Szép csendben új kezekbe kerülhet Magyarország legnagyobb fesztiválszervező cége, miután annak 51%-os fő tulajdonosa Szép csendben új kezekbe kerülhet Magyarország legnagyobb fesztiválszervező cége, miután annak 51%-os fő tulajdonosa, a likviditási gondok miatt reorganizáció alatt álló EST MÉDIA részvényei a jelek szerint felvásárlás alatt állnak. A vevő személye természetesen nem ismert, de nem lennénk meglepve, ha előbb-utóbb egy Wallis érdekeltség jelenne meg a részvénykönyvben.
Az EST Média a BÉT-en forgó legkisebb társaságok közé tartozik, a jelenlegi árfolyam mellett (320Ft) a cég értéke nem éri el a 2,2 milliárd forintot. A cég nyilvános pályafutása bővelkedett nem szokványos tőzsdei tranzakciókban, kezdve a piacra lépéstől egészen a cégcsoport építésének módjáig. Az EST Média leánykori neve még econet.hu volt, amely az internetboom időszakában 2000. december 4-én jelent meg parketten „hátsó ajtós” bevezetést választva. Ez a kevésbé transzparens technika azt jelentette, hogy a tulajdonosok felvásároltak egy kiüresített tőzsdei társaságot (jelen esetben a Virginia Kárpótlási Jegy Hasznosítót), és a cég közgyűlésén döntöttek az „igazi” tevékenység felvételéről, azaz az Eco.hu Kft tevékenységének az átvételéről.
A nagy mutatvány azonban nem sikerült, az econet.hu néven működő társaság nem tudta átlépni a saját árnyékát, és tevékenysége nem ért el olyan méretet, amely a komolyabb tőzsdei társaságok közé emelte volna. A nagy váltásra már 2003-ban sor került, júliusban Balázs Csaba, a jelenlegi vezérigazgató bekerült a cég igazgatóságába, majd 2003 decemberében a vezérigazgatói tisztséget is átvette. A cég fokozatosan tulajdonosi oldalról is a befolyása alá került, amely egészen 2011-ig tartott.
Készpénz nélküli akvizíciók
Az econet.hu tevékenysége először az informatikához kapcsolódott, az első kanyart a távközlés jelentette, a második kanyar pedig a médiát. Az irányt leginkább az határozta meg, hogy mit lehetett az econet.hu speciális konstrukciójával, azaz készpénz nélkül, részvényekkel fizetve éppen megvásárolni. A recept nem a klasszikus volt, hanem a megvásárolt cégek tulajdonosainak a vételárból új econet.hu részvényeket kellett vásárolniuk. Az econet.hu egyre nagyobb társasággá vált, a megvásárolt cég tulajdonosai pedig likvid, relatív könnyen értékesíthető részvényekhez jutottak.
Ez a stratégia egészen addig jól működött, amíg a cég vezetése el tudta hitetni a befektetőkkel és az akvirált cégek tulajdonosaiból lett új részvényesekkel, hogy értékteremtés történik, és felfelé ment az árfolyam. A csúcspontot a Sziget akvizíció jelentette, annak 2007. őszi bejelentésekor a névérték dupláján forogtak a részvények. A Sziget vásárlás nem volt olcsó, a maximális vételár közel 5 mrd Ft lehetett a szerződés szerint. Az összeg különösen az econet.hu nagyságrendjéhez képest volt óriási, de az évekre elnyújtott fizetés, a Sziget Kft. eredményéhez kötött árazás, és az évek során kapott osztalék alapján vállalhatónak tűnhetett. Ne felejtsük el, hogy egy piacvezető, nagyon erős márkával rendelkező, stabilan nyereséges céget vettek meg, amely jól illeszkedett az Est magazinok által dominált portfólióhoz. És ebben az időszakban az „olcsó pénz” korát élte a piac, kis túlzással bármire lehetett finanszírozást találni.
Összedőlő kártyavár
Az econet.hu újkori története 2007 végén kapott gellert, amikor az árfolyam nem hogy nem folytatta az emelkedést, hanem 2008-ban látványosan esni kezdett. A piac egy ekkorára növesztett cégnél egyrészt a transzparenciát, másrészt a profitot hiányolta, mivel a korábbi akvizíciók a tervekkel ellentétben nem váltak nyereségessé. Ekkor 19-re még lapot húzott a cég és előre menekült: a zajos botránnyal kísért országos kereskedelmi rádió tender egyik győztes konzorciumában tulajdonos volt az econet.hu is.
Finanszírozás még akkor sem állt a cég rendelkezésére, de egy ilyen médiaportfólióval a háta mögött optimista volt ez econet.hu vezetése - alaptalanul. És ahogy lenni szokott, az egyik dominó után borult a másik. A Sziget tulajdonosai a tranzakció időpontjához képest megfeleződött árfolyam miatt már nem fogadták el az esedékes vételárként az econet.hu részvényeket, hanem készpénzhez ragaszkodtak, amit magánbefektetők révén sikerült még előteremteni. De valószínűleg ez is már áldozatokkal járt. Utána következett a rádiós üzletág leépítése, el kellett adni a Neo-t és a RadioCafe-t is, és a tulajdonosok reorganizációs terv készítésére kötelezték a menedzsmentet.
