Itt az új év, s vele az életmódváltásról szóló fogadalmak ideje. Ezek a karácsonyi bejgli- és töltöttkáposzta-őrület utáni fogadkozások azonban ritkán eredményesek. Egy 2010 decemberi jelentés szerint minden második uniós állampolgár túlsúlyos, száz magyarból pedig 15 felnőtt és 20 gyermek súlyosan elhízott - olvasható a Figyelő cikkében.
Az unió jogszabályi erővel fékezné a lakosság riasztó ütemű súlygyarapodását, amelynek óriási az egészségügyi és társadalmi ára. Ám a mérleg másik serpenyőjében ott van az élelmiszerlobbi, s egy sor további iparág, amelyek mindinkább felfedezik maguknak az XXL-es célcsoportot.
Három hónap alatt 20 kiló mínusz. Ennyitől szabadultak meg a próbaidőszak alatt azok a túlsúlyos brit páciensek, akiket sikerült rábeszélni arra, hogy halasszák el gyomorgyűrű műtétjüket, s helyette üldögéljenek inkább hosszú órákon át kényelmes fotelekben, hagyják magukat masszírozni – lazítsanak. A javaslat a brit országos egészségügyi szolgálattól származik, amely erre a célra egyenként 1,5 millió forintba kerülő speciális foteleket szerzett be.
A gyógyászati célú ülőalkalmatosságokba médialejátszót is beépítettek, ezekből relaxáló szöveg hallható a gyorséttermi ételek káros hatásairól, valamint arról, milyen sovány és vonzó is voltaképpen a delikvens. A terápia működik. A norwichi Hellesdon Hospital győzedelmesen számolt be a sikerekről, így ezentúl a 4,5 millió forintba kerülő gyomorműtétek helyett olcsóbb alternatívával is segíthetik korpulens klienseiket - írja cikkében a Figyelő.
Miért hízunk? – a 4 legfontosabb ok 1. A fogyasztói társadalom. A hízási folyamat a fogyasztói társadalom és az ülő életmód tömegessé válásával indult meg az 1960-as években, az autók, az elektromos hűtőszekrények, a szupermarketek és a televízió elterjedésével.
A Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) 2010 szeptemberében már egyenesen népbetegségnek minősítette az elhízást, amely az Európai Unióban a halálozások 10–13 százalékával hozható összefüggésbe. A túlsúly az esetek 65 százalékában valamilyen krónikus betegséggel - diabétesszel, szívbetegséggel, magas vérnyomással - is társul. A túlsúlyos felnőttek és gyermekek arányát tekintve Magyarország egyaránt az uniós élbolyban található. A 7 évesek körében minden negyedik lány és minden ötödik fiú elhízott. Aki serdülőkorban elhízott, az az esetek 80-90 százalékában felnőttként is kövér lesz. A kisebb gyerekeknél nagyobb eséllyel lehet visszafordítani a folyamatot.
2. Az ételek összetétele. A vásárlók reálisnak vélt igényeinek kielégítésére a gyártók számos élelmiszerhez a korábbinál jóval több cukrot, sót és zsírt adnak hozzá. Az előbbi hozzávalók magas arányát technológiai okokkal is magyarázzák: egyes kenyérfajták például a megfelelő állag elérése miatt igényelnek több hozzáadott sót.
3. A mozgásszegény életmód. A kilókat elsősorban nem az evés gyakorisága, hanem a tévénézéssel, számítógépezéssel töltött órák nyomják meg erőteljesen.
4. A reklámok hatása. A University of Liverpool kutatócsoportja tavaly egy 11 országra kiterjedő vizsgálat nyomán kimutatta, hogy a tévében leadott élelmiszerreklámok 67 százalékban egészségtelen táplálékokat népszerűsítenek. Az intézmény egy korábbi vizsgálattal arra is rávilágított, hogy a nassolás a reklámnézés hatására fokozódik. A Yale University obezitáskutató központja tavalyi vizsgálatában azt bizonyította be, hogy a 4 és 6 év közötti gyerekek, akik ugyanazokat az élelmiszereket kóstolták meg mesefigurás csomagolásban és anélkül, minden esetben az előbbit találták finomabbnak.
