Nem a klímaváltozástól félünk a legjobban - pedig kéne
Magyarországon is csökkent a klímaváltozás miatt erősen aggódók aránya, csakúgy mint világszerte. Mostanában inkább a gazdasági válság miatt aggódunk
Magyarországon is csökkent a klímaváltozás miatt erősen aggódók aránya, csakúgy mint világszerte. A Nielsen tavalyelőtti felmérése során a környezetet féltő honfitársaink 30 százaléka tartotta nagyon problematikusnak a globális felmelegedés következményeit, idén szeptember-októberben viszont már csak 21 százalék. Ötvennégy ország átlagában most 4 százalékponttal kisebb, 37 százalék azok aránya, akiket erősen aggaszt a klímaváltozás.
"A globális gazdasági válság átmenetileg kiszorította a közérdeklődés első vonalából a klímaváltozás témáját. De most a recesszió kezd visszahúzódni, és arra számítunk, hogy a koppenhágai csúcsértekezlet megint az érdeklődés homlokterébe hozza a globális felmelegedés várható következményeit " – hangsúlyozza Jonathan Banks, a Nielsen európai kutatási igazgatója.
Tíz magyar közül heten aggódnak a környezet miatt kisebb-nagyobb mértékben. Ugyanakkor minden negyedik nem tudja, hogyan vélekedjen környezetünk veszélyeztetettségéről. Mindössze 3 százalék nem lát problémát a környezettel kapcsolatban. Az aggódók közül konkrétan legtöbb honfitársunk – 94 százalék – a levegő szennyeződésétől tart valamilyen szinten. A víz szennyeződését 93 százalék nevezte meg, a globális felmelegedést és klímaváltozást 82 százalék. Utána következik az ivóvíz esetleges hiánya (81), a csomagolóanyag hulladékok által okozott terhelés és a földfelszín vagy a talajvíz szennyeződése (80-80), valamint a peszticidek használata (70).
A magyar közvéleményhez hasonlóan földünk lakói sorrendben a levegő és a víz szennyeződése, illetve a klímaváltozás miatt aggódnak leginkább. "Nem meglepő, hogy a világon legtöbben a levegő és a víz szennyeződésétől tartanak, mert ezek a változások mérhetők és láthatók - eltérően a klímaváltozástól, amit sokan csak akkor vesznek komolyan, amikor emberi életek kerülnek veszélybe a szélsőséges időjárás következtében" – mutat rá Jonathan Banks.
Arra a kérdésre, hogy a társadalom legjobban mivel járulhat hozzá a globális felmelegedés és klímaváltozás elleni küzdelemhez, a megkérdezett magyarok legnagyobb része, 44 százaléka válaszolta, hogy szükség lenne a kormány által kezdeményezett kutatásokra olyan tudományos és technológiai megoldások érdekében, mint kevésbé környezetszennyező autók kifejlesztése vagy megújuló energiák feltárása.
38 százalékkal második az a vélemény, hogy a kormányoknak korlátozniuk kellene a cégeket széndioxid és más szennyező anyagok kibocsátásában. Válaszadó honfitársaink 28 százaléka szerint fontos lenne a háztartási hulladék minél nagyobb arányú újrahasznosítása.
A legtöbb magyar válaszadó, 76 százalék a klímakutató tudósokat nevezte meg a legmegbízhatóbb információforrásnak a klímaváltozással kapcsolatban. Utánuk az újságírók és jótékonysági szervezetek következnek 4-4, majd a tanárok 3, továbbá üzleti világ és vállalatok 2 százalékkal.
A klímaváltozás miatt kimagasló, kétharmad körüli arányban adtak nagy mértékű aggodalmuknak hangot a válaszadók a Fülöp-szigeteken, Indonéziában, Thaiföldön és Mexikóban - olvasható a Nielsen felmérésében. "A fenti országok lakói már közvetlenül találkoztak a klímaváltozás következményeivel: egyrészt a szélsőséges időjárással, másrészt természeti katasztrófákkal" – mondja Jonathan Banks.
Előfizetőink máshol nem olvasott, higgadt hangvételű, tárgyilagos és magas szakmai színvonalú tartalomhoz jutnak hozzá
havonta már 1490 forintért.
Korlátlan hozzáférést adunk az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz is,
a Klub csomag pedig a hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmazza.
Mi nap mint nap bizonyítani fogunk!
Legyen Ön is előfizetőnk!
Kedves olvasóink az elmúlt héten már megújult oldalunk tesztverziójával találkozhattak, ami jelezte: a Privátbankár új útra lépett. A változás már a nyáron elkezdődött, azóta lépkedünk folyamatosan előre. Most egy nagyobb ugrás következett..
A görög kormányfő elállt attól az ötletétől, hogy népszavazáson dőljön el, akarnak-e a görögök megszorításokat a nemzetközi mentőcsomagért cserébe. Ezzel visszatértünk a pár nappal ezelőtti állapotokhoz, amikor a piacok optimista hangulatban nyugtázták, hogy az európai tagállamok nagy nehezen megállapodtak a magánbefektetőkkel a görög adósság felének leírásáról.
Óriási meglepetésre kamatot vágott az Európai Központi Bank. 25 bázisponttal 1,25 százalékra csökkentették az irányadó rátát az eddig 1,5 százalékról. A piacok azonnal reagáltak. Közben egyre fogy a levegő a görög miniszterelnök körül, aki távozhat posztjáról. Ha Athén elköszön az eurótól, az első tagállam lehet, amely kilép az EU-ból
A Global Finance Magazin közzétette listáját az ötven legbiztonságosabb feltörekvő piaci bankról: sehol egy magyar bank, még a régiós összesítésben sem
Harmadik napja gyengül a mauríciuszi rúpia a dollárral, és a fő devizákkal szemben. Az Indiai-óceán szigetországában a jövő évi költségvetés terveire várnak a befektetők. A várakozások szerint a port louis-i kormány olyan intézkedésekről dönt majd, amelyek gyengítik a devizát, ugyanis az elsősorban exportból élő gazdaságnak ez kifejezett érdeke.
Érdekesség, hogy a helyi statisztikai hivatal nemrég főleg az európai válságra hivatkozva csökkentette az idei GDP előrejelzését 4,5-ről 4,1 százalékra. A mindössze 1,3 millió lakosú ország GDP-je a második Fekete-Afrikában köszönhetően az erős olaj, cukornád-kivitelnek, és a textiliparnak.
Privátbankár
.jpg)
Magyarországon is csökkent a klímaváltozás miatt erősen aggódók aránya, csakúgy mint világszerte. Mostanában inkább a gazdasági válság miatt aggódunk .jpg)
.jpg)
Az amerikai fővárosban székelő Nemzetközi Valutaalap (IMF) 1,1 milliárd dollár hitelt folyósított Ukrajnának. 
