.jpg)
A növények kommunikálnak egymással, hogy továbbítani tudják a fontos információkat, hasonlóan az emberekhez és állatokhoz – állítja egy friss kutatás. Ha baj van, beindul a riadólánc: egy levél önfeláldozása elég ahhoz, hogy a hernyók elvonuljanak Egy különleges belső hálózat teszi lehetővé, hogy a növények figyelmeztessék egymást a potenciális ellenség feltűnéséről. Számos növénynél – mint például az eper, a lóhere, a nád vagy a bodza – kialakulnak azok a szövevényes kapcsolatok, melyeken keresztül a különböző részek képesek kommunikálni egymással. Ezeket a szálakat futóknak hívják: olyan vízszintes szárak, melyek a talaj felszínén vagy a föld alatt húzódnak, és fizikailag egymáshoz kötik a növényeket, mintha csővezetékek vagy a kábelek lenének. Bár a futók kapcsolódnak a függőleges szárakhoz, saját hajtásokat is növesztenek, míg végül egy egész hálózatot alakítanak ki.
A holland Radbout Egyetem kutatója, Josef Stuefer és csapata hernyókat engedett szabadon egy fehér lóhere-telepen, majd megfigyelték, ahogy egy levelet megrágnak. Ezután egy újabb adag hernyót helyeztek a növényre, amelyek választhattak, hogy a megsérült levelet tartalmazó növényhálózatból kezdenek el enni – amelyben már elterjedt a figyelmeztetés, így a védelmi rendszer aktiválódott –, vagy egy eddig érintetlen hálózatból lakmároznak. Minden próba során a körülbelül 15 hernyóból álló csoportok legtöbb vagy összes tagja a sértetlen növényi részeket választotta.
Lóherék. Nagy lehet a zsivaj
Stuefer szerint az élelemre vadászó hernyókat sikeresen eltérítették a sérült növények. A hernyók kiválóan megértik a növények nyelvét – mivel éppen ők a közlés címzettjei.
Hogy működik ez az egész? Ha a hálózat egyik növényét támadás éri, a többi tag erről értesítést kap – figyelmeztetik őket, hogy emeljék a kémiai és mechanikai védelmi szintet. A levelek ettől rágósak és rossz ízűek lesznek. A rendszer működése során elterjeszti a fontos információt a növények között, és eltéríti a hernyókat.
„Ez egy kezdetleges vészjelző rendszer, ami sokban hasonlít a katonai védelmi rendszerekre, csak sokkal hatékonyabb. A hálózat minden tagja megkapja az értesítést a fenyegető növényevőről, és továbbítja azt a többieknek. A megtámadott levél elveszik, de a többi levél védve lesz a támadóktól” – mondta el Stuefer a LiveScience-nek.
A megfigyelés magyarázatot adhat egyes növényi vírusok terjedési és működési mechanizmusára. Ezen vírusok között sok olyan van, ami csak egyetlen konkrét növényfajtát tud megtámadni. A hálózat lehetővé teszi, hogy könnyen eljuthasson a megfertőzött növényből más, genetikailag azonos növényekbe.
Stuefer a folyamatot egy számítógépes vírus terjedéséhez hasonlította. Ha a hálózat összes gépén ugyanaz a Windows operációs rendszer fut, könnyebben fertőződik meg a teljes rendszer. Ha azonban van valamivéle változatosság a Windows-rendszerekben, az lelassíthatja a vírus terjedését – ismertette (némileg sántító - a szerk.) hasonlatát Stuefer.
Zöld erdőben jártam: már csak a versben igazÁllati: mitől fél a legjobban az elefánt?
A mezők titkai
Evolúciós szivatás: minek nekünk bölcsességfog?!
MTI
Oroszország dróntüzet indított Harkiv ellen, 46 ember megsebesült. 