A szakemberek hosszú évek óta kongatják a vészharangot, ám hiába. A felvilágosító, segítő kampányok tucatjai dacára érdemi áttörést eleddig nem sikerült elérni. Tény, az első iskolaibüfé-reformra már 2006-ban sor került, a most készülő új rendelet pedig az OÉTI ajánlásai alapján azt írná elő, milyen élelmiszereket és italokat kínálhatnak a közkonyhák. Martos Éva, az Országos Élelmezés- és Táplálkozástudományi Intézet (OÉTI) főigazgatója szerint, ha a Nemzeti Táplálkozási Politikában szereplő, jelenleg még egyeztetés alatt álló közétkeztetési rendeletet elfogadja a kormányzat, akkor kevesebb sót, cukrot és zsírt tartalmaznak majd a menzákon tálalt ételek és mindennap lesz friss, nyers zöldség és gyümölcs a kínálatban.
Mennyibe kerül nekünk a magyar társadalom fokozatos elhízása? - teszi fel a kérdést a Figyelő. Nos, az Egészségügyi Világszervezet (WHO) felmérése szerint a kapcsolódó direkt költségek (gyógyszerek, műtétek, kezelések és hasonlók) Európában az egészségügyi kiadások 2–8 százalékát teszik ki. Ezen belül Közép- és Kelet-Európában 5 százalék körüli az arány. A magyar adatok alapján tehát évente mintegy 60 milliárd forintot kell e probléma kezelésére elkölteni. A hazai szakmai protokoll alapján ugyanakkor itthon hivatalosan „csupán” 25 milliárdra becsülik ezt a kiadást. Tóth Emese szerint valószínűleg egyik becslés sem pontos, a szakember a kettő közé saccolja a reális értéket.
A súlycsökkentést Olaszországban és Finnországban anyagi ösztönzéssel is kísérik. A finneknél az orvosi tanácsra fogyni képesek minden egyes elvesztett kilóért 400 eurós utalványt kapnak. Ezt rehabilitációs kúrára, fitneszkezelésekre használhatják fel. Helsinki szerint megéri a befektetés, mert a sikeres fogyókúrázókra költött pénz csak a töredéke annak a 260 millió eurónak, amit évente a kövérek gyógyítására és az elvesztegetett munkanapokra fordítanak. A résztvevők átlagosan 4 kilóval válnak könnyebbé, és a szakemberek szerint ez már többnyire elég ahhoz, hogy megelőzzék számos betegség, például a felnőttkori diabétesz kialakulását.
Az Európai Unióban eleddig önkéntes alapon zajlottak az elhízási trend megfékezésére irányuló kezdeményezések. Közösségi szinten annyi történt, hogy 2007-ben elfogadtak egy afféle cselekvési tervet tartalmazó Fehér Könyvet a témában, ám a várt javulás nem következett be. A fejlett államok döntéshozói igazán csak az utóbbi időben kezdenek a fejükhöz kapni. Jóllehet számos országban napirenden van az egészségtelen élelmiszerek megadóztatása, a kormányok nincsenek könnyű helyzetben. Minthogy a tömeges elhízás jelensége számos iparág számára - így vagy úgy - igen jó biznisz, heves csörték várhatók a törvényhozók és az iparági lobbisták között.
Heves tiltakozás kíséri például azt az uniós kezdeményezést, miszerint csak a jövőben bevezetni kívánt határértékeket teljesítő áruk szerezhetnének jogot bizonyos egészséggel kapcsolatos állítások kommunikálására. Egy-egy kiragadott „egészséges” összetevő hangoztatásával nem kompenzálhatnák a magas zsír-, só- vagy cukortartalmat. A Nutella például többé nem hangsúlyozhatná reklámjában a mogyorónak köszönhető magas B1 és E vitamin tartalmat. Dühöng is az olasz gyártó. A Ferrero szerint az új uniós törekvések derékba törhetik a gyermekkor elválaszthatatlan részévé vált mogyorókrém töretlen népszerűségét. Az elképzelés ellen még az olasz mezőgazdasági miniszter is felszólalt - írja végül a cikk.
Privátbankár, Figyelő
Romániában megdőlt az autópálya-építés 11 éves rekordja. A hálózat 2024-ben jelentősen bővült. 
