A nyári időszámítást 1976-ban, három évvel az egész világot megrázó első olajárrobbanás után vezették be Franciaországban. A hatóságok a lépést azzal indokolták, hogy így 300 ezer tonna kőolajnak megfelelő energiát lehet megtakarítani. Azóta több mint száz országban vették át a nyári-téli időszámítás rendszerét, többek között az egykori EGK tagállamai 1986-ban. 2000-ben az akkor már EU-országok úgy döntöttek, hogy meghatározatlan ideig folytatják az órák évente két alkalommal történő átállítását.
Szombatról vasárnapra virradóra hajnali 3-kor visszaállítjuk az órákat – ahogy mondani szoktuk: egy órával tovább alszunk. Az átállást szabályozó 1996-os kormányrendelet szerint a nyári időszámítás minden év március utolsó vasárnapján kezdődik és október utolsó vasárnapjáig tart.
A megtakarítás mértékét illetően többféle vélekedés is napvilágot látott már, sokan úgy gondolják például, hogy az energiatakarékos világítótestek terjedésének köszönhetően nem beszélhetünk számottevő fogyasztáscsökkenésről. A MAVIR nem szeretne véleményt formálni ebben a témában, csupán a mérési adataikat osztják meg a lakossággal.
Egy néhány évvel ezelőtt végzett magyarországi felmérés szerint a kétféle időszámítás segítségével egy nagyobb város egész évi villamosenergia-igényének megfelelő, csaknem 200 gigawattnyi áramot lehet országos szinten megtakarítani. |
A MAVIR mérései szerint a nyári időszámításnak köszönhetően évente 120-140 gigawattórával fogyasztunk kevesebbet, amely pont a világításon megtakarítható energiát jelenti. A tavaszi átállítás után egy órával később kell bekapcsolni a lámpákat, és nagyjából ugyanakkor kapcsoljuk ki őket. Az új időszámítás kezdete előtti és utáni hét munkanapjait átlagolva szembetűnő, hogy az átállítás után a fogyasztás mindig kevesebb. Éves szinten naponta megközelítően 1000 háztartás energiafogyasztását takarítjuk meg így. A MAVIR számításai szerint a tavaszi átállással az 5 milliárd forintos évi megtakarítás egyenlően oszlik el a fogyasztók között. Most, a nyári időszámítás végén pedig legalább annak örülhetünk, hogy a hétvégénk egy órával hosszabb lesz.
Szívünk is megérzi
A téli, illetve nyári időszámításra való átállást szívünk is megérzi. Svéd kutatók az elmúlt 20 év adataira hivatkozva ugyanis úgy találták, a szívinfarktusok száma az órák visszaállítását követő első munkanapon csökkenést mutat - vélhetően az egy órás plusz alvásnak köszönhetően.
Az órák tavaszi előreállítása ugyanakkor pont az ellentétes hatást váltja ki. A hétvégi óravesztést követő héten ugyanis a szokásosnál több szívrohamot regisztráltak - a megugrás különösen a hét első háron napján volt szembetűnő. A kutatók az 1987 és 2006 közötti adatok alapján dolgoztak. Azt vizsgálták meg, hogy az óraátállítást követő hét egyes napjain mennyire volt gyakori a szívinfarktus a 14 nappal korábbi, illetve későbbi adatokhoz képest.
A tavaszi előreállítást követő héten összességében 5 százalékos emelkedést mértek, de hétfőn és szerdán (+6%), illetve kedden (+10%) kimagasló volt a növekedés mértéke. Az őszi visszaállítást követő héten a számok nagyjából hasonlóak voltak, kivéve a hétfőt, amikor is 5 százalékos csökkenést mértek.
Érdekes a többletalvás védőhatása az átállítást követő első munkanapon - emelik ki a szerzők. Ez azért is lehet fontos, mert az orvosok régóta tudják, hogy a hétfői nap általánosságban a legrosszabbat hozza a szívroham tekintetében - a rossz számokért a hétkezdet miatti stresszt és a megugró munkamennyiséget okolják a szakemberek. A svéd kutatók ugyanakkor rávilágítottak egy másik lehetséges okra is: vasárnap az emberek a hétvége miatt még későn fekszenek le, másnap viszont már korán kell kelni.
Minden idők legrövidebb hétvégéje: óraátállítás!
Nyakunkon a 23 órás hétvége
Szívbajt okoz a kevés alvás
Szívünk is megérzi az óraátállítást
Privátbankár