"Nemsokára nem lesz hová hazamennünk"

Több mint két tucat ország és nemzetközi szervezet magas rangú vezetője ült tárgyalóasztalhoz csütörtökön késő este Koppenhágában a klímakonferencia zárónapja előtt.

Ban Ki Mun ENSZ-főtitkár mellett többek között Angela Merkel német kancellár, Nicolas Sarkozy francia elnök, Gordon Brown brit kormányfő és Hillary Clinton amerikai külügyminiszter vett részt a "minicsúcstalálkozón", amelynek az volt a célja, hogy lendületet adjon a megállapodás létrejöttének. A konzultáció kezdete után egy órával Dmitrij Medvegyev orosz államfő is csatlakozott a megbeszéléshez.

Péntek hajnalban, a több mint háromórás különtalálkozó végén diplomaták elmondták: a vezetők abban állapodtak meg, hogy tárgyalódelegációk reggelre összeállítanak egy tervezetet egy politikai nyilatkozatról,
amely alapul szolgálhat majd az új klímaegyezmény elfogadásához. Reggel nyolc órakor a minicsúcstalálkozó résztvevői ismét összeülnek és tovább tárgyalnak a nyilatkozat tartalmáról.

Európai részről jelen volt a rendkívüli éjszakai egyeztetésen a dán, a svéd, a lengyel, a spanyol és a norvég miniszterelnök, valamint az Európai Bizottság elnöke. A további résztvevők között volt az Afrikai Unió elnöke, a Dél-afrikai Köztársaság államfője, a brazil és a mexikói elnök, illetve a Maldív-szigetek elnöke, valamint képviseltette magát Szaúd-Arábia, Szudán és Banglades is.

Pénteken, az ENSZ égisze alatt zajló klímakonferencia utolsó napján több mint 190 ország vezetője gyűlik össze a dán fővárosban. Reggel érkezik Koppenhágába Barack Obama amerikai elnök. A Fehér Ház szóvivője közölte, hogy Obama több kétoldalú megbeszélést is tart majd, találkozik a kínai és a dán miniszterelnökkel, valamint az orosz és a brazil elnökkel.


Bajnai: nemsokára nem lesz hová hazamennünk

Az előrelátás, az igazságosság, és a nagylelkűség elveinek, valamint a józan észnek kell vezérelniük az ENSZ-klímatárgyalásokat - mondta a plénum előtt tartott beszédében Bajnai Gordon csütörtökön Koppenhágában. A magyar miniszterelnök hangsúlyozta: szilárdan hisz abban, hogy a fenntarthatóság és a fejlődés összeegyeztethető egymással, és hogy a zöld gazdaság növekedése közép- és hosszú távon fellendíti a versenyképességet, és hozzájárul új és jobb munkahelyek létrehozásához.

Ahhoz, hogy ez megvalósulhasson, meg kell változtatni a termelés és a fogyasztás szerkezetét, korlátozni kell a kibocsátásokat, és az energiafogyasztást a megújuló energiaforrások arányának növelésével kell ésszerűbbé és hatékonyabbá tenni - hangsúlyozta Bajnai Gordon. Hozzátette: ugyanakkor időt kell adni a változtatásra és az alkalmazkodásra az embereknek és a gazdaságoknak, valamint támogatni azokat, mert ellenkező esetben súlyosbodhat a gazdasági válság.

A terhek elosztásában egyensúlyt kell találni a felelősség és a fizetőképesség között - mondta a miniszterelnök. Hozzáfűzte: az ENSZ 1992-ben aláírt Éghajlatváltozási Keretegyezménye, és az ahhoz csatolt Kiotói jegyzőkönyv megfelelő alapot jelent a közös építkezéshez, hiszen azokban sok állam komoly kötelezettségeket vállalt.

Beszélt arról is, hogy Magyarország túlteljesítette vállalásait annak ellenére is, hogy az emberek nagy árat fizettek ezért. Az ország az Európai Unió tagjaként az éghajlatváltozás elleni harc egyik éllovasa - emelte ki, hozzátéve, hogy Magyarországon az egy főre jutó kibocsátás már most is jóval alacsonyabb, mint a legtöbb fejlett országban. 

Egyszerre kétféle válsággal kell szembenéznünk: az éghajlati és a gazdasági krízissel, és "nekünk vezetőknek az a feladatunk, hogy a jelen és a jövő problémáját is megoldjuk" - hangsúlyozta. "Nem mehetünk haza kézzelfogható eredmény nélkül, mert nemsokára néhányaknak itt közülünk nem lesz hová hazamennie" - hívta fel a figyelmet Bajnai Gordon. Itt és most kell megegyezni egy igazságos és hatékony megállapodás alapjaiban - zárta beszédét a miniszterelnök.


Obama talán ráerősít

Az eddig bejelentett amerikai klímavédelmi vállalások fokozását várja Koppenhágában Barack Obama amerikai elnöktől Jose Manuel Barroso. Az Európai Bizottság elnöke csütörtök koraeste úgy fogalmazott: "Nem hiszem, hogy Obama csak azért jön ide, hogy megismételje a Kongresszus által előkészített törvénytervezet szövegét".

A péntek reggel a dán fővárosba érkező amerikai elnök korábban arra tett ígéretet, hogy az USA 17 százalékkal csökkenti üvegházgáz-kibocsátását 2005 és 2020 között. Ez jóval elmarad Japán és az Európai Unió által vállalt mértéktől, a bejelentést mégis széles körben jelentős előrelépésnek értékelték, mivel az előző elnök, George W. Bush semmilyen vállalást nem volt hajlandó tenni e téren.

Barroso nem árulta el, mely országok képviseltetik majd magukat az unió által estére összehívott különtalálkozón, csak annyit mondott, hogy mindenképpen haladást kell elérni a tárgyalásokon.    

Arról is beszámolt, hogy a politikai vezetőkkel folytatott megbeszélései alapján bizakodó, hogy a gazdag országok össze tudják majd adni a fejlődők klímavédelmi gyorstámogatására 2010 és 2012 között szánt évi 10 milliárd dollárt.

Barroso mellett számos más európai vezető is sürgette az amerikai klímavállalások fokozását. "Őszintének kell lennem: az Egyesült Államok ígérete, miszerint 4 százalékkal mérsékli kibocsátását az 1990-es szinthez képest, nem elég ambiciózus" - fogalmazott például Angela Merkel német kancellár a Bundestagban csütörtökön délelőtt.

Cserben hagyja a világot a klímacsúcs?
Meleg helyzet? Lemondott a klímacsúcs elnöke
Klímacsúcs: felálltak az asztaltól a fejlődő országok
Klímakonferencia: fogy az idő, érkezik az erősítés

MTI