.jpg)
A KSH munkatársai 20 napon át járják az üzleteket és a piacokat, hogy felírják a konzerv zöldborsó, a műanyag ablak, a csempe és a franciaágy árát A fogyasztói árindex mérését az egyes országok statisztikai hivatalai végzik. Az árak kulcsfontosságú szerepet töltenek be a gazdaságban, ezért nagyon fontos, hogy a változásukat megfelelő pontossággal számolják ki.
A fogyasztói árindex a háztartások által saját felhasználásra vásárolt termékek és szolgáltatások időben bekövetkező változását méri. Az árindex jelzi az infláció, más néven a pénzromlás mértékét.
Az árváltozások mérésére a statisztikai hivatal a termékek és szolgáltatások reprezentánsaiból álló fogyasztói kosarat hoz létre.
Forrás: KSH / Privátbankár
Reprezentánsok: mi van a KSH kosarában?
A Központi Statisztikai Hivatal elsősorban olyan reprezentánsok árváltozásait figyeli meg, amelyek valóban nagy tételben kelnek el és ténylegesen kaphatóak, minőségi jellemzőik pontosan meg vannak határozva és állandóak. Amennyiben egy reprezentáns megfelel ezeknek a követelményeknek, akkor bekerülnek a statisztikusok által összeállított fogyasztói kosárba. A fogyasztói kosár belső szerkezetét, azt, hogy az adott termékcsoportok milyen súllyal szerepeljenek a termékkosárban, a nemzeti számlák rendszeréből, valamint a Háztartási Költségvetési Felvételből állítják össze.
A KSH területi munkatársai az üzletekben, szolgáltatást nyújtó helyeken, piacokon minden hónap 1-je és 20-a között felírják a reprezentánsok árait. A KSH irodáiban feljegyzik a hatósági árakat, megvizsgálják, hogy mennyibe kerülnek a társadalombiztosítás által támogatott gyógyszerek, a szerencsejátékok, valamint a gáz és villamos energia. Az indexnek a valós keresletet kell tükröznie, ezért azon reprezentánsok esetében, amelyeken belül különböző választékelemek találhatóak a leginkább keresett áru árát jegyzik fel a felírók. A reprezentánsok árát minden megyében, több felíróhelyen is feljegyzik, így havonta reprezentánsonként 30-150, összesen pedig 75 000 ár gyűlik össze a fogyasztói árindex számításához. Az árindex jelenleg 900 reprezentáns, árucikk és szolgáltatás megfigyelésén alapul.
Reprezentánsok azok az árucikkek és szolgáltatások lehetnek, amelyek kiemelt szerepet töltenek be a lakossági fogyasztásban, valamint körülhatárolt minőségi jellemzőkkel rendelkeznek. A jelenlegi 900 reprezentánst az alábbi főcsoportokra bontják: élelmiszerek, szeszes italok és dohányáruk, ruházkodási cikkek, tartós fogyasztási cikkek (például televízió), háztartási energia, egyéb cikkek és üzemanyagok, valamint szolgáltatások.
A 2011-ben érvényes árreprezentánsok jegyzékében az élelmiszerek között megtalálható a csontos sertéstarja, őzcomb csont nélkül, párizsi, pasztőrözött tej, füstölt kolozsvári szalonna, finomliszt, házi jellegű kenyér, burgonya, karfiol, körte, konzerv zöldborsó, bébiételek, éttermi étkezés, büféáruk, McDonald´s Big Mac alap menü és az iskolai étkezés is. A reprezentánsok között szerepelnek még szeszes italok és dohányáruk, női férfi és gyermek ruházati cikkek. A tartós fogyasztási cikkek közé tartoznak a lakberendezési termékek (nappali szekrénysor, franciaágy), háztartási gépek, gépjárművek különböző típusai, elektronikai eszközök, ékszerek. A háztartási energia csoportjába a távfűtés, az elektromos energia sorolható. Az egyéb cikkek és üzemanyagok közé tartozik a lakásjavító-karbantartó cikkek, építőanyagok (cement, csempe, műanyag keretű ablak), nem tartós fogyasztási cikkek, utazási költségek, állateledel.
Súlyozás: cigire és piára többet kötünk, ruhára kevesebbet
A Központi Statisztikai Hivatal a termékcsoportok közötti súlyozást a nemzeti számlák rendszere és a Háztartási Költségvetési Felvétel alapján alakítja ki. A háztartási költségvetési felvétel részletes adatokat tartalmaz a háztartások kiadási oldaláról, amelynek alapja a részletes naplóvezetés illetve az utólagos megkérdezés. A súlyozás évenként változik a háztartások fogyasztási szerkezete alapján. A súlyok alapján jól látható, hogy 2007-től az élelmiszerek, a szeszes italok és a dohányáruk hányada a fogyasztáson belül megnőtt. Az is megállapítható, hogy a ruházati cikkekre, és a szolgáltatásokra fordított kiadások a fogyasztási kiadásokhoz képest csökkentek.
Nagycsaládos infláció, nyugdíjas árkosár - rétegindexek
A fogyasztói árindexben tükröződő árváltozások azonban nem azonos mértékben érintik a lakosság egyes rétegeit. A társadalom egyes csoportjai közötti eltérést a statisztikai hivatal által számított rétegindexek mutatják. Rétegindexeket a statisztikai hivatal az alábbi társadalmi csoportokra számít: aktív háztartásokra, inaktív háztartásokra, alacsony jövedelmű háztartásokra, közepes jövedelmű háztartásokra, magas jövedelmű háztartásokra, valamint 3 és több gyermekes háztartásokra. 2002 óta a KSH egy új, a nyugdíjasokra vonatkozó rétegindex számítását kezdte el. A különböző rétegindexek számításakor különböző súlyokat rendelnek az egyes termékcsoportokhoz. A nyugdíjasok fogyasztási szerkezetét elsősorban az élelmiszerekre, a gyógyszerekre és a lakhatásra fordított kiadások határozzák meg, azért a nyugdíjas fogyasztói árindexben ezek a termékcsoportok nagyobb súlyt kapnak.
A 2009-ben alkalmazott súlyozás
A lényegre koncentrálva: maginfláció
Különböző elemzésekben gyakran hallani az úgynevezett alap- vagy maginflációs mutatóról. A maginflációs mutató számítása a fogyasztói árindexből történik, úgy, hogy a számításkor kihagyják a nagy voltatilitású termékeket, termékcsoportokat. Kimaradnak a számításból a nem feldolgozott élelmiszerek, a háztartási energia, a járműüzemanyag, a társadalombiztosítás által támogatott gyógyszerek, a hatósági áras szolgáltatások, valamint a saját tulajdonú lakásszolgáltatás is.
Privátbankár - Nagy Zsófia
Christine Lagarde szerint az EKB közel áll inflációs céljának eléréséhez. 
