.jpg)
Oszkó Péter szerint a magyar gazdaságpolitika olyan kanyart vett, amit csak szerencsétlenül bevezetett különadókkal sikerülhet kiigazítani Oszkó Péter szerint a magyar gazdaságpolitika olyan kanyart vett, amit csak szerencsétlenül bevezetett különadókkal sikerülhet kiigazítani - a volt pénzügyminiszter a interjút adott a Figyelőnek.
A rendszerváltás óta – de már az előtt is – Magyarország erős eladósodásra épülő gazdaságpolitikát folytatott. Ennek szükségszerű velejárói a nagy kiigazítások. A 2000-es évek elején az ország a régió éllovasának számított, innen eljutottunk oda, hogy míg a környező országokban a GDP nőtt, nálunk az adósság - mondta a Figyelőnek adott interjújában a Bajnai-kabinet egykori pénzügyminisztere Oszkó Péter annak kapcsán, hogy a hiánycél tartása végett az Orbán-kormány is megszorításokat hajt végre.
"A válságkezelésben jó egy-másfél éve még mindenki minket hozott fel pozitív példaként. Azóta sikerült egy olyan kanyart csinálni, hogy ma azt számolgatják az elemzők, mennyit kell megszorítani a költségvetési hiánycél teljesítéséhez” - mondta Oszkó.
Az ex-pénzügyminiszter szerint "rossz értelemben vett improvizáció és következetlenség" mutatkozik meg a gazdaságpolitikában, miközben bizonyos mértékű reakciókészséget tolerálnának a gazdasági szerepelők. Ha a válságadókat előre kiszámítható módon, értelmes mértékben vezette volna be a kormány, és nem háromszor akkora adócsökkentésről döntöttek volna, mint amennyi adó a válságban befolyik, akkor ez olyan értelemben vett válságkezelés, amire sok más országban is van példa - részletezte Oszkó.
"A Fidesz ultraliberális gazdaságpolitikát hirdetett meg, lényegesen csökkentette az adókat, és megígérte, hogy a kiadásokat is ugyanilyen szintre csökkenti. Ezt egyelőre nem tette meg, ezért a magán-nyugdíjpénztári vagyonból egyensúlyozza ki az idei költségvetést" - így a Bajnai-csomagot levezénylő egykori Deloitte-vezér.
De hogy fér meg az ultraliberális gazdaságpolitika az állami tulajdon növelésével - mely a Malévot leszámítva - a kormány deklarált célja? „Azt gondolom, a kormány itt gazdaságilag racionálisan jár el, a Mol visszavétele mellett erős gazdasági érvek szólnak, erről már mi is folytattunk tárgyalásokat. Emellett van egy érzelmi alapú kommunikáció is, amelynek fókuszában a nemzeti érdekek védelme áll. Ehhez képest olyan túl sok visszaállamosítás nem volt, nincs is rá pénz, nem is lenne értelme. Úgy látom, hogy e téren a kommunikáció elválik a valós cselekedetektől.”
"Csak az euró bevezetésére vannak szabályok, a kivezetésére nem"
De mi a helyzet Európában? Úgy tűnik adósságkezelésből eddig Kelet-Európától lenne mit tanulnia a bajban lévő eurózónatagoknak. „Hipotézis szinten ma már mindent el tudunk képzelni" - válaszolta Oszkó arra a felvetésre, hogy kitehetik-e Görögországot az euróövezetből. "Ebben benne van az is, hogy a görög adósság soha nem lesz törleszthető teljes egészében - folytatta -, s ha ez így alakul, akkor adódik a kérdés, hogy van-e még helye Görögországnak az eurózónában.” Annyi bizonyos, hogy a Berlin-Párizs tandem megegyezett az EKB-val, így szó sem lehet a görög adósság átütemezéséről a mai brüsszeli csúcson, a magábszektor szereplőinek ugyanakkor mélyen a zsebükbe kell majd nyúlniuk. Oszkó szerint bár a görögök kiebrudálása logikusnak is tűnhetne, az mérhetetlen presztízsveszteség lenne az eurónak és az eurózóna motorjának tartott Németországnak is. Ugyanakkor a volt pénzügyminiszter nem tudja pontosan, mi a nagyobb presztízsveszteség, "a folyamatos bizonytalanság és a megoldatlan kérdések sokasága – hisz ebben a helyzetben a piac gyakran erősebben ítél –, vagy egyszerűen bevallani az igazságot, és Görögországot a helyére tenni. Nem tudom megítélni, hogy melyik okozna nagyobb felfordulást. Szabályok csak az euró bevezetésére vannak, a kivezetésére nincsenek" - hívta fel rá a figyelmet Oszkó.
