Egy ember egy évben 65 százaléknál magasabb teljes hiteldíjmutatóval csak egyszer vehet fel éven belüli lejáratú kölcsönt, például személyi kölcsönt maximum 250 ezer forintig
Az Országgyűlés leszavazta a kormány javaslatát hétfőn, így egy ember egy évben 65 százaléknál magasabb teljes hiteldíjmutatóval csak egyszer vehet fel éven belüli lejáratú kölcsönt, például személyi kölcsönt maximum 250 ezer forintig.
A képviselők 185 igen, 146 nem szavazat mellett, valamint 1 tartózkodással fogadták el az egyes pénzügyi tárgyú törvények módosítását.
A jogszabály szerint jövő júniustól a pénzügyi intézmény egy naptári évben ugyanannak az ügyfélnek egy alkalommal nyújthat olyan kölcsönt, amelynek teljes hiteldíjmutatója meghaladja a 65 százalékot, és összege nem haladja meg a 250 ezer forintot. A kölcsön lejárata egy alkalommal legfeljebb hat hónappal hosszabbítható meg.
Az egyes pénzügyi tárgyú törvények módosításával a parlament felső korlátot szabott a bankkártyával történő fizetés esetén felszámolt tranzakciós díjnak, ami egységesen maximum a forgalom értékének két százaléka lehet. A rendelkezések január 1-jén lép hatályba, ahogy az is, mely szerint a pénzintézetek közötti úgynevezett interchange költsége a hitelkeretre terhelt összeg 0,3 százaléka, maximum 100 forint lehet tranzakciónként, ha a fizetés betéti kártyával történik.
Az egyoldalú szerződésmódosításra vonatkozó változtatások lényege, hogy a szerződéseknek tételesen tartalmaznia kell az egyoldalú módosítására okot adó körülményeket. A pénzügyi intézményeknek emellett árazási elveikben meg kell határozniuk a módosítás elveit, amelyeket a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF) ellenőriz a bankok által elfogadott magatartási kódex figyelembevételével.
A képviselők a zárószavazás előtt a törvénybe emelték azt az előterjesztő által benyújtott módosítást, amely semmisé teszi a fogyasztóval kötött, a vételi jog biztosítéki célú kikötésére vonatkozó szerződést, ha a vételi jog a kötelezett által lakott lakóingatlanra vonatkozik.
A törvény tartalmazza azt is, hogy január 1-jétől csak akkor fizetik ki a biztosítók a gépjárműkárok helyreállításához szükséges költségek bruttó összegét, ha a károsult által bemutatott számla tartalmazza a munkálatok megnevezését, anyagköltségét, munkadíját, valamint az megfelel a számvitelről szóló törvény előírásainak. Ha a károsult számláján az említett tételek nincsenek feltüntetve, csak a helyreállításhoz szükséges költségek nettó összegét, vagy ha az értékcsökkenés feltétele fennáll, az értékcsökkenés összegét térítheti meg a biztosító.
A biztosítók, illetve a független biztosításközvetítők kötelesek két munkanapon belül bejelenteni a velük jogviszonyban álló, biztosításközvetítést végző személyekkel fennálló jogviszony megszűnését. A kormány ettől az intézkedéstől a közvetítők hatékonyabb nyomon követését, illetve ismételt elhelyezkedésükkel kapcsolatos problémák megoldását várja.
A jogszabály emellett kötelezővé teszi a biztosítók számára, hogy szerződési feltételeikben határozzák meg, hogy a kár megtérítése során milyen jogcímen mekkora kompenzációt ajánlanak, és azt milyen okiratok alapján teszik. A törvényalkotók szándéka szerint ez a módosítás hozzájárul a kártalanítás jelenleginél átláthatóbb, tehát az ügyfél számára kedvezőbb lebonyolításához.
Plafont kapott a jelzáloghitel előtörlesztés díja Két, illetve két és fél százalékban maximálta az Országgyűlés a jelzáloghitel előtörlesztés díját hétfőn este. Ezt is tartalmazza a 197 igen, 149 nem szavazattal és két tartózkodás mellett elfogadott, a fogyasztónak nyújtott hitelről szóló törvényjavaslat. A zárószavazáson az MSZP, az SZDSZ és négy független képviselő mellett három fideszes, Kósa Lajos, Pokorni Zoltán és Varga Mihály is igennel voksolt.
Szinte egyhangúlag hagyta jóvá az Országgyűlés azt a zárószavazás előtti módosító indítványt, miszerint jövő év március 1-jétől jelzáloghitel előtörlesztése esetén a hitelező jogosult az igazolt költségei miatt díjat szedni, de az nem haladhatja meg az előtörlesztett összeg legfeljebb 2 százalékát. Viszont 2,5 százaléka lesz az előtörlesztés díja jelzálogleveles kölcsönszerződés esetében, ha kamatperióduson belül történik az előtörlesztés.
