Orbán: száz nap, amely megváltoztatta Magyarországot

Az elmúlt száz nap a miniszterelnök véleménye szerint megváltoztatta Magyarországot. Orbán Viktor kedden kormánya első száz napját értékelve a Professzorok Batthyány Köre rendezvényén hosszan szólt arról, hogy a magyarok szakítottak az utópiák korszakával, az ő politikájuknak pedig az a feladata, hogy "kinyissák a teret a valóság számára". "Éljen a valóság" - mondta, közölve: kormánya visszaszerzi az ország gazdasági önrendelkezését.

"A mögöttünk hagyott száz nap igencsak sűrűre sikeredett". 2010 nyarán még a leginkább közömbös emberek is érezték, hogy valami megváltozott, érezhették, hogy nagy dolgok vannak készülőben, és nem is tévedtek - mondta Orbán Viktor a budapesti Szent Imre Gimnáziumban.
   
A kormányfő egyórás beszédét arra az igazságra alapozta, hogy utópiákban reménykedni, virtuális valóságban élni csak ideig-óráig lehet, "a valóság ugyanis előbb-utóbb visszaköveteli jogait". Orbán Viktor szerint "büszkék lehetünk arra", hogy milyen gyorsan és milyen széles egyetértéssel szakítottak az emberek az utópiák korszakával, és tették le az alapjait egy új, a valóságra épülő rendszernek, a nemzeti együttműködés rendszerének. A megelőző nyolc év reményvesztettségével leszámolva rég nem látott egységben hoztak fontos döntéseket a magyarok. Emberek kritikus tömege vállalta, hogy szembenéz a valósággal "az utóbbi évek utópiájának delíriuma után", és lezárta a "hazudtunk reggel, délben meg este" szocialista politikáját - fogalmazott.
   
A miniszterelnök felidézte azt is, milyen állapotban volt Magyarország, mielőtt a magyar emberek elsöprő többsége gyökeres változások mellett döntött. "Mélyponton tántorgott a gazdaság, történelmi csúcsponton volt a munkanélküliség" - említette példaként. Úgy vélekedett, a 2002-ben hatalomra került kormány "politikai bűnt" követett el, amikor külföldről felvett hitelekből jóléti kiadásokat finanszírozott, s ezzel megkezdte az ország újabb kori eladósítását.
   

Ön szerint hogyan muzsikált a kormány az első 100 napban? Szavazzon!

2011-ben, a következő költségvetési évben 2858 milliárd forintot kell majd az országnak adósságként visszafizetnie - mutatott rá a miniszterelnök, aki felidézte: a rendszerváltás után közmegegyezés volt a pártok között arról, hogy soha többet nem fordulhat elő, hogy az aktuális kormányok külföldről felvett hitelekből jóléti kiadásokat finanszírozzanak. Közölte, 2013-ban több mint háromezer milliárd forintot kell majd visszafizetnie az országnak. Évenként annyi pénzt, amely jóval meghaladja azt az összeget, amelyet egy év alatt a magyarok személyi jövedelemadóként befizetnek a költségvetésbe - tette hozzá. Mindemellett a magyar államiság a szétesés, a szétcsúszás határán egyensúlyozott - jelentette ki, hozzátéve, hogy ezért azonnal hozzá kellett látni a munkához.

Mesterházy Attila szerint Orbán Viktor a kormányzása első száz napját értékelő beszédében nem a valóságról, hanem a fejében lévő utópiákról beszélt. A szocialista pártelnök-frakcióvezető úgy fogalmazott: a miniszterelnök a beszédében féligazságokat mondott, és fontos témákat került el. Utóbbira példaként a devizahitelesek problémáinak megoldását említette. Mesterházy Attila felhívta a figyelmet arra is, hogy a kormányfő egyetlen tapsot sem kapott a beszéde közben.

Orbán Viktor a kabinetét értékelve azt mondta: a mostani az első kormány, amelynek programja megegyezik a kormánypárt választási programjával. Az új kormányprogram elfogadásától kezdődően egy politikus sem takarózhat azzal, hogy más dolog a választás és más a kormányzás - hangsúlyozta, hozzáfűzve, hogy leszámoltak azzal a "szakértői gőgből fakadó technokrata utópiával" is, amely szerint lehetséges az emberek nevében, de az emberek ellenében kormányozni.
   
Véleménye szerint az elmúlt száz nap nem egyszerűen a magyar kormány száz napja, hanem a megújuló Magyarország első száz napja. Már építik a nemzeti együttműködés politikai, közigazgatási, gazdasági és erkölcsi rendszerét - mondta. 1990 óta sosem volt ilyen kevés minisztérium és miniszter, mint most, s ezzel létrejött az új kormányzati struktúra. A kormány első száz napja alatt 55 törvényt fogadott el az Országgyűlés; négy évvel ezelőtt 19 volt ez a szám - sorolta Orbán Viktor. Emellett számos tabut is ledöntöttek - mondta, példaként említve a politikusok létszámának csökkentését, a kettős állampolgárságról szóló törvényt és az állami vezetők fizetésének csökkentését. Száz nap alatt a mostani kormány a nemzeti ügyek tekintetében több eredményt ért el, mint amennyi eredmény és változás az előző nyolc évben történt - jelentette ki.
   