Az eurózóna mediterrán tagjainak adósságválsága újra felszínre hozta a vitát, vajon nem kellene-e Brüsszelnek még jobban ellenőriznie a tagállamok költségvetését, sőt beleszólhatna-e az EU a nemzetállamok büdzséjébe? Nyilvánvaló, hogy erősebb fékekre szükség van, ugyanakkor a nemzeti önállóságot féltők a britek vezetésével eddig mindig ki tudták harcolni a gyenge - vagy látszat - központi kontroll fenntartását.
„Ha magyarként gondolkodunk, és az a kérdés, hogy mennyire szeretnénk, hogy nekünk egy közös uniós szervezet mondja meg, hogy mire mennyi pénzt költsünk, akkor erre az a spontán válasz, hogy majd mi megmondjuk, mit szeretnénk csinálni. De ha úgy tesszük fel a kérdést, hogy mennyibe kerül nekünk az, hogy az EU-ban a jelenlegi döntési mechanizmus működik, mennyibe kerül nekünk a görög válság, vagy akár a svájci frank árfolyamának megerősödése az euróval és így a forinttal szemben is, egyes háztartásokra lebontva, hogy ki mennyit veszít azon, hogy a piacok gyengének és döntésképtelennek tekintik az EU-t, akkor bizony teljesen más megvilágításba kerülne ez a kérdés - válaszolta a felvetésre Oszkó. Az összes magyar devizahiteles elszenvedi ma ennek a kárát a törlesztőrészletek emelkedésén keresztül. A lélektani határ persze az, hogy ki készíti a költségvetést. Ha nem az adott állam, hanem mondjuk egy brüsszeli szervezet, attól kezdve az adott ország kormányának a kompetenciája a töredékére csökken.”
A rendszerváltás óta – de már az előtt is – Magyarország erős eladósodásra épülő gazdaságpolitikát folytatott. Ennek szükségszerű velejárói a nagy kiigazítások. A 2000-es évek elején az ország a régió éllovasának számított, innen eljutottunk oda, hogy míg a környező országokban a GDP nőtt, nálunk az adósság - mondta a Figyelőnek adott interjújában a Bajnai-kabinet egykori pénzügyminisztere Oszkó Péter annak kapcsán, hogy a hiánycél tartása végett az Orbán-kormány is megszorításokat hajt végre.
"A válságkezelésben jó egy-másfél éve még mindenki minket hozott fel pozitív példaként. Azóta sikerült egy olyan kanyart csinálni, hogy ma azt számolgatják az elemzők, mennyit kell megszorítani a költségvetési hiánycél teljesítéséhez” - mondta Oszkó.
Az ex-pénzügyminiszter szerint "rossz értelemben vett improvizáció és következetlenség" mutatkozik meg a gazdaságpolitikában, miközben bizonyos mértékű reakciókészséget tolerálnának a gazdasági szerepelők. Ha a válságadókat előre kiszámítható módon, értelmes mértékben vezette volna be a kormány, és nem háromszor akkora adócsökkentésről döntöttek volna, mint amennyi adó a válságban befolyik, akkor ez olyan értelemben vett válságkezelés, amire sok más országban is van példa - részletezte Oszkó.
"A Fidesz ultraliberális gazdaságpolitikát hirdetett meg, lényegesen csökkentette az adókat, és megígérte, hogy a kiadásokat is ugyanilyen szintre csökkenti. Ezt egyelőre nem tette meg, ezért a magán-nyugdíjpénztári vagyonból egyensúlyozza ki az idei költségvetést" - így a Bajnai-csomagot levezénylő egykori Deloitte-vezér.
