Reklámok: sokszor helyettünk döntenek

Magyarországon a hirdetések szintén erősen hatnak a recept nélkül kapható gyógyszerek, gyógyhatású készítmények és italok megvételére: tíz honfitársunkból hármat ösztönöztek reklámok ilyen termékek beszerzésére az elmúlt egy évben. A felmért termékcsoportok további sorrendje a következőképpen alakul: ruházati cikkek, szórakoztató-, elektronikai eszközök, személyes használatú elektronikai készülékek (például iPod vagy mobiltelefon), banki és biztosítási szolgáltatások.

A piackutató szerint a magyar megkérdezettek legnagyobb részét, 76 százalékát televíziós reklám ösztönözte élelmiszer vásárlására, a nyomtatott sajtó hirdetéseit pedig 56 százalék jelölte meg kiváltó indokként. További sorrend: óriásplakátok (45), rádióreklámok (14), online videóreklámok (10). Érdekesség, hogy a felmérésben résztvevők ezeknél alacsonyabb arányban nevezték meg a weboldalak bannereit és a mobiltelefonokra érkező hirdetéseket.

A vizsgált termékcsoportok közül a fogyasztókat beszerzéseiknél majdnem minden esetben a tévében látott reklám befolyásolja legjobban. Ezek közül is kiemelkednek a recept nélkül kapható gyógyszerek és gyógyhatású készítmények 81 százalékkal. A legkisebb mértékben ruházati cikkeket vásároltak ilyen reklámok hatására (42 százalék).

A kutatás szerint a nyomtatott sajtóban megjelent hirdetések jobban ösztönözték a ruházati cikkek (58 százalék) és a személyes használatú elekronikai készülékek (57) vásárlóit. Ezeken kívül a nyomtatott sajtóreklámok nagymértékben hatnak a megkérdezett magyar internethasználók vásárlási döntéseire a következő termékeknél: szórakoztató elektronikai cikkek (57), élelmiszerek (56), az egészséget, vagy szépséget szolgáló kozmetikumok, haj-, illetve testápolószerek (54). Sokan említették még az italokat és a recept nélkül kapható gyógykészítményeket (45-45), és a személyes pénzügyi, banki, és biztosítási szolgáltatásokat (36).

A többi európai országhoz hasonlóan a reklámok tartalma közül  nálunk is a legtöbben az akciókra figyeltek fel(51 százalék).  Az európai felméréstől eltérően itthon a második legfontosabb tényező a vicc és a humor (38), a harmadik pedig a könnyen megjegyezhető márkanév vagy logó, holtversenyben azzal, amikor egy reklám új és érdekes, illetve eltér a megszokottól (34-34) - állapítja meg a Nielsen.

Privátbankár