A vállalkozások számára kulcskérdés lesz az európai uniós forrásokhoz való gyors hozzájutás - mondta Dávid Ferenc, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének (VOSZ) főtitkára. Dávid Ferenc elmondta: a vállalkozásoknak azt lesz majd fontos tudni, hogy hogyan alakul az adó- és járulékpolitika, a 2011-es költségvetés, hogy mikor csatlakozunk az európai közös fizetőeszközhöz, valamint hogy az ország milyen hitel- és beruházáspolitikát fog folytatni. Ugyancsak lényeges, hogy csökkentsék a vállalkozásokra nehezedő élőmunka-terheket, valamint hogy a vállalkozások a jövőben gyorsabban juthassanak pályázati forrásokhoz.

A gazdasági intézkedésekről azt mondta: minden lépésük középpontjában a vállalkozások és a munkahelyteremtés támogatása, a munkavállalás könnyítése és megbecsülése áll. Hozzátette, a gazdaság megerősítéséhez, a munkahelyek megteremtéséhez a valósághoz igazodó adórendszerre, felelős vagyongazdálkodásra és biztos pénzügyi alapokra van szükség. A fontos döntések között említette például a társasági adó csökkentését és a termőföld védelmét. Utóbbival kapcsolatban megjegyezte, ez a védelem akkor is eredményes lesz, ha Brüsszelben esetleg nem hosszabbítják meg a külföldiekre vonatkozó földvásárlási moratóriumot, mert "a magyar föld biztonságban van, Magyarországon külföldi spekulánsok termőföldet nem fognak vásárolni, akkor sem, ha Brüsszel éppen így vagy éppen úgy dönt". Emellett - sorolta - kibővítették a Széchenyi Kártya programot, előkészítették, vitára bocsátották a Széchenyi Tervet, bevezették az egyszerűsített alkalmi foglalkoztatást.
  
A bankadó bevezetése és a Nemzetközi Valutalappal (IMF) való tárgyalás története mutatja, hogy a nemzeti ügyek kormánya kitart a pénzügyi függetlenség és gazdasági önrendelkezés visszaszerzése mellett - közölte Orbán Viktor.

Szerinte az előző kormány valótlan számokra épülő költségvetése veszélyes helyzetbe hozta az országot, és ezért kellett a pénzügyi stabilitás érdekében számos intézkedést hozni. Ezek közül külön is kiemelte a bankadót, amelynek kapcsán úgy fogalmazott: sosem vágyott "a bankrendszerrel szembeni küzdelem Che Guevarájának" szerepére, de az örökölt helyzet miatt olyan döntéseket kellett hozni, amely még a magyarok igazságérzetével is találkozott. A gazdasági önrendelkezésről szólva úgy fogalmazott: úgy akarunk beilleszkedni a világgazdaságba, hogy a beilleszkedés módja a mi döntésünk legyen.

A kormányfő a közszférában bevezetett kétmillió forintos bérplafon kapcsán megjegyezte: azt az ország pénzügyi stabilitása és a jó erkölcsbe ütköző bérezési gyakorlat miatt vezették be, kivetése pedig ebben a szférában mindenkire, a bankárokra is vonatkozik, akkor is, ha Brüsszelbe szaladnak panaszkodni, és akkor is, ha akármilyen külföldi kritika érkezik ennek kapcsán. A pénzügyi rendszer stabilitása érdekében tett lépések között szólt a 120 milliárd forintos kormányzati takarékossági intézkedésről és a 98 százalékos, a közszféra kétmillió forint feletti végkielégítéseire kivetett különadóról is. Elfogadhatatlan, hogy amikor állami vezetők "veszik a kabátjukat", sok tízmilliós végkielégítésekkel távozzanak - közölte.
   
A szociális biztonság megteremtése is nemzeti ügy, a kormányzás során kiemelt terület - hívta fel a figyelmet a kormányfő, aki leszögezte: a gazdaság talpra állításához, egy ésszerűbben működő Magyarország megteremtéséhez fenn kell tartani a középosztály, a jómódúak és a szegényebb sorban élők között létrejött szövetséget.
   
A kormányfő beszélt a kilakoltatási moratórium meghosszabbításáról is. Mint mondta, nem engedik, hogy a családokat lehetetlen helyzetbe hozzák olyan, korábban "csekély felelősség mellett" felvett hitelek, amelyek terheit most nem tudják visszafizetni. A bankok a "közbéke" érdekében a jövőben sem tehetik ki a családokat az utcára - mondta.

