Orbán: a pénzintézetekkel együtt épül az új Magyarország

A Magyar Biztosítók Szövetségének (MABISZ) második nemzetközi konferenciáját Orbán Viktor kormányfő nyitotta meg. A biztosítási szektor Magyarországon is meghatározó szektor, ennek itt van jövője, én magam azért is vagyok itt - mondta a kormányfő megnyitójában. A nehéz helyzet ellenére, ezt kár tagadni, ha a magyar gazdaság megerősödik, abban nagy szerepet fognak játszani a pénzintézetek - mondta Orbán.

A magyar emberek jól tűrik a válságot, nem úgy mint az európai népek, ennek a történelem az oka, "hozzá vagyunk szokva" - mondta a miniszterelnök. Felidézte, a rendszerváltáskor másfélmillió munkahely veszett oda, a szociális juttatásokat meg kellett vágni - "hol vagyunk ma ettől?" - tette fel a költői kérdést Amikor a bérek nőnek, 30 ezerrel többen dolgoznak? De a válságokban egy közös van: mindegyik véget ér egyszer.

"Vannak, akik vészmadárkodnak, nem szabad elveszítenünk a józan ítélőképességünket, sem a hitünket, hiszen akkor a válság utáni időszakra nem tudunk megfelelően felkészülni. Magyarország legnagyobb ellensége a reménytelenség. Ez ellen a politikai vezetők, elemzők és üzletemberek tehetnek a legtöbbet" - mondta Orbán.

Már semmi sem lesz a régi

Az biztos, hogy lesz élet a válság után, de az is biztos, hogy az másfajta élet lesz, mint ami a válság előtt volt. Szakítanunk két évtized rossz hagyományaival, berögződéseivel. Nem adósodhatunk el, az adósság az megfojtja a családot, az országot - szögezte le a kormányfő.

Magyarországon nincs hitelellenesség, bank - vagy biztosítóellenesség, ez úgy "szamárság, ahogy van"- a modern Magyarország története a Hitel c. mű megírásával kezdődött. Tisztességes feltételek mellett nyújtott hitelekkel semmi gond nincs. De elő kell teremtenünk azt a pénzt, amit az elmúlt 8-10 évben előre elköltöttünk, az adósságot vissza kell fizetni. Az elszántságunk tartós, hogy az eredmények is azok lesznek-e, majd meglátjuk - mondta Orbán Viktor.

"De szakítanunk kell még egy örökséggel. Miszerint munka nélkül is meg lehet élni" - mondta. Ez pedig leértékelte a munka becsületét, éppen ezért nehéz rábeszélni az embereket, hogy a jövedelempótló támogatások helyett kelljenek fel reggel és dolgozzanak.

Magyarország több reményt tud adni a magyar embereknek, mert kifele jövünk a válságból, amennyiben ez az adósság leépítését jelenti. Remény nélkül pedig nincs kilábalás - mondta a kormányfő.

Kisbenedek: amit a biztosítók kérnek, azt nem ingyen kérik Egyedül nem megy - mondta Kisbenedek Péter, a MABISZ elnöke a biztosítási piac jövőjéről előadásában a MABISZ konferenciáján. Mint mondta, az államnak, mint szabályozónak és a biztosítóknak együtt kell működnie. Jelenleg Magyarország az európai biztosítási piac bukott tanulója, "a GDP arányos díjbevétel tekintetben afrikai országokkal kell megküzdenünk". A rendszerváltás utáni bővülés 2007-ben megtört, a honi biztosítási piac azóta folyamatosan szűkül, ami nemcsak a válságnak köszönhető. A legnagyobb probléma jelenleg a növekedés hiánya - ez nemcsak a szektorra igaz, az egész ország nagy gondja. "A válságadóknak nem örülünk, de még nagyobb gond, hogy bizonytalan a jövő, lesz-e növekedés" - mondta Kisbenedek. A kormányzat számára egyértelművé kell tennünk, mi az a támogató szabályozói környezet, ami számunkra megfelelő. Ezt nem ingyen kérjük - mondta Kisbenedek. A mindenkori kormányzatnak és az embereknek is meg kell mondanunk, el kell tudnunk magyarázni, hogy a biztosítás egy jó dolog - folytatta az elnök. Kisbenedek szerint a biztosítási piacban így is hatalmas potenciál van, sőt, a biztosítási szektor az államadósság finanszírozásban is részt tud vállalni - ez pedig felértékelődött a magánnyugdíjpénztári vagyon átirányítási után. Kisbenedek szerint az államnak a hosszú távú megtakarítások piacán célt és időtávot kellene támogatnia. Jelenleg bizonyos befektetési formák élveznek adókedvezményt, az életbiztosítások kiestek ebből a körből.

Európa most megmozdulhat

Mozgásba fog lendülni az Európai Unió hajója - de összességében az EU és az eurózóna gondjait nem Magyarország oldja majd meg. Jó remény van most arra, hogy nem lesz időhúzás. Európa változik, az alapokig kell leásni és újra szervezni a rendszert - mondta Orbán, részben elöljáróban, hiszen a hét végén az európai miniszterelnökök csúcstalálkozón tárgyalnak az eurózóna jövőjéről.

Közép-Európa egy olyan régiója lesz az EU-nak, amit kellő szerénységgel, a kontinens motorjának nevezhetünk. Ez az Unió legversenyképesebb régiója. Nekünk az lehet a célunk, hogy ezen a régión belül is a legversenyképesebbek legyünk 2014-ig.

Történelmi lehetőség

Történelmileg rövid idő alatt történelmi jelentőségű átalakítást hajthat végre a magyar kormány - élni kell a régióban egyedülálló kétharmados felhatalmazással. A kormányfő itt szót ejtett arról, amiről korábban a nemzetgazdasági miniszter is beszélt. A nyugdíjkassza először áll két lábra, a kormány célja, hogy az E-Alap is stabil legyen és bezáródjon. A kormányfő jelezte, tartani fogják a hiánycélt, mert csak így lehetséges az államadósság csökkentése. Orbán kiemelte, hogy az államadósság csökkentésére Magyarország mellett csak Svédország volt képes.

A kormány eddig is konzultált a biztosítókkal, de van még miről beszélni. A kormányfő szerint tovább kell tárgyalni a szektorral arról, hogy a kormány miképpen támogassa a nyugdíjcélú megtakarításokat. Mint a kormányfő elmondta, a nyugdíjrendszernek két lába, pillére van, és a kormány elkötelezett amellett, hogy az állami mellett a magán ág is jól működjön.

A kormányfő beszéde végén megköszönte a biztosítási szektornak az eddig meghozott áldozatokat, és amit Magyarország felemelkedéséért tett eddig, hozzáfűzte: tudja, hogy "a szakma most el van keseredve".

A konferenciáról egész nap tudósítunk.

Privátbankár - Zsiborás Gergő