Nem csak a szűken vett tevékenységi körét illetően volt ilyen bátor az econet.hu, a kockázatot sikerült fokoznia tőkepiaci tranzakciókkal. A határidős piacon vásárolt saját részvényeket, amelyek jelentős részét az árfolyam zuhanása miatt likvidálni kellett. Ugyanígy jártak a vezérigazgató érdekeltségeibe tartozó vállalkozások, akik korábban az econet.hu meghatározó tulajdonosai voltak. Ezek a kényszerlikvidálások egyre mélyebbre nyomták az árfolyamot, a papír 163 Ft-on találta meg a mélypontját, amikor alig 1,1 milliárd forintot ért az egész cégcsoport, benne az Est lapcsoporttal és a Sziget Kft. 51%-os tulajdonrészével!
Felvásárlásra utaló jelek
A likvidálások hatására egyetlen 5% feletti bejelentett részvényese maradt a társaságnak, mégpedig a magyar állam... A Nyugdíjreform és Adósságcsökkentő Alap 5,14%-os részesedése természetesen nem vásárlás volt, hanem a nyugdíjpénztári portfóliók átadása során került az állam kezébe. Az e fölötti rész, majdnem 95% közkézhányad, kistulajdonosok kezében van. Jellemző adat, hogy a reorganizációs tervet elfogadó június 24-i közgyűlésen a részvényeseknek összesen alig 6%-a képviseltette magát.
Az árfolyam alakulása egészen júniusig tankönyvszerű volt, a kényszerlikvidálások akár napi limittel küldték lejjebb az árfolyamot. Július elején azonban meglepő fordulat következett: hirtelen feltámadt a kereslet, venni kezdték a részvényeket. „Normális” esetben az eladók elfogytával kiszáradó forgalom mellett szoktak stabilizálódni a papírok, itt azonban vásárló jelentkezett, aki úgy ítélte meg, hogy 1,1 milliárd forintot megér neki a Sziget 51%-a. Sőt akár ennél jóval többet is megér, folyamatosan vásárolva 400 Ft-ig emelkedett az árfolyam. A július 5-i mélypont óta hatalmas a forgalom, és több mint 4 milló darab papír, a cég részvényeinek a 60%-a fordult meg a parketten! Amennyiben egy agresszív felvásárlót feltételezünk, és kiszűrjük az esetleges napon belüli üzleteket, akkor a titokzatos felvásárló akár minden harmadik részvényt meg tudott vásárolni, és a cég 20%-a is egy kézbe kerülhetett (az EST MÉDIA alapszabálya amúgy 20%-ban korlátozza egy részvényesnek a közgyűlésen adható szavazati jogát).
Ki lehet a vevő?
Bejelentés hiányában természetesen csak találgatni lehet. Ilyen esetekben olyan tőkeerős szereplőre gyanakodhatunk, aki komoly rálátással bír a cégre és tisztában van a benne rejlő kockázatokkal. Első ránézésre két ilyen szereplőt azonosíthatunk. A Wallis feltűnése az EST MÉDIA körül már nem mai keletű, anno a rádiós tender kapcsán is voltak tőkebevonásra irányuló tárgyalások, de az Index szerint nem tudtak megegyezni a felek. A Wallis-os szál azonban láthatóan nem szakadt el teljesen, mert idén rákerült a Wallis egyik cégének 300 millió forintos jelzáloga az Est Media Group Kft üzletrészére. Talán nem túlzás azt feltételezni, hogy a Wallis nem kereskedelmi banki ambícióval kezdett az EST MÉDIA finanszírozásába, mert nem ez jellemző a cégre. Kifejezetten a Wallisra jellemző viszont az olyan cégek felvásárlása, amelyek nagy közkézhányaddal, meghatározó tulajdonos nélkül működnek, és a részvények áron alul forognak a piacon. Nem kell messzire menni, elég csak visszaemlékezni a Graboplastra, amit a Wallis felvásárolt, majd kivezetett a tőzsdéről.
Másik lehetséges vásárlói kör a Sziget Kft. eredeti tulajdonosai, mostani kisebbségi tulajdonosai lehetnek. Ők a vételár második részletét készpénzben kapták, és most közvetetten sokkal olcsóbban vásárolhatják vissza a papírjaikat. Az EST MÉDIA csak a Sziget többségi tulajdonrészének a megszerzésére eddig 2,7 milliárd forintot fordított, ehhez érdemes viszonyítani a július eleji 1,1 milliárd forintos, vagy a mostani 2,1 milliárd forintos kapitalizációt.
Az ő oldalukról ez egy nagyon racionális lépés lenne, valószínűségét csak az csökkenti, hogy bennfentes személyként a vásárlásaikat be kellene jelenteni a nyilvánosság felé is.
Privátbankár
Elindult a kereskedés a Gránit Bank részvényeivel. 