De hogy fér meg az ultraliberális gazdaságpolitika az állami tulajdon növelésével - mely a Malévot leszámítva - a kormány deklarált célja? „Azt gondolom, a kormány itt gazdaságilag racionálisan jár el, a Mol visszavétele mellett erős gazdasági érvek szólnak, erről már mi is folytattunk tárgyalásokat. Emellett van egy érzelmi alapú kommunikáció is, amelynek fókuszában a nemzeti érdekek védelme áll. Ehhez képest olyan túl sok visszaállamosítás nem volt, nincs is rá pénz, nem is lenne értelme. Úgy látom, hogy e téren a kommunikáció elválik a valós cselekedetektől.”
"Csak az euró bevezetésére vannak szabályok, a kivezetésére nem"
De mi a helyzet Európában? Úgy tűnik adósságkezelésből eddig Kelet-Európától lenne mit tanulnia a bajban lévő eurózónatagoknak. „Hipotézis szinten ma már mindent el tudunk képzelni" - válaszolta Oszkó arra a felvetésre, hogy kitehetik-e Görögországot az euróövezetből. "Ebben benne van az is, hogy a görög adósság soha nem lesz törleszthető teljes egészében - folytatta -, s ha ez így alakul, akkor adódik a kérdés, hogy van-e még helye Görögországnak az eurózónában.” Annyi bizonyos, hogy a Berlin-Párizs tandem megegyezett az EKB-val, így szó sem lehet a görög adósság átütemezéséről a mai brüsszeli csúcson, a magábszektor szereplőinek ugyanakkor mélyen a zsebükbe kell majd nyúlniuk. Oszkó szerint bár a görögök kiebrudálása logikusnak is tűnhetne, az mérhetetlen presztízsveszteség lenne az eurónak és az eurózóna motorjának tartott Németországnak is. Ugyanakkor a volt pénzügyminiszter nem tudja pontosan, mi a nagyobb presztízsveszteség, "a folyamatos bizonytalanság és a megoldatlan kérdések sokasága – hisz ebben a helyzetben a piac gyakran erősebben ítél –, vagy egyszerűen bevallani az igazságot, és Görögországot a helyére tenni. Nem tudom megítélni, hogy melyik okozna nagyobb felfordulást. Szabályok csak az euró bevezetésére vannak, a kivezetésére nincsenek" - hívta fel rá a figyelmet Oszkó.
Az eurózóna mediterrán tagjainak adósságválsága újra felszínre hozta a vitát, vajon nem kellene-e Brüsszelnek még jobban ellenőriznie a tagállamok költségvetését, sőt beleszólhatna-e az EU a nemzetállamok büdzséjébe? Nyilvánvaló, hogy erősebb fékekre szükség van, ugyanakkor a nemzeti önállóságot féltők a britek vezetésével eddig mindig ki tudták harcolni a gyenge - vagy látszat - központi kontroll fenntartását.
„Ha magyarként gondolkodunk, és az a kérdés, hogy mennyire szeretnénk, hogy nekünk egy közös uniós szervezet mondja meg, hogy mire mennyi pénzt költsünk, akkor erre az a spontán válasz, hogy majd mi megmondjuk, mit szeretnénk csinálni. De ha úgy tesszük fel a kérdést, hogy mennyibe kerül nekünk az, hogy az EU-ban a jelenlegi döntési mechanizmus működik, mennyibe kerül nekünk a görög válság, vagy akár a svájci frank árfolyamának megerősödése az euróval és így a forinttal szemben is, egyes háztartásokra lebontva, hogy ki mennyit veszít azon, hogy a piacok gyengének és döntésképtelennek tekintik az EU-t, akkor bizony teljesen más megvilágításba kerülne ez a kérdés - válaszolta a felvetésre Oszkó. Az összes magyar devizahiteles elszenvedi ma ennek a kárát a törlesztőrészletek emelkedésén keresztül. A lélektani határ persze az, hogy ki készíti a költségvetést. Ha nem az adott állam, hanem mondjuk egy brüsszeli szervezet, attól kezdve az adott ország kormányának a kompetenciája a töredékére csökken.”
Privátbankár, Figyelő
Elindult a kereskedés a Gránit Bank részvényeivel. 
