Nőtt a fizetési fegyelem

Egyre több a vállalkozás

A Dun & Bradstreet Hungária Kft. elemzése szerint a gazdasági helyzet továbbra sem vette el a cégalapítási kedvet, a vállalkozások száma Magyarországon folyamatosan növekszik, 2010 végére megközelítette az 560 ezret. A növekedés üteme viszont egyértelműen lassul.  A 2007-ről 2008-ra bekövetkezett 5,6 százalékos cégszám-bővülési lendületet 2008-ról 2009-re egy szerényebb, de még mindig jelentős 4,44 százalékos gyarapodás követte, 2009-ről 2010-re pedig tovább csökkent a növekedési ütem 4,04 százalékra. A cégalapítási korlátok az elmúlt években csökkentek, de a tendenciából az látszik, hogy egyre kevesebben vélik úgy, hogy meggondolatlan cégalapítással sikerül áthidalni a válság okozta nehézségeket. A gazdaság stabilizálódásának egyik sikertényezője az lenne, ha egyre több lenne az értékelhető mértékű, például legalább 100 millió forint éves árbevételt felmutatni képes nyereséges vállalkozás, amire jelenleg csupán a magyar cégek alig 8 százaléka képes.

Az előző évekhez hasonlóan a magyar cégek több mint fele 5 fő iparágba csoportosul. Érdekes kérdés, hogy a válság mennyiben rendezte át az egyes szektorok jelentőségét. A cégek több mint 14 százalék, szakmai, tudományos főtevékenység alatt (tanácsadás, mérnöki, reklámipar, további szakértői tevékenységek, pl. jogi, adó) tevékenykedik. Az 5 fő iparágba nem meglepő módon beletartozik a nagykereskedelem, a kiskereskedelem, valamint az ingatlanügyletekkel és a kockázatos építőiparral foglalkozó cégek. Az elmúlt két évben a legnagyobb arányban a szakmai, tudományos, műszaki tevékenységgel, a pénzügyi, biztosítási tevékenységgel és az adminisztratív és szolgáltatást támogató főtevékenységgel bejegyzett vállalatok aránya nőtt.
 
A cégszám növekedés nem egységes megyénként, mivel van olyan megye, ahol 10 százalékkal csökkent az új cégek alapítása, míg egyes területeken 10 százalékkal nőtt a cégalapítási kedv 2010-ben az előző évhez képest. Vas és Nógrád megyében jelentősen mérséklődtek a cégalapítások, Pest, Csongrád és Heves megyében pedig 10 százalékot meghaladóan nőttek 2009-hez képeset. A Nógrád megyei cégszám-csökkenést tetézi, hogy ezen a területen működik az országban a legkevesebb vállalat, a magyar cégek csupán 0,92 százaléka. A lakosság aránya Magyarországon ugyan Nógrád megyében a legkisebb (2 százalék), de  a cégek még ennél is kisebb arányban találhatók itt.

Az átlagos fizetési határidő az elmúlt három évben folyamatosan csökkent; 2010-ben 29,4 nap volt, szemben a 2009-es 30,5-tel. A fizetési határidő csökkenésének oka azonban nem egyértelműen a fizetési fegyelem javulását mutatja, hanem a cégek  cash flow problémák elkerülésére való törekvését.  A nehéz gazdasági helyzetben sokan a megszokottnál rövidebb fizetési határidőket szabnak, hogy kintlévőségeik nagyságát csökkentsék. D&B Fizetési tapasztalatok programja a résztvevők összes fizetési tapasztalatára, évente több millió számlára támaszkodva vizsgálja a fizetési szokásokat, melyben pozitív és negatív fizetési tapasztalatok egyaránt szerepelnek. 2010-ben a számlák 53,6 százalékát időben egyenlítették ki, ez az arány 2009-ben alig érte el az 50 százalékot. Ezt a tendenciát azonban mégsem könyvelhetjük el egyértelműen pozitívnak, mivel előfordulhat, hogy a vevői bizalom megingása miatt egyre több cég csak abban az esetben szállította le áruját, ha a vevő előre utalással teljesített.

Az iparágak közül kiemelkedően nagy fizetési határidőkkel dolgoznak a papíriparban, ahol az átlagos fizetési határidő meghaladja az 50 (!) napot, így a 2010-ben jellemző 26 napos fizetési késedelem miatt az iparág partnerei átlagosan 86 nap alatt jutottak pénzükhöz. A főbb papíripari szereplők már felismerték ezt a problémát, és a legtöbben számos információt használnak fel vevőminősítésük során, többek között figyelembe véve partnereik fizetési szokásait is. A papíriparon kívül a legmagasabb fizetési határidő az építőiparban, a gumitermékek gyártása területén és a gépiparban fordul elő. A papíripar és az építőipar a legnagyobb átlagos késedelmet produkáló szektorok „toplistáján” is szerepel, azonban 2010-ben a legmagasabb átlagos késedelem (38,5 nap) az ingatlanügyletek területén volt jellemző. A fizetési késedelmek összesítése és vizsgálata kiváló eszköz a fizetésképtelenség bekövetkeztének előrejelzésében.

A fizetésképtelenségi eljárások rekordot döntöttek 2010-ben, mivel számuk 17 százalékkal nőtt a 2009-es évhez képest. Nem elég azonban csak a felszámolások és a csődök számának alakulását elemezni, mivel a működő társas vállalkozások száma is nő, így ez több fizetésképtelenségi eljárást von maga után. A tendenciák egyértelmű kimutatására használja a D&B a bedőlési arányt, mely a felszámolások és csődeljárások számát a működő cégek számához viszonyítja. Az elmúlt években a bedőlési arány alakulása sajnálatos módon erősen negatív tendenciát mutat. Míg 2008-ban 2,3 százalék volt ez a szám, addig 2009-ben már 2,84 százalék, 2010-ben pedig jelentősen meghaladva a 3 százalékot, a cégek 3,20 százaléka került fizetésképtelenségi eljárás alá.

2010-re a számítógép, elektronikai, optikai termék gyártása területen tevékenykedő vállalatok bedőlési aránya javult, így felkerült a legkisebb bedőlési arányt felmutató iparágak 10-es listájára. A 2009-ben még jól szereplő pénzügyi, biztosítási iparág lekerült a lista 5-ik fokáról, egészen a 11. helyre, azaz a fizetésképtelenségi eljárások aránya ezen a területen jelentősen nőtt. A legnagyobb bedőlési arányú iparágak listáján látható, hogy a gazdasági helyzet által különösen sújtott gépjármű-, motorkerékpár kereskedelem, javítás iparág bedőlési aránya jelentősen nőtt a múlt évben.

Az összes minősített cég D&B Failure Score értékeinek átlaga - mely a társas vállalkozások egészének állapotát jellemzi - 2010 áprilisa után kis mértékben, de emelkedett. Volt ugyan egy kisebb megtorpanás és enyhe csökkenés a negyedik negyedévben, de a tendencia biztató. A növekvő Failure Score érték arra enged következtetni, hogy a cégek kockázati szintje valamelyest csökken, és remélhetőleg elkezdődött egy lassú javulás, azonban a rekordnagyságú éves bedőlési arány nem engedi, hogy a gazdaság szereplői hátradőljenek.

Privátbankár