A Barclays Capital negyedévente méri fel átfogó körkérdéscsokorral az intézményi befektetők hangulatát és előrejelzéseit. A cég több mint ezer befektetési társaság bevonásával elvégzett márciusi vizsgálatának kedden Londonban közzétett eredménye szerint az intézményi befektetői körnek pontosan az 50 százaléka számol azzal, hogy Görögország, Portugália és Írország a következő három évben leáll törlesztéseivel, illetve adósságállományának átstrukturálására kényszerül.
A befektetői várakozások romlását jelzi, hogy a Barclays Capital előző, decemberi felmérésében a megkérdezetteknek még csak az egyharmada jósolta legalább egy euróövezeti tagállam kényszerű adósságátrendezését.
Az azóta bekövetkezett egyetlen ellenkező irányú változás az, hogy a mostani felmérésbe bevont intézményi befektetői kör tagjainak 2 százaléka tart számos euróövezeti gazdaságban szükségessé váló törlesztési átrendezéstől és ennek nyomán az euróövezet felbomlásától; az előző, decemberi vizsgálat során a megkérdezetteknek még a 4 százaléka nevezte ezt a fejleményt valószínűnek a következő három évre.
A Barclays Capital új, márciusi felmérésének részesei is sokkal nagyobb arányban jósolják azt, hogy több valutauniós tagország jut bajba adósságtörlesztésével, mint azt, hogy csak egy. Azt a válaszlehetőséget, hogy a következő három esztendőben lesz adósságátrendezés az euróövezetben, de ez csak Görögországot érinti majd, a válaszadók 18 százaléka jelölte be.
Arra, hogy a megjelölt időtávban nem valószínű ilyen fejlemény bekövetkezte egyetlen euróövezeti tagállamban sem, a befektetőknek mindössze a 6 százaléka voksolt.
A görögök a legrosszabb helyzetben, Magyarország megítélése javult
A görög törlesztésleállási kockázattal kapcsolatos növekvő piaci aggodalmakat jelezi az e kockázat ellen kínált származékos biztosítási csereügyletek (credit default swaps, CDS) árazásának újbóli romlása is.
Az egyik vezető londoni piaci adatszolgáltató csoport, a CMA DataVision adatai szerint a görög CDS-díjszabás a keddi késői londoni kereskedésben 1013 bázispont környékén mozgott a 989,6 bázispontos előző záró után.
A jelenlegi görög CDS-árazás azt jelenti, hogy a görög szuverén törlesztési leállás kockázatára biztosítási tranzakciókat kínáló piaci szereplők ismét több mint egymillió euró éves díjat kérnek középárfolyamon minden 10 millió euró görög államadósság után a befektetőktől az irányadó ötéves futamidőre.
A CMA számítási modellje szerint a keddi görög CDS-árszint arra vall, hogy a londoni adósságpiac jelenleg 57 százalékos halmozott valószínűséggel árazza Görögország mint szuverén adós törlesztésképtelenné válását ötévi távlatban, vagyis a piaci szereplők jóval nagyobb halmozott esélyt látnak arra, hogy Görögország öt éven belül törlesztésképtelenné válik, mint arra, hogy nem.
Magyarország CDS-árazása a keddi londoni kereskedésben ugyanakkor jelentős javulással 272 bázispont körül járt. Ez a CMA számítási modellje szerint nem egészen 18 százalékos halmozott nem fizetővé válási kockázat árazásának felel meg ötévi távlatban, vagyis e mérce alapján a piac Görögországot jelenleg több mint háromszor olyan kockázatos államadósnak tartja, mint Magyarországot.
A CMA nemrégiben közölt 2010-es kockázati listáján - amely a decemberi utolsó CDS-árazások alapján sorolta be az egyes szuverén adósokat - Görögország tavaly a világ legkockázatosabb adós országa lett, megelőzve Venezuelát.
MTI