A lakásbérbeadás örök üzletnek tűnik, jövedelmezősége felveszi a versenyt az állampapírok hosszú távú hozamával. A bérbevevői kereslet a lakáshitelek korlátos volta miatt nem csökken, és a válság első évéhez képest idén már nem esnek az albérleti díjak sem. Főként az olcsóbb kategóriában tapasztalható, hogy a lakásvétel és hitelfelvétel elhalasztása miatti keresletnövekedés megfékezte az árak további esését. A nagyobb egyetemi városokban és a frekventált budapesti kerületekben így tavalyhoz képest, legfeljebb 5-10 százalékkal mérséklődtek a bérleti díjak, de sok helyen a 2009-es szinten maradtak.
Az alkupotenciál is jelentősen szűkült, egyrészt a lakáshirdetők a tavalyi évhez képest a reálishoz jobban közelítő árakat adnak meg idén, másrészt a bőséges kínálat teremtette verseny is visszafogott árazásra kényszeríti a tulajdonosokat.
A lakástulajdon magas magyarországi arányában az is jelentős szerepet játszik, hogy sok magánszemély befektetési céllal vásárolt lakását bérbe adja vállalati vagy egyéni bérlő számára. „Az adózók az adórendszert megkerülve is próbálnak ily módon jövedelemre szert tenni, a becslések szerint ma még a lakásbérbeadásból származó jövedelmek fele, két-harmada jut el ily módon a bérbeadókhoz”- emelte ki Héhn Miklós, az RSM DTM partnere. Mivel a költségvetést elkerülő jövedelmeket az adóhatóság még nem ellenőrzi kiemelten, jelenleg csupán a vagyonosodási vizsgálatok során derülhet fény egy-egy esetre.
Az Otthon Centrum a 2010. január-október közötti időszakban eladott, és kiadott lakásai alapján az derül ki, hogy jelentős különbségek vannak a budapesti kerületekben és a vidéki városokban elért hozamok között. Használt téglalakásnál az elérhető hozamok 3,7-7,2% között mozognak. Az V. kerületben túl magasak a lakásárak, így ott látszólag nem éri meg kiadási céllal befektetni. A legjobbnak a VII., XI. XIII, kerületek, illetve vidéki városok közül Miskolc tűnik. Itt egyrészt átlag alatti ár párosul átlag feletti bérleti díjjal, vagy mindkettő átlag alatti (8. ker.). Budapesten ezek jellemzően a belvároshoz közeli, ’egyetemista’ kerületek, ill. Miskolcon is sok egyetemista van, amellett, hogy eleve kevés a téglalakás. Panellakásoknál a hozam 6,1-8,1% között mozog. Ez egyrészt kedvezőbb a tégláénál - hiszen bérleti díjban kisebb különbség a téglához képest, mint árban -, illetve kategórián belül is kisebb a szórás területenként, mint a téglánál.
„7-8 százalék már elég vonzó hozam ahhoz, hogy megérje befektetésnek kiadási céllal lakást venni, nem is számolva a várható értéknövekedéssel. Itt nem számoltunk a járulékos költségekkel sem a vásárlásnál, sem kiadásnál, pl. adózás, amortizáció. Ráadásul a jó helyeken az árak azért mehetnek még kissé lejjebb, tehát van perspektíva még a jövőre vonatkozóan is” – emelte ki Valkó Dávid, az Otthon Centrum vezető elemzője.
A bérleti díj adózása – ÁFA és SZJA
Ingatlan bérbeadásának áfa kötelezettsége
Az általános forgalmi adóról szóló törvény főszabálya szerint az ingatlan (pl: lakóingatlan, üzlet) bérbeadása - tevékenység egyéb sajátos jellegére tekintettel -, adómentes szolgáltatásnak minősül a bérbeadó, illetőleg a bérbevevő személyétől, jogállásától függetlenül.
Az általános forgalmi adózás rendszerében e mentesség azt jelenti, hogy a bérbeadónak a bérleti díjra nem kell áfát felszámítania, viszont az e tevékenységhez eszközölt beszerzéseinek forgalmi adó tartalmát sem vonhatja le.
Áfa szempontjából a bérbe, illetve haszonbérbe adónak lehetősége van arra, hogy adókötelessé tegye az ingatlan bérbeadási szolgáltatást, beleértve a lakóingatlan bérbeadását is. Az adóalany azt is választhatja, hogy kizárólag az egyéb ingatlanok bérbeadási tevékenységére válasszon adókötelezettséget, míg a lakóingatlan tekintetében ugyanezen szolgáltatásra adómentességet alkalmaz. Az adóalany az adókötelezettség választással kapcsolatos bejelentési kötelezettségét az Art. szerint teljesíti azzal, hogy attól a választása évét követő ötödik naptári év végéig nem térhet el. Az áfa köteles bérbeadás esetén a magánszemély számlaadásra kötelezett, egyéb esetben elég a számviteli bizonylat kiállítása.
Ingatlan bérbeadásának szja kötelezettsége
A bérbeadásból származó jövedelem ma (2010) két módon adózhat; vagy külön adózó jövedelemként, vagy a bérbeadó választása alapján az összevont adóalap részeként önálló tevékenységként. Az országgyűlés által elfogadott adómódosítások alapján, a jövő évtől a helyzet változik, már csak az összevont adóalap részeként lehet adózni az ingatlan bérbeadás után. Előzetesen átgondolva és mérlegelve a lehetőségeket komoly adminisztrációtól szabadulunk meg, vagy éppen bizonyos adminisztrációs terheket felvállalva csökkenteni tudjuk az adókötelezettséget, amely a bérbe adott ingatlan megtérülési rátáját javíthatja” mutat rá az RSM DTM szakértője.
Az önálló tevékenység során a bérbeadó számára változatlanul érdemes előre megtervezni, hogy a tételes költségelszámolást vagy a 10 százalékos költséghányad szerinti jövedelemadózást választja. Amennyiben az önálló tevékenységre vonatkozó szabályok alapján határozzuk meg a bevétel-jövedelemhányadot, akkor 10 százalékos költséghányad mellett a bevétel 90 százaléka lesz az összevont adóalap részét képező jövedelem. E megoldást akkor érdemes alkalmazni, ha nem rendelkezünk a felmerült költségeket alátámasztó bizonylatokkal - emeli ki a szakértő.
Tételes költségelszámolás esetén kizárólag a bérbeadáshoz kapcsolódó költségeket lehet elszámolni, amelyeket bizonylattal is alá kell támasztani, tehát számlát kell kérni az elvégzett munkákról pl. a vízvezeték szerelőtől vagy a festőtől. A nyári adócsomag részeként változott meg az értékcsökkenés elszámolhatósága, ami akkor alkalmazható, ha a bérbeadó tételes költségelszámolást alkalmaz. Így már megéri leülni és végig számolni, hogy a jövőben a két módszer közül melyik éri meg a bérbeadónak.
Amikor a magánszemély az ingatlan bérbeadást az Art. szerinti ’kifizető’ részére nyújtja, akkor a kifizetőnek adólevonási kötelezettsége keletkezik, ha nem számlaadásra kötelezett magánszemélynek fizeti ki a bérleti díjat. Amennyiben a magánszemély számlaadásra kötelezett, csak akkor kell adót levonni tőle, ha ezt nyilatkozatban kéri. Ha az adót a kifizető nem vonja le, vagy nem kifizetőnek történik a bérbeadás, akkor a magánszemély negyedévente önadózással fizetheti meg a számított adóelőleget - olvasható az RSM DTM és az OtthonCentrum közleményében.
Privátbankár