Portugáliának nem kell pénz

A portugál miniszterelnök szerint országának nincs szüksége külső pénzügyi támogatásra, hogy megoldja pénzügyi gondjait.

Portugáliát Görögország és Írország után az euróövezet leggyengébb láncszemének tartják a pénzpiacokon, mivel jelentős eladósodottsága miatt csak szerény gazdasági növekedésre számíthat a következő években. Miután Írország beleegyezett a mentőcsomag elfogadásába, a piac figyelme most Portugáliára terelődik.

José Sócrates portugál miniszterelnök hétfőn leszögezte, hogy országának "nincs szüksége senkinek a segítségére". "Ami most kell, az a jövő évi költségvetés elfogadása, és az abban foglaltak következetes végrehajtása". A tervezett kiadáscsökkentések és munkaügyi reformok elegendőek lesznek ahhoz, hogy csökkenjen az ország eladósodottsága, növekedjen a gazdaság - mondta.

A Reuters által idézett elemzők szerint Portugáliának csupán néhány hónapja van, hogy bizonyítsa a piacnak: képes elkerülni a legrosszabbat. Írországgal és Görögországgal szemben Portugáliának kezelhetőbb szintű az államháztartási hiánya és az államadóssága, nincsenek nagyobb gondok a bankokkal. Ugyanakkor ha nem sikerül teljesíteni az idei államháztartási hiánycélokat, jelentősen megnőnek a már jelenleg is magas adósságszolgálati költségek.

Amennyiben a GDP-arányos államháztartási hiány nem nő az idei évre tervezett 7,3 százalék fölé, akkor az ország elkerülheti, hogy külföldi támogatást kérjen. Ellenkező esetben hatalmas nyomás nehezedik majd Portugáliára a piacok részéről.

A tavalyi államháztartási deficit 9,3 százalék volt. Az államadósság a GDP 77 százalékára rúgott 2009-ben, de piaci vélemények szerint egy-két éven belül 90 százalék közelébe emelkedhet.

Jövő áprilisban hatalmas összegű kötvényt kell majd visszafizetnie Portugáliának, és ha az idei államháztartási deficit nagyobb lesz a tervezettnél, akkor az ország a jövő év első harmadában kénytelen lesz nemzetközi támogatásért folyamodni - véli az IHS-Global elemző cég szakértője.

A portugál GDP idén várhatóan 1,3 százalékkal nő a tavalyi 2,6 százalékos csökkenés után. A lakossági fogyasztás azonban szerény, és számos elemző attól tart, hogy a gazdaság jövőre ismét recesszióba kerül, miután januártól életbe lépnek az új, megemelt adók, miközben bércsökkentésre kerül sor.

A kormány megszorító intézkedéseinek a keretében egyebek között 5 százalékkal csökkennek a közalkalmazotti bérek, az áfát 21-ről 23 százalékra emelik, kevesebb lesz az adókedvezmény és visszafogják a kormányzati kiadásokat.

MTI