.jpg)
Az aláírás azután vált lehetségessé, hogy az uniós külügyminiszterek luxembourgi ülésén Hollandia és Belgium feladta eddigi ellenkezését, amit e két ország a Hágával való nem kielégítő szerb együttműködéssel indokolt. A 27-ek abban állapodtak meg, hogy a megállapodást most aláírják ugyan, de addig nem ratifikálják - és így értelemszerűen addig az nem is lép hatályba -, amíg Szerbia nem működik együtt kielégítő módon a délszláv háborús bűnösök ügyében eljáró hágai nemzetközi törvényszékkel.
Az EU már korábban parafálta a Szerbiával kidolgozott SAA szövegét. Hollandia és valamivel kevésbé vehemensen Belgium azonban eddig megakadályozta az aláírást, mert nem tartották kielégítőnek a Hágával való szerb együttműködést. Legtöbbször azt tették szóvá konkrétan, hogy a szerbek még mindig nem juttatták el Hágába Ratko Mladic tábornokot, akit az egyik legvéreskezűbb háborús bűnösnek tartanak a nemzetközi törvényszék ügyészei.
Szerbiában azonban május 11-én parlamenti választásokat tartanak, és az előrejelzések szerint rosszul áll az Európa-barát pártok szénája, a nacionalista erők állnak nyerésre. Az unió az SAA aláírásával most segíteni szeretné a szerbiai nyugatbarát erőket, bár egyelőre nem tudni, hogy az aláírás miként befolyásolja majd ez utóbbiak választási esélyeit. Vuk Jeremic szerb külügyminiszter mindenesetre többször kérte az uniót a megállapodás aláírására.
Miután Koszovó februárban kinyilvánította függetlenségét Szerbiától, az EU pedig ezt tudomásul véve rendőri-igazságügyi misszió Koszovóba küldéséről döntött, sok szerb elutasítja, hogy Belgrád közeledjen ahhoz az unióhoz, amely segítő kezet nyújtott Koszovó elszakadásához.
Azt, hogy Szerbia Hágával való együttműködését mikor lehet teljes körűnek tekinteni, az EU-országok kormányait képviselő Tanács fogja megállapítani. Ez lényeges változás a korábbiakhoz képest, amikor is Carla Del Ponténak, a hágai törvényszék korábbi főügyészének az értékeléséhez igazodott az unió.
Az uniós külügyminiszterek közleményükben úgy fogalmaztak, hogy a megállapodás aláírása fontos lépés Szerbiának az EU felé vezető útján. "A szerb népnek azt üzenjük: egységesek vagyunk, soha nem lesztek egyedül az Európához vezető úton, így hát maradjatok rajta" - mondta az aláírás utáni sajtóértekezleten Olli Rehn.
Mind Rehn, mind Tadic azt hangsúlyozta, hogy a most aláírt megállapodásnak semmi köze a koszovói kérdéshez. Tadic szerint ez semmit nem változtat Belgrád azon eltökéltségén, hogy küzdjön Szerbia területi integritásáért, Rehn pedig azt emelte ki, hogy a megállapodás egyik pontja világosan kimondja, hogy a dokumentum nem vonatkozik Koszovóra.
Tadic arról is beszélt, hogy Szerbia ez év végére hivatalos EU-tagjelöltté szeretne válni. Rehn ehhez magyarázatként hozzáfűzte: ennek lehetősége attól függ, miként hajtják végre a most aláírt stabilizációs és társulási megállapodást.
Gyorsítanák a török EU-csatlakozást
Koszovó: Szerbiának érzelmileg nehéz, gazdaságilag nem (hanganyag)
Az EU-nak megfelelő elnököt választott Szerbia (hanganyag)
MTI