöke, Petr Necas is egyetértett a prágai látogatásán nyilatkozó David Cameron britt kormányfővel abban, hogy az eurózóna problémáit a valutaunió tagjainak kell megoldania.
Prágában amúgy is megszorításokra és reformokra készülnek, aminek egy jelentős része megakadt egyelőre a szociáldemokraták obstrukcióján. A népszerűsége mélypontján lévő Necas már egy komoly országos sztrájkkal is szembenézett, Prágában még a metrók sem közlekedtek, leálltak a vonatok is országszerte. A csehek gondjaikat maguk akarják megoldni - ezt várják el az eurózónától.
Pozsony már egyszer nemet mondott
|
Vészesen csökken a magánszféra betétállománya Görögországban A politikai és gazdasági bizonytalanság miatt az idén eddig 8 százalékkal csökkentek a magánszektornak a görög bankokban elhelyezett betétei - tette közzé hétfőn a Moody´s. A nemzetközi hitelminősítő figyelmeztetett, a bankok komoly pénzzavarba kerülhetnek, ha a betétkivonás mértéke eléri a 35 százalékot. A Moody´s szerint különösen májusban és júniusban gyorsult fel a vállalatok és a magánszemélyek betétkivonása a politikai feszültségek, valamint a nemzetközi hitelcsomag körüli bizonytalanság miatt. A pénzkiáramlás mértéke "negatív osztályzatot" jelent a görög bankoknak a Moody´s szerint. |
A szlovák kormánykoalíció azonban nem egységes ebben az ügyben. A Szabadság és Szolidaritás (SaS) párt erősen kifogásolja a Görögországnak nyújtandó újabb kölcsönt. Szlovákia tavaly az euróövezet egyetlen tagországaként elutasította, hogy bilaterális alapon kölcsönt nyújtson Athénnek.
Hiába a megszorítások, növekedni fog az államadósság?
De nem csak a hellénekkel van gondja az európai közösségnek. Aligha elkerülhető a súlyosan eladósodott Görögország, Portugália és Írország adósságának a csökkentése a Citigroup elemzői szerint.
"Szerintünk szükség van egy B tervre is, azaz a három eladósodott ország adósságának a csökkentésére" - állítja a Citigroup. Ez a csökkentés jelentős veszteséget okozna a hitelező bankoknak, ennek mértéke az elemzők szerint az adósságok névértékének 50 százalékát is elérheti.
A Citigroup elemzői egyebek mellett arra hivatkoznak, hogy a három országban a jelentős megszorítások ellenére is növekedni fog a következő években az államadósság: 2014-ig Görögországban a nemzeti össztermék (GDP) 180 százalékára, Portugáliában 135 százalékára, Írországban 145 százalékára.
Spanyolország kilátásait óvatosabban ítélik meg az amerikai bank elemzői: az Európai Unió negyedik legnagyobb gazdaságában az államadósság - bár továbbra is emelkedni fog - a GDP 90 százalékára rúghat majd 2014-ben.
MTI, Privátbankár
Elindult a kereskedés a Gránit Bank részvényeivel. 
