Szíjjártó: jelenleg nem vagyunk versenyképesek

A miniszterelnöki szóvivő szerint mindenképpen növelni kell a dolgozók számarányát - ez egyik kulcseleme lesz a csütörtökön körvonalazott, tavasztól induló strukturális reformoknak.

Biztosan nem csökkennek a nyugdíjak a következő években és nem emelkedik a gyógyszerek ára sem - nyilatkozta a kormányfő és a kabinet csütörtökön napvilágot látott reformtervei kapcsán Szijjártó Péter miniszterelnöki szóvivő a Duna Televízió Közbeszéd című műsorában csütörtök este.

Megerősítette: a kormányzatnak célja feljebb tornászni a hazai foglalkoztatottságot és csökkenteni a segélyezettek körét. Az ehhez szükséges új munkahelyek megteremtését számos eszközzel ösztönözte és fogja támogatni a jövőben is a kormányzat.

Egész biztosan nem csökkenek a nyugdíjak a következő években - így reagált a strukturális reformokat beharangozó csütörtöki miniszterelnöki nyilatkozat kapcsán feltett kérdésre Szijjártó Péter. “Megígértük a választási kampányban, hogy a nyugdíjak értékét megtartjuk.” - tette hozzá. Emlékeztetett: az úgynevezett nyugdíjvédelmi törvényekkel biztosította kormányzat, hogy a nyugdíjkasszából csak nyugdíjakat lehessen fizetni a jövőben, illetve, hogy minden nyugdíjat ebből a kasszából teljesítsenek majd.

A változtatásra elsősorban a kötelező-magánpénztárakból várhatóan befolyó egyszeri összegek, illetve az eddig oda irányított járulékok átirányítása jelenti a fedezetet - derült ki a beszélgetésből. “Valóban ez a nyugdíjreform legfontosabb eleme, hogy mindenkinek felkínáltuk a nyugdíjpénztár-választás szabadságát. Ezt követően pedig mindenkinek ott a lehetőség, hogy a saját nyugdíját biztonságba helyezze” - nyilatkozta Szijjártó Péter, utalva rá, hogy az állami nyugdíjrendszerben maradók nyugdíját garantálja az állam, míg a magánpénztárakban maradók azt