Nőttek a reálbérek: 140 ezret visz haza az átlagmagyar

Alkalmazásban állók

A KSH adatai szerint az öt, vagy ennél több főt foglalkoztató vállalkozásoknál 2011. január–májusban 1 millió 838 ezren dolgoztak, 43 ezer fővel (2,4%-kal) többen, mint egy évvel korábban. A költségvetési szférában dolgozók 727 ezer fős létszáma 36 ezer fővel (4,7%-kal) lett kevesebb, ami az átalakuló közfoglalkoztatási rendszer hatásának tulajdonítható. A közfoglalkoztatás keretében munkát végzők év kezdeti 13 ezer fős létszáma májusra 74 ezerre nőtt. Így az időszak alatt átlagosan közel 46 ezer fő volt a közfoglalkoztatottak létszáma, 73%-uk részmunkaidős.

A közfoglalkoztatás nélküli 681 ezer fős létszám csaknem megegyezik a 2010. január–május havi adattal. A jóval kisebb súlyú nonprofit szférában az alkalmazottak létszáma 103 ezer fő volt. A nemzetgazdaság megfigyelt szervezeteinek körében a foglalkoztatottak 2 millió 667 ezres létszáma gyakorlatilag ugyanannyi volt, mint 2010. január–májusban.

Bruttó bérek

A teljes munkaidőben alkalmazásban állók átlagos bruttó keresete 211 300 forint volt, ezen belül a vállalkozásoknál dolgozóké 216 600, a költségvetési szervezeteknél alkalmazásban állóké 200 900 forint. Nemzetgazdasági szinten a bruttó keresetek 3,4%-kal haladták meg az előző év azonos időszakának szintjét. Az átlagkeresetek a versenyszférában 5,5%-kal nőttek, a költségvetés területén – a 2010. évi eseti keresetkiegészítés januári és márciusi kifizetése miatt – 2,4%-kal csökkentek 2010 azonos időszakához képest.

A legjobban fizető gazdasági ág továbbra is a pénzügyi, biztosítási tevékenység volt (488 100 forint), ezt az információ és kommunikáció (396 800 forint), valamint az energiaipar (villamosenergia-, gáz-, gőzellátás) követte (370 500 forint). A legkevesebbet a szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás (124 600 forint), illetve a mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, halászat (145 300 forint) ágakban dolgozók kerestek.

A költségvetési szférában foglalkoztatottak részére 2011-ben havonta az adó- és járulékváltozások ellentételezésére a keresetbe nem tartozó kompenzáció kifizetésére kerül sor. Január–májusban a teljes munkaidősök mintegy 43%-a átlagosan 5300 forint juttatást kapott ezen a címen, amely a szféra bruttó keresetének csökkenését 1,1 százalékponttal mérsékelte.

A rendszeres (prémium, jutalom, egyhavi különjuttatás nélküli) keresetek az év első öt hónapjában átlagosan 4,8%-kal, ebből a versenyszférában dolgozóké 3,9%-kal haladták meg az előző év azonos időszakit. A költségvetési intézményeknél dolgozók közfoglalkoztatottak nélkül számított alapilletménye az úgynevezett illetményautomatizmusnak köszönhetően 1,8%-kal emelkedett ugyanezen időszak alatt.

Nettó bérek

A KSH tájékoztatója szerint nemzetgazdasági szinten az átlagos (családi kedvezmény nélkül számított) nettó kereset 140 400 (ezen belül a fizikai foglalkozásúaké 98 600, a szellemi foglalkozásúaké 182 800) forint volt, átlagosan 5,1%-kal magasabb az előző évinél.

A 224 300 forintos nemzetgazdasági szintű átlagos havi munkajövedelem 3,4%-kal haladta meg az előző év január–májusit. A munkajövedelmen belül az egyéb munkajövedelem aránya átlagosan 5,8% volt.

Májusi adatok

Nemzetgazdasági szinten a bruttó átlagkeresetek 6,7 százalékkal nőttek májusban az előző év azonos időszakához képest, amely a versenyszféra 6,4 százalékos, a közszféra 6,5 százalékos, míg a nonprofit szektor 10,7 százalékos növekedésének figyelembevételével alakult ki. Nemzetgazdasági szinten (a családi adókedvezmény figyelembe vétele nélkül) 7,5 százalékos volt a nettó átlagkereset-növekedés. A Nemzetgazdasági Minisztérium számításai szerint ez a változás reálértékben számolva 3,5 százalékos bérnövekedésnek felel meg.

Egyszeri hatások dobták meg a béreket

Suppan Gergely, a TakarékBank elemzője szerint májusban a várakozásokat meghaladóan nőttek a bruttó bérek. A nettó bérek 7,5 százalékkal nőttek az szja változások hatására, a családi adókedvezmények figyelembe vételével ennél feltehetően jóval nagyobb volt a növekedés.

Az év hátralevő részében 4,5 százalék körüli bérnövekedésre számít a TakarékBank elemzője, a bérek alakulása szerinte nem okoz inflációs nyomást, ezért a jegybanki döntésekre feltehetően semleges hatással lehet.  Suppan Gergely szerint figyelmeztető jel ugyanakkor, hogy a versenyszféra létszámnövekedése 1,5 százalékra lassult az előző havi 2,1 százalékról.

Árokszállási Zoltán, az Erste Bank elemzője szerint is elsősorban egyszeri tételek miatt gyorsult a vártnál jobban a bérnövekedés. Példaként említette a több munkanapot és a közmunkaprogram átalakulását. Véleménye szerint 3 százalékos infláció és szintén 3 százalékos gazdasági növekedés mellett fenntartható a 4,4 százalékos rendszeres keresetnövekedés a versenyszférában.

MTI, Privátbankár