Európa már konkrétumokat vár
A Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) közzétette a Nemzeti Reformprogramot honlapján, melyet az Európai Bizottság áprilisban az aktualizált konvergenciaprogramok mellett minden tagállamtól vár. Ebben részleteznünk kell, hogy az Európa 2020 Stratégiában megjelölt célokat milyen eszközökkel és hogyan próbáljuk meg elérni. Ezt a tervet (mely előzetesen még Nemzeti Intézkedési Terv néven futott) Magyarországnak már februárban be kellett volna mutatnia, akkor azonban a tárcavezető úgy nyilatkozott, hogy majd március elsején jut hozzá a Bizottság a kért dokumentumhoz. Ez valóban megtörtént, az NGM akkor "Hungary’s Structural Reform Programme" címmel küldött egy tervet, amihez azt is hozzáfűzték, hogy a Széll Kálmán Terven alapszik, de az tulajdonképpen az Széll Kálmán Terv angol verziója volt és csak a 2014-ig tartó időszakot öleli fel. A EB ennél azonban jóval több konkrétumot várt márciusban, a Széll Kálmán Terv a befektetők megnyugtatására ugyanis alkalmas volt, de a konkrétumok hiánya kockázatokat jelez.
Reformok, amik sokaknak fájni fognak - a ma publikált reformprogram főbb pontjai. Részletek >>> |
Magyarország és Európa: egy az út
Az NGM szerint az első európai szemeszternek kulcsszerepe van abban, hogy a gazdaságpolitikáik jobb összehangolásával a tagállamok erőfeszítései európai szinten is hozzájáruljanak a közös célok eléréséhez. Az Európai Bizottság Éves Növekedési Jelentése, illetve az Európai Tanács márciusi következtetései helyesen azonosítják azokat a legfontosabb területeket, amelyeken a tagállamok részéről beavatkozás szükséges ennek érdekében.
Európa és Magyarország céljai egybeesnek, hiszen a dinamikusan és kiegyensúlyozottan bővülő, versenyképes magyar gazdaság képes érdemben hozzájárulni az európai gazdaság erősödéséhez. Magyarország első Nemzeti Reform Programja arra törekszik, hogy megfelelő és hiteles választ adjon azokra a szerkezeti problémákra – elsősorban az alacsony foglalkoztatásra és a magas államadósságra –, amelyek jelenleg fékezik a magyar gazdaság dinamikus és kiegyensúlyozott növekedését - hangsúlyozza most a szaktárca.
Fontos iránytű volt az Euró Plusz?
A Nemzeti Reform Program összeállítása során Magyarország arra törekedett, hogy kövesse az Európai Bizottság által megfogalmazott tartalmi, szerkezeti és terjedelmi ajánlásokat. Ennek megfelelően a program legfontosabb törekvése azoknak a hosszú távú szerkezeti reformoknak a bemutatása, amelyek a gazdasági növekedés dinamizálását, a foglalkoztatás bővítését és az államadósság fenntartható szintre mérséklését szolgálják, és amelyek jól illeszkednek nemcsak az Éves Növekedési Jelentésben megfogalmazott prioritásokhoz, de a „Euró Plusz” megállapodás legtöbb eleméhez is (amelynek egyébként Magyarország nem részese). A növekedést elősegítő strukturális reformok mellett a Nemzeti Reform Program megerősíti azokat a 2010. novemberben bejelentett számszerű vállalásokat is, amelyekkel Magyarország az Európa 2020 Stratégia öt kiemelt célkitűzéséhez – saját adottságainak és nemzeti prioritásainak megfelelően – hozzá kíván járulni, és bemutatja az azok eléréséhez tervezett, legfontosabb kormányzati intézkedéseket.
Magyarország a Nemzeti Reform Programját a Konvergencia Programmal összhangban állította össze, és a kormány jóváhagyását követően a két dokumentumot egy időben nyújtja be az Európai Bizottság számára. Az Európai Bizottság júniusban küldi meg válaszát Budapestnek a programmal kapcsolatban, melyről legvégül a Tanács dönt.
Privátbankár - Zsiborás Gergő