Leszögezte: meg kellett tiltani a jelzálogalapú devizahitelek további folyósítását is. A miniszterelnök azt mondta: eddig azt látta, hogy jelzáloggal terhelt devizahitelekből "mindig csak baj lett; ez olyan tapasztalat, amelyet be kell építeni a kormányzásba, ezért gazdasági ésszerűség elegáns bemutatása ide vagy oda a pénzügyi szervezetek részéről", nem szabad megengedni, hogy a családok utcára kerüljenek, mert a magyar valuta árfolyama megváltozott. Megjegyezte, a magyar valuta árfolyamára a kormánynak és a jegybanknak "csekély" a befolyása.
   
A kormánynak szembesülnie kellett azzal, hogy elődje "ravasz módon" a választások utánra időzítve megszüntette a gázár- és a távhőtámogatás rendszerét. A rendszer változtatásra szorul - ismerte el, de hozzátette: ha ezt nem tartották volna fenn, akkor 962 ezer családnak okoztak volna pénzügyileg nehéz vagy kezelhetetlen helyzetet. Új, ésszerűbb, korrektebb, elviselhetőbb terhet jelentő megállapodást akar kötni a kormány gáz- és áramszolgáltatókkal - emelte ki Orbán Viktor, aki emlékeztetett: e területen hatósági árat vezettek be.
   
A demokratikus, jogállami normák helyreállításáról szólva a kormányfő rámutatott, a választásokon az emberek nemet mondtak a hatalommal való visszaélés minden formájára, s kifejezték azt az akaratukat, hogy a demokráciában a törvényeknek mindenkire kell vonatkozniuk, így az államra, a vezetőkre is. Ennek jegyében kezdődött meg az előző ciklusok kormányzati visszaéléseinek, korrupciós ügyeinek részletes kivizsgálása - mondta, megjegyezve: "nem esik jól az ilyesmi", de mégis valakinek el kell végeznie.
   
Orbán Viktor a jövő tétjének nevezte az elszámoltatást, amelyet azért kell véghezvinni a következő hónapokban, hogy még egyszer soha senkinek se juthasson eszébe a közpénzeket különféle trükkökkel "kitalicskázni".

Külön kitért a 2006. őszi események kivizsgálásra, jelezve: az állam kifizeti az ott megsérült embereknek, ami jár. Azt mondta még, hogy akkor "karhatalmi támadás" történt, "brutális, erőszakos, elfogadhatatlan, minden elemi, emberi és alkotmányos normával ellentétes államhatalmi akciók történtek a békés, tisztességes", törvénytisztelő polgárokkal szemben. Szerinte amíg nem történik meg a "karhatalmi akciók" felelőseinek megnevezése és felelősségre vonása, a demokráciáról való beszéd "csak smafu".
   
Az új alkotmányról szólva a miniszterelnök annyit mondott: 2011-ben végre sor kerülhet annak megalkotására, elfogadására. Ennek kapcsán úgy fogalmazott: "jó mulatság, férfimunka" lesz, s remélhetőleg az ország is hasznát látja.
   
A meghozott döntések között felsorolta még az Állami Számvevőszék elnökének, az Alkotmánybíróság hiányzó tagjainak és a közmédiumok felügyelő szerve vezetőjének megválasztását. Felidézte: ezekért kapta a legtöbb támadást a kormány, melyek szerint ezek a személycserék önös hatalmi érdekeket szolgáltak volna. A személycserék indokoltak voltak, az ország érdekét szolgálták - közölte. Ha ezek az intézmények jól működtek volna, nem került volna sor minderre - tette hozzá.
   
"Olyan száz nap volt ez, amely megváltoztatta Magyarországot" - összegezte, megjegyezve, hogy néha még ő is nyomasztónak érezte az előttük álló feladatok súlyát. Rámutatott, száz nap nem elég arra, hogy a teljes elégedetlenségből a teljes elégedettségbe forduljon az ország, de arra elegendő, hogy megteremtsék azt az alapot, amelyre felépíthetik Magyarországot.
       
A miniszterelnök közölte: szakítani akar azzal a gyakorlattal, hogy a kormány tagjai csak négyévente találkoznak a választókkal, ezért folytatja a nemzeti konzultációkat. Emlékeztetett, hogy eddig két ilyen találkozót tartottak: a közbiztonságról és a gazdaság talpra állításáról. Ezt az egészségügy talpra állításáról, a szociális biztonságról, valamint az alkotmányról és a demokratikus jogállamról szóló témákkal folytatják majd - közölte a kormányfő, hozzátéve: élő, valódi, négy éven át tartó együttműködést akar választókkal. Beszéde végén azt mondta: úgy látja, az emberek értik, hogy mindaz, ami történik, lehetőséget ad számukra.
   
"Leütöttük az első útjelző oszlopot" - értékelte kormánya első száz napját. Hangsúlyozta, politikájuknak nemcsak az a feladata, hogy "kiseprűzzék" az utópiákat, hanem az is, hogy kinyissák a teret a valóság számára. Az első száz nappal kapcsolatban  utalt arra: van remény, akarat és képesség az ország átalakítására, átépítésére, megújítására. "Éljen a valóság" - zárta szavait Orbán Viktor.

MTI