.jpg)
Megerősítette, hogy tényleges ajánlatot csak akkor tesznek, ha elhárul az útból a már megnevezett két akadály: megszűnik a 10 százalékos szavazati jogkorlátozás a magyar vállalatnál, és tisztázódik a Mol menedzsmentje által felvásárolt részvények helyzete.
Értelmezése szerint a Mol és a Qatar Petroleum kedden bejelentett ügylete csupán szűk együttműködési területet érint, ez az OMV egyesülési szándékát nem befolyásolja.
Szerinte a L"Echo belga gazdasági lap félreértette a szavait, amikor keddi számában rá hivatkozva azt írta, hogy az OMV akkor kezdett el gondolkodni a Mol felvásárlásán, amikor észrevették, hogy két másik társaság is érdeklődik a magyar olajcég iránt. "Valójában arra céloztam, hogy amikor részvényrészünket 10 százalékról 18-ra növeltük az idén, tudomásunk szerint a csomag két másik potenciális vevőnek is fel volt ajánlva" - pontosította a belga sajtóközlést Ruttenstorfer.
Az OMV leginkább a stabil tulajdonosi szerkezetben érdekelt, és a részvényesek részéről nem merült fel igény ennek a szerkezetnek a megváltoztatására - fejtette ki az MTI felvetésére, amely arra vonatkozott, hogy Mark Mobius, a világ legnagyobb befektetésialap-kezelőjének, a Templeton Asset Management Ltd-nek elnökigazgatója a közelmúltban azt javasolta, hogy az OMV-Mol ügyletre való tekintettel az lenne a legjobb, ha az osztrák kormány eladná az OMV-ban fennálló 31,5 százalékos részesedését.
A konszern általános stratégiai céljait illetően Ruttenstorfer elmondta, hogy meg akarják erősíteni vezető pozíciójukat az európai energiaágazat második élvonalában, méghozzá az olaj- és gázfeltárások fokozásával, a finomítókapacitás bővítésével és a benzinkút-hálózat fejlesztésével. 2010-re a jelenlegi napi 324 ezer hordóról 500 ezerre kívánják növelni az olajkitermelést, a gázmennyiséget pedig a mostani évi 6,6 milliárd köbméterről húszmilliárdra tervezik felfuttatni. Az OMV a legnagyobb gázszállítóvá szeretne válni Közép-Európában - közölte. Ugyancsak a célkitűzések közé tartozik az olajfinomító-kapacitás megkétszerezése.
Hernádi: az OMV ellenséges próbálkozása a térségi privatizációknak is árt
Közép- és Kelet-Európa jövőbeni privatizációira is árnyékot vet az osztrák OMV által a Mol átvételére tett ellenséges próbálkozás - mondta a magyar olajipari cég elnöke a Financial Timesnak. Hernádi Zsolt a londoni üzleti napilap internetes változatán megjelent interjúban azt mondta: a térség kormánytisztviselői is aggályuknak adnak hangot amiatt, hogy a teljes egészében privatizált Molra az OMV tesz ellenséges ajánlatot, egy olyan cég, amelyben - 31 százalékkal - az osztrák állam a legnagyobb részvényes.
"Azt érzem, hogy a politikai döntéshozók óvatosabbá válnak a privatizációval kapcsolatban ... a Mol annak példájává vált, hogy mi történhet egy független (privatizált) piaci szereplővel" - idézte a magyar cég elnökét a Financial Times.
Hernádi Zsolt szerint a szomszédos országok szoros figyelemmel követik az eseményeket, és azon tanakodnak, hogy belevágjanak-e saját vagyonértékesítéseikbe, különösen az olyan kulcsszektorokban, mint az áram, az olaj és a gáz, valamint a közszolgáltatások. A Financial Times szerint a Mol illetékesei azt mondták, hogy Lengyelország, Románia, Szerbia és Horvátország is aggályainak adott hangot.
Igaz szerelem: az OMV akár két évet is vár
Elfogadták a Lex Molt
Lex Mol: az EU mégis közbeszól?
Nem egyszerű: most az OMV borult ki
MTI