Nyolc óra munka, azonnali kirúgás?

A Nemzetgazdasági Minisztérium nyilvánossá tette az új Munka Törvénykönyvének tervezetét, melyet a kormány egyelőre nem tárgyalt még meg. A július elején nagyjából egy hónapnyi háttérmunka után megváltoztatott törvényt új alapokra helyezné a mostani javaslat. A tervezet szerint változik a rendkívüli munkavégzés kifizetése, a szabadság kiadása, a munkaviszony megszüntetésével kapcsolatos szabályozás, és megszűnnek a felmondási tilalmak is. Ez utóbbi igen kényesen érintheti a munkavállalókat, hiszen a korábbi szabályozáshoz képest sokkal kiszolgáltatottabb helyzetbe kerülhetnek a munkavállalók.

Indul a "néma" konzultáció

A tárca szerint a javaslat kapcsán az elmúlt hetekben széleskörű konzultáció kezdődött, az NGM a tervezetet ismertette a Befektetői Tanács és a Vállalkozásfejlesztési Tanács napirendjén. A minisztérium a tervezet tudományos megalapozottsága érdekében véleményezésre kérte fel egyetemi tanszékek munkatársait, munkaügyi bíróságokat, legfelsőbb bírósági bírókat. A jogszabály kidolgozói az országos szakszervezeti konföderációknak és a munkáltatói érdekképviseleteknek szintén megküldték a koncepciót, hogy észrevételeiket beépíthessék. Egyelőre nagy a csend, az érintettek nyilván még tanulmányozzák a 195 oldalas dokumentumot.

A konzultációba egyelőre nem sikerült bevonni a frissen létrehozott Nemzeti Gazdasági és Társadalmi Tanácsot (NGTT), mely az OÉT utódja, igaz már csak véleményezheti a tervezetet, érdemi lépéseket kifogásai esetén aligha tehetne.

Lényegi változások, kiszolgáltatottabb munkavállalók

A javaslat legtöbbet vitatott pontja vélhetően az lesz, miszerint a táppénzesek, a várandósok, szülési szabadságon lévők, (a gyermekgondozás illetve hozzátartozó otthoni gondozása miatt) fizetés nélküli szabadságukat töltő, a beteg gyermeket táppénzen ápoló és az önkéntes katonai szolgálaton lévő munkavállalókkal a "védelmi idő" alatt is kirúghatóak lesznek. A felmondási idő az eddigi 15 illetve 30 napos ráhagyás helyett a kirúgás közlése utáni napon életbe lép. Vagyis az eddigiekhez képest a jövőben hamarabb elbocsáthatóak lesznek majd az alkalmazottak rendes felmondással. Az az avitt kifejezés, hogy "védelmi idő", senkit se tévesszen meg - a javaslatban ez a kifejezés már nem szerepel. A határozott idejű munkaviszony megszüntethető lesz ezután rendes felmondással is extrém esetekben (felszámolási- vagy csődeljárás alatt, a munkavállaló tartós alkalmatlansága miatt, vagy ha "a munkaviszony fenntartása elháríthatatlan külső ok következtében lehetetlenné válik"). Határozatlan idejű szerződés esetén a felmondás a munkaadónak nem kell majd indokolnia.

Lényegi változás, hogy a rendkívüli felmondás intézménye helyett az azonnali hatályú felmondást vezetné be az új törvénykönyv.

Az indoklás szerint a javaslat mellőzi azt a korábbi rendelkezést, amely szerint a munkavállaló munkavégzésére vagy magatartására hivatkozással történő munkáltatói felmondás előtt lehetőséget kell adni a vele szemben felhozott kifogások elleni védekezésre, kivéve, ha az eset összes körülményeiből következően ez a munkáltatótól nem várható el. "A hatályon kívül helyezés indoka az, hogy a szabályozás nem érte el a célját" - olvasható a tervezetben.

Szabad a gazda, ha

Módosul a szabadság kiadása is: a tervek szerint egybefüggően legalább 10 munkanapot kell kiadni eltérő megállapodás hiányában. A munkáltató évente öt munkanap szabadságot - a munkaviszony első hat hónapját kivéve - a munkavállaló kérésének megfelelő időpontban köteles kiadni.

Ha a parlament is elfogadja az előterjesztést, akkor megszűnik az úgynevezett műszakpótlék, és változik a bérpótlék: a javaslat vasárnapi munkavégzés esetén általános jelleggel, és előírja a bérpótlék fizetésének kötelezettségét.

Az új Mt. rögzítené, hogy a kormány rendeletben határozza meg a kötelező legkisebb munkabér összegét - ezt évente felül kell vizsgálni- és hatályát. A döntés során mérlegelni kell a munkabérek országos szintjét, a létfenntartási költségeket, a társadalombiztosítási juttatásokat, az egyes társadalmi csoportok viszonylagos életszínvonalát, valamint a gazdasági körülményeket, ideértve a gazdasági fejlődés követelményeit, a termelékenységi szinteket és a foglalkoztatottság növelésének kívánatos voltát.

A munkaviszony jogellenes megszüntetésének jogkövetkezményei is megváltoznak. Megszűnik az elmaradt munkabér jogintézménye, mivel a munkaviszony nem a bírósági ítélet jogerőre emelkedésének napján szűnik meg, hanem a munkaviszonyt megszüntető nyilatkozat közlésekor. Az elmaradt munkabér helyett a munkavállalót kártérítés illeti meg, amelynek mértéke legfeljebb 18 havi átlagkereset.

Nincs több vétó

A javaslat felszámolná az úgynevezett szakszervezeti vétó intézményét. Az indoklás szerint erre azért van szükség, mert a vétójog "alapvetően a szakszervezeteknek a szocialista gazdasági és politikai rendszerben betöltött sajátos szerepére épülő jogintézmény, illetve annak törvényben való szabályozása nem fér össze a piacgazdasággal, indokolatlanul és diszfunkcionálisan korlátozza a magánjogi jogállású munkáltató tulajdonosi jogait".

Az általános indoklásban a tárca hangsúlyozza, hogy az Mt. keretet biztosít az atipikus foglalkoztatási formák elterjedésének. A javaslat széles teret enged a felek megállapodásainak, és e munkaviszony-típusok felek általi alakításába csak annyiban avatkozik be, amennyiben ez a munkavállaló garanciális érdekeinek biztosítása, illetve a nyomós közérdek védelme érdekében szükséges.

A kódexben új munkajogi intézményként jelenik meg a független munkaügyi vizsgálat, amely a munkáltató jogszerű működésének vizsgálatára irányul. Az új intézmény elsődleges célja, hogy a munkáltatók a hatósági szankciók elkerülése érdekében még azok alkalmazását megelőzően biztosítsák a foglalkoztatás törvényességét.

Az NGM nem győzi hangsúlyozni, hogy tervezetről van szó. A korábbi intézkedések kapcsán azonban kérdéses, hogy lesz-e érdemi hozzászólás a konzultációban, melyet a kormány komolyan vesz majd. Az OÉT-utód grémium már csak javaslatokat tehet, a szakszervezetek jogosítványai pedig sokat gyengültek az utóbbi egy évben.

MTI, Privátbankár