Szakszervezetek: szükség van szociális párbeszédre

Andor László hangsúlyozta: az Európai Unió gazdaságilag jobban teljesítő tagállamaiban kivétel nélkül jellemző az erős és intézményesült szociális párbeszéd.

Andor László a szakszervezetek képviselői előtt tartott előadásában elmondta: az idei május elseje különleges azért, mert Ausztria és Németország megnyitja munkaerőpiacát a 2004-ben csatlakozott közép-kelet-európai tagállamok előtt. Kiemelte: a nagyobb fokú mobilitás a munkavállalók és a munkaadók számára egyaránt kedvező.

Rámutatott: a gazdasági válság következményeként jelenleg körülbelül hétmillióval több munkanélküli az Európai Unióban (EU), mint három éve. A fiatal munkanélküliek száma ráadásul ennél jóval nagyobb mértékben emelkedett, jelenleg 21 százalék körüli az átlagos ifjúsági munkanélküliségi ráta az EU-ban - hívta fel a figyelmet Andor László. Elmondta: hiába bővül az európai gazdaság, a munkanélküliség szintje még épp hogy csökkenésnek indult, és egyenetlenül javul a foglalkoztatási helyzet.

A nyugdíjrendszerek átalakításáról úgy vélekedett: a magasabb életkorral természetesen együtt járhat egy hosszabb aktív munkavállalói kor is, vagyis a nyugdíjba vonulás időpontjának kitolása. Ugyanakkor kiemelte, hogy ez csak akkor lehet pozitív stratégia, ha különböző politikákkal "megtámogatják". Az Európai Bizottság ezért 2012-ben indítja aktív időskor című kampányát, amelynek középpontjában a munkahelyi egészségvédelmet, valamint az idősek képzését támogató politikák állnak.

Borsik János, az ASZSZ elnöke a fórumon hangsúlyozta: a magyar kormány tagadja az autonóm szociális párbeszédet, és "katasztrofális" javaslatokat fogalmazott meg a Munka törvénykönyvének módosítása kapcsán.

Andor László ismertette: az Európai Bizottság foglalkoztatáspolitikai dokumentumaiban a rugalmasság és a biztonság összekapcsolása áll a középpontban, és tagállami szinten is olyan intézkedésekre van szükség, amelyek nemcsak a rugalmasságot, hanem a foglalkoztatás biztonságát is előtérbe helyezik.

Pataky Péter, az MSZOSZ elnöke ezzel kapcsolatban kiemelte: a magyar munkaerőpiacon a munkáltatók és a kormány láthatóan úgy véli, hogy a rugalmasság nem a munkapiacra, hanem az egyes munkavállalók foglalkoztatására vonatkozik, ez pedig nagy különbség, mert kiszolgáltatottá teszi a munkavállalókat.

Kérdésként megfogalmazta azt is, hogy a bizottság hogyan viszonyul ahhoz, ha egy tagállam "mindenféle párbeszéd nélkül" nyújtja be Brüsszelnek a konvergenciaprogramot.

Andor László válaszában emlékeztetett: most zajlik az első európai szemeszter, vagyis a tagállamok elküldik konvergenciaprogramjaikat, majd az EB és az Európai Tanács országspecifikus ajánlásokat tesz. A konvergeciaprogram benyújtása tehát egy köztes állomás, a végső szót az európai intézmények mondják ki.

Ha egy javaslat a bizottság álláspontja szerint nem kellően megalapozott - nem volt érdekegyeztetés és hatásvizsgálat -, akkor az "kérdéseket fogalmazhat meg az egész koncepció realitása, fenntarthatósága szempontjából - fogalmazott Andor László.

Varga László, a közszolgálati szakszervezeteket tömörítő SZEF elnöke pozitívumnak nevezte, hogy  az EU2020 stratégia kiemelten kezeli az európai munkavállalók foglalkoztathatóságának javítását.

Az elnök ugyanakkor kifogásolta a közszolgálati munkajog magyarországi átalakítását, példaként említve az indoklás nélküli felmondás bevezetését, illetve annak köztisztviselőkre való kiterjesztését.

Kuti László, az ÉSZT elnöke a kutatás-fejlesztés fontosságát emelte ki, amely szerinte befektetés az egységes európai gazdaságba.

MTI