A jogszabály egy 2008-as európai uniós irányelvet ültet át. A hitelezés egész folyamatát szabályozza: így az előtörlesztés mellett előírásokat tartalmaz a reklámokra, a szerződéskötést megelőző tájékoztatásra, valamint a szerződés tartalmára is.
A törvény tartalmazza, hogy a hitelkamat és a hitelkamaton kívüli minden egyéb ellenszolgáltatás - ideértve díjat, jutalékot és költséget - módosítása esetén a hitelező a módosítás hatálybalépését megelőzően köteles tájékoztatni a fogyasztót papíron vagy más tartós adathordozón a módosítás tényéről, a hitelkamat vagy a hitelkamaton kívüli minden egyéb ellenszolgáltatás új mértékéről, a módosítást követően fizetendő törlesztőrészletek várható összegéről, és ha ennek kapcsán a törlesztőrészletek száma vagy a törlesztés gyakorisága változik, ennek tényéről.
Az új szabályok szerint a hitelezőnek felvilágosítást kell adnia a hitel fő jellemzőiről, a fogyasztó pénzügyi helyzetére gyakorolt hatásáról és a fizetés elmulasztásának következményeiről.
A törvény kötelezővé teszi a fogyasztó hitelképességének értékelését, amely nemcsak a hitelszerződés megkötése előtt, hanem a hitel összegének növelése esetén is szükséges. Egyebek között a hitelfelvevő felvilágosítására, illetve hitelképesség vizsgálatára, a hitel költségeinek módosítására vonatkozó tájékoztatási kötelezettségre vonatkozó passzusok jövő év június 11-én lépnek hatályba.
Előfizetőink máshol nem olvasott, higgadt hangvételű, tárgyilagos és magas szakmai színvonalú tartalomhoz jutnak hozzá
havonta már 1490 forintért.
Korlátlan hozzáférést adunk az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz is,
a Klub csomag pedig a hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmazza.
Mi nap mint nap bizonyítani fogunk!
Legyen Ön is előfizetőnk!
Kedves olvasóink az elmúlt héten már megújult oldalunk tesztverziójával találkozhattak, ami jelezte: a Privátbankár új útra lépett. A változás már a nyáron elkezdődött, azóta lépkedünk folyamatosan előre. Most egy nagyobb ugrás következett..
A görög kormányfő elállt attól az ötletétől, hogy népszavazáson dőljön el, akarnak-e a görögök megszorításokat a nemzetközi mentőcsomagért cserébe. Ezzel visszatértünk a pár nappal ezelőtti állapotokhoz, amikor a piacok optimista hangulatban nyugtázták, hogy az európai tagállamok nagy nehezen megállapodtak a magánbefektetőkkel a görög adósság felének leírásáról.
Óriási meglepetésre kamatot vágott az Európai Központi Bank. 25 bázisponttal 1,25 százalékra csökkentették az irányadó rátát az eddig 1,5 százalékról. A piacok azonnal reagáltak. Közben egyre fogy a levegő a görög miniszterelnök körül, aki távozhat posztjáról. Ha Athén elköszön az eurótól, az első tagállam lehet, amely kilép az EU-ból
A Global Finance Magazin közzétette listáját az ötven legbiztonságosabb feltörekvő piaci bankról: sehol egy magyar bank, még a régiós összesítésben sem
Harmadik napja gyengül a mauríciuszi rúpia a dollárral, és a fő devizákkal szemben. Az Indiai-óceán szigetországában a jövő évi költségvetés terveire várnak a befektetők. A várakozások szerint a port louis-i kormány olyan intézkedésekről dönt majd, amelyek gyengítik a devizát, ugyanis az elsősorban exportból élő gazdaságnak ez kifejezett érdeke.
Érdekesség, hogy a helyi statisztikai hivatal nemrég főleg az európai válságra hivatkozva csökkentette az idei GDP előrejelzését 4,5-ről 4,1 százalékra. A mindössze 1,3 millió lakosú ország GDP-je a második Fekete-Afrikában köszönhetően az erős olaj, cukornád-kivitelnek, és a textiliparnak.
Privátbankár
(1).jpg)
Egy ember egy évben 65 százaléknál magasabb teljes hiteldíjmutatóval csak egyszer vehet fel éven belüli lejáratú kölcsönt, például személyi kölcsönt maximum 250 ezer forintig (1).jpg)
(1).jpg)
Mivel az ünnepnapnak számító nagypéntek miatt idehaza zárva tartott a bankközi devizapiac, alacsonyabb forgalomban ugyan, de a forint külföldön hasított. 
