Kenneth Rogoff, a Harvard Egyetem közgazdász professzora Görögországgal kapcsolatban kifejtette, hogy jelenleg a legizgalmasabb kérdés, hogy minden övezeti ország tagja marad-e az eurózónának vagy sem. Rogoff szerint a válasz az, hogy nem, véleménye szerint 80 százalék az esélye annak, hogy Görögország 10 éven belül elhagyja az övezetet.
A professzor kifejtette, hogy alapvető intézményi gondok vannak az euróövezetben, amelyeket meg kellene oldaniuk a vezetőknek, hogy tartós megoldás szülessen a válságra.
A piacok csütörtöki optimizmusával kapcsolatosan Rogoff kijelentette, hogy a befektetők most annak örülnek, hogy nem ma lett vége az euróövezetnek, szerinte a piacok most nem tekintenek hosszabb távon előre.
Az euróövezeti megállapodás motorjának számító Európai Pénzügyi Stabilitási Eszközhöz (EFSF) való esetleges kínai hozzájárulással kapcsolatosan elmondta, hogy Kína várhatóan nem vesz részt hosszabb távon az euróövezeti országok finanszírozásában.
Rogoff a válság amerikai gazdaságra gyakorolt hatásáról elmondta, hogy az euróövezeti gondoktól való félelem a meghatározó tényező. Úgy fogalmazott, hogy nincs az amerikai bankoknál sok euróövezeti adósság, nem olyan jelentős a két térség közötti kereskedelem, de ha az euróövezet bedőlne, az - az európai gazdaság méreténél fogva - rengeteg negatív hatással járna a világgazdaság egészére nézve.
A közgazdász hangsúlyozta, hogy most a legfontosabb az, hogy Angela Merkel német kancellár és Nicolas Sarkozy francia elnök világos képet adjanak arról, milyen irányban haladnak a tárgyalások. Gyors megállapodásnak kell születnie az intézményi,illetve az alapszerződést érintő kérdésekben, és meg kell mutatniuk, hogy miért éri meg folytatni ezt az egészet.
MTI, Privátbankár