Pesszimista hangulat uralkodik a régióban

A Deloitte vállalati felmérése szerint a térség vállalatvezetőinek optimizmusa az egy évvel ezelőtti szintre esett vissza. Ez a pesszimista szemlélet a felmérés szerint arra vezethető vissza, hogy a vállalatvezetők - különösen Közép-Európa északi részén - az európai államadósság-válság erősödésétől tartanak, valamint attól félnek, hogy a válság az elkövetkezendő fél-egy évben a régió gazdaságait továbbra is negatívan fogja befolyásolni.

Seres Béla, a Deloitte közép-európai pénzügyi tanácsadási üzletágának ügyvezető partnere elmondta, hogy a térség egészét tekintve a közép-európai cégvezetőknek csupán 16 százaléka látja optimistán a régió általános gazdasági kilátásait az előttünk álló hat hónapra vonatkozóan. A vezetők több mint kétötöde (43 százaléka) véli úgy, hogy a közeljövőben romlani fog a helyzet.

Eltérő hangulat északon és délen

A Deloitte szakértője hozzátette, hogy a korábbi felmérésekhez hasonlóan ez alkalommal is lényeges különbségek mutatkoznak azonban a válaszadók véleményei között az egyes országok szintjén. A gazdasági világválság kezdete óta jellemző tapasztalat, hogy a közép-európai térség országai két csoportra oszthatók a gazdasági kilátások megítélése alapján. A régió északi részén (Csehországban, Lengyelországban és Szlovákiában) a vállalatvezetők hagyományosan bizakodóbbak és derűlátóbbak a kilátásokat illetően. Ezzel szemben a délebbre fekvő államokban (Horvátország, Magyarország és Románia) rendszerint sokkal visszafogottabbak a gazdasági helyzet alakulásával kapcsolatos várakozásokat illetően.

A felmérés tanúsága szerint a térség északi országainak cégvezetőire korábban jellemző optimizmus mostanra jelentősen gyengült. Ezek az országok nagyban hagyatkoznak a gyáriparra és a Nyugat-Európába irányuló termékexportra, ennek következtében a térségben ők sínylették meg legjobban az európai államadósság-válságot is.

A felmérés szerint a lengyel befektetőket az Európában tomboló válság különösen érzékenyen érinti. A lengyel cégvezetőknek most mindössze 10 százaléka számít létszámnövekedésre a cégénél, szemben a júniusi 36 százalékkal. Számottevő kiábrándultság figyelhető meg Lengyelországban a következő év árbevételére vonatkozó kilátások kapcsán is. Ami Csehországot illeti, az optimizmus a felmérésben szereplő összes kérdés kapcsán csökkenést mutat. A felmérésben vizsgált hat állam közül Szlovákia volt az, ahol a legjelentősebb visszaesés figyelhető meg az ország gazdasági kilátásaira vonatkozó optimizmus terén.

A térség északi országaiban megfigyelhető jelentős hangulatromlással szemben a kilátások ugyan délen is romlanak, de korántsem olyan mértékben, mint északon. A hangulat romlása ellenére a következő egy évet tekintve a horvát vezetők a vállalkozások pénzügyi kilátásait, az új termékek és szolgáltatások piaci megjelenésének valószínűségét, valamint az alkalmazotti létszámok alakulását illetően optimistábbnak mondhatók, mint a többi ország cégvezetői.

A magyar vállalatok nagy része nem számol árbevétel növekedéssel

Seres Béla elmondta, hogy az árbevételek következő évi alakulásával kapcsolatos várakozások tekintetében Magyarországon figyelhető meg a legnagyobb változás. 2011 júniusában a megkérdezettek 63 százaléka számított árbevétel-növekedésre - ez az érték mostanra a felére, mindössze 29 százalékra esett vissza. A cégvezetők nagyobbik része (57%) ugyanakkor arra számít, hogy árbevételeik nagyságrendileg változatlanok maradnak.

A térség déli részén dolgozó kollégáikhoz hasonlóan a magyar vállalatvezetők is optimistán ítélik meg cégük alkalmazotti létszámának következő évi várható alakulását, bár ez általában nem bővítést jelent, hiszen többségük (60%) szerint a létszám cégüknél változatlan marad. Magyarország emellett - Szlovákián kívül - az egyedüli olyan állam volt a vizsgált hat ország közül, ahol az előttünk álló egy évre vonatkozóan a vállalatvezetők részéről stabil várakozások jellemezték a beruházási tevékenységet.

A román cégvezetők az eddigieknél negatívabban ítélték meg cégük pénzügyi kilátásait. Az optimizmus gyengült ugyan, a térségen belül mégis a román cégvezetők körében ment végbe a legnagyobb pozitív irányú változás a következő egy évre vonatkozó, árbevételek alakulásával és a felvásárlási tevékenységgel kapcsolatos kilátások terén.

Seres Béla a felmérés eredményeivel kapcsolatban elmondta, hogy mélyülő európai államadósság-válság és a globális piacokra általánosan jellemző bizonytalanság jelentősen befolyásolja a régió északi részén uralkodó üzleti hangulatot. Az ottani vállalatvezetők negatívabb kilátásai és a térség déli országaiban tevékenykedő cégvezetők hagyományosan visszafogott szemléletmódja így egyre jobban közelít egymáshoz. Véleménye szerint bármi is legyen a háttérben, a romló kilátások következtében aggasztó módon visszaesett az általános üzleti hangulat a térségben, amelyre azóta nem volt példa, hogy 2009 negyedik negyedévében megjelent a felmérés első kiadása.

Privátbankár