Simor: nem engedhetjük el a hiányt még egyszer

Simor András, az MNB elnöke a jövőben csak olyan gazdaságpolitikát tud elképzelni, amiben a gazdaságpolitikai fegyelem a mainál alacsonyabb hiánnyal kapcsolódik össze - tudtuk meg a jegybank közleményéből.

 „A jövőben csak olyan növekedési pálya tartható fenn Magyarország számára, ami a korábbiaknál jóval kisebb fizetési mérleg hiánnyal és jóval fegyelmezettebb gazdaságpolitikával társul.”- mondta Simor András, elnök az MNB 2009-es évet értékelő Horgony 2010 eseményen. A díszvendég Lámfalussy Sándor,  az Európai Monetáris Intézet első elnöke, az euró atyja volt.

A nemzetközi gazdasági válság elmúlt évét, és a hazai válságkezelő intézkedéseket tekintette át ma a Magyar Nemzeti Bank elnöke. Simor András kitért a világgazdasági krízis okaira, a magyar gazdaságot érő sokkokra, és a jövőbeli válságok elkerüléséhez szükséges lépésekre.

A professzor beszédében kitért a világgazdasági válságból való kilábalás útjainak lehetséges problémáira, illetve beszélt arról, milyen eszközökkel lehet csökkenteni a hasonló helyzetek jövőbeli kialakulásának esélyeit. Lámfalussy azt tanácsolta a jegybanki szakembereknek, hogy hozzák nyilvánosságra az exit stratégiák végrehajtásának kezdetét, illetve annak technikai részleteit, azonban óvott attól, hogy elkötelezzék magukat egy pontos időrend mellett.

„A feltörekvő piacokon a nyugalmas időszakokat, hirtelen olyan periódusok követhetik, amikor a jegybankár inkább hasonlít egy kötéltáncoshoz, aki biztosító kötél nélkül egyensúlyoz két toronyház között, semmint egy higgadt elemzőhöz, akinek a legnagyobb problémája az, hogy megtalálja a Taylor-szabály legmegfelelőbb alkalmazását.” - kezdte az elmúlt év értékelését Simor András Guillermo Calvo gondolatával. Ha a válság okait keressük - veti fel a kérdést évértékelőjében a jegybank elnöke - elég két számpárt idéznünk. Az ország nettó külső adóssága 2001-ben a GDP 15%-a volt, ma 55 %.  A magyar állam adóssága 2001-ben a GDP 55%-a volt, ma 80%. A magyar gazdaság már a 90-es évek közepétől nagy folyó fizetési mérleghiánnyal működött, de 2001-től a külföldi források már nem a termelésbe befektetett működő tőke, hanem sokkal inkább a fogyasztást és az államháztartás hiányát finanszírozó adósság formájában jelentkeztek.

Simor András kiemelte: „a jövőben csak olyan növekedési pálya tartható fenn Magyarország számára, ami a korábbiaknál jóval kisebb fizetési mérleg hiánnyal és jóval fegyelmezettebb gazdaságpolitikával társul. Így jórészt belföldön kell felhalmozódni azoknak a megtakarításoknak, amelyek a hazai vállalati beruházásokat finanszírozzák.”

A monetáris politika kihívásaival kapcsolatban a jegybankelnök fontosnak tartotta hangsúlyozni, hogy a közeljövőben a kamatcsökkentések sebessége a kockázati étvágy várható alakulásától függ. „A tőkeáramlások hektikus alakulásának lezárulta tán a jegybank fokozatosan visszatérhet majd az inflációs folyamatokra koncentráló monetáris politikához. Hiszen hosszabb távon csak az inflációs célokkal összhangban meghozott monetáris döntések garantálhatják, hogy a most elért historikusan alacsony árnövekedési ütem tartósan fennmaradhasson.”

Mindkét megszólaló egyetértett abban, hogy a mostani válságból való teljes kilábalásig még sok időnek kell eltelnie, a következő, hasonló mélységű krízis megakadályozására képes intézményrendszer alapjait pedig most, a kritikus elemzések időszakában kell lerakni.

Horgony: az árstabilitás, mint elsődleges cél eléréséhez és fenntartásához szükség van egy nominális horgony kijelölésére, mely orientálja a gazdasági szereplők nominális változókra vonatkozó várakozásait, valamint egy olyan intézményi keretre, amelyben a jegybank működteti a monetáris politikát: kijelöli az elsődleges cél eléréséhez alkalmazandó jegybanki eszközöket és a róluk való döntések menetét.

MNB: erős a verseny a finanszírozási forrásokért
MNB: nem teljesen megalapozott a piaci optimizmus 
Játék a libikókával: banki jutalékok szabályozása 
Ötöst kaptunk Londontól: felgyorsul az infláció 
Jogunk van tudni a túlzott hiányról

Privátbankár