A kölni IW gazdaságkutató intézet (Institut der deutschen Wirtschaft Köln - IW) vizsgálata szerint az idén és jövőre összesen 800 ezer bevándorló érkezhet abból a 8 uniós tagországból, amelyek állampolgárai májustól szabadon vállalhatnak munkát Németországban. 2013-ban aztán várhatóan visszaesik az érdeklődés, és 2020-ig csupán feleannyian próbálkozhatnak, mint a nyitás első két évében.
Így összesen 1,2 millióan mehetnek az úgynevezett E8 csoport államaiból Németországba dolgozni, ami jóval mérsékeltebb erősségű bevándorlási hullám a kilencvenes évek nagy rohamához képest, amikor nagyjából 3,3 millió kelet-európai migráns érkezett az országba.
A munkaadói érdekképviseletek háttérintézményeként számon tartott IW tanulmánya szerint a nyitás igen előnyös a német gazdaság számára, hiszen a képzett kelet-európaiak megjelenése enyhítheti az egyre súlyosabb szakemberhiányt, ami a jelenlegi, felfelé ívelő ciklusban, a beinduló konjunktúra idején különösen fontos.
Ugyanakkor szakszervezetek bérfeszültségektől tartanak, attól félnek, hogy a munkaerőpiaci nyitás révén élesedik majd a verseny az állásokért, ami lefelé nyomhatja a fizetéseket. Az IW felmérése szerint a munkavállalók 40 százaléka véli úgy, hogy a saját munkerőpiaci helyzetét tekintve negatív következményekkel járhat a kelet-európai uniós polgárokra vonatkozó korlátozások teljes feloldása.
Egy felmérés szerint a "határnyitás" miatt népszerű lett Ausztria, a munkavállalók többsége nettó 1000-1400 eurót szeretne keresni - részletek >> |
Május 1-jén a közép-kelet-európai térség nyolc országának - Magyarország, Szlovákia, Szlovénia, Csehország, Lengyelország Észtország, Lettország és Litvánia - állampolgárai előtt nyílik meg teljesen a német és az osztrák munkaerőpiac. Németország és Ausztria az EU 2004-es bővítésekor 5+2 éves halasztást kért a munkaerőpiaci nyitásra, ez jár le május 1-jén. Románia és Bulgária esetében a halasztás 2014-ig tart.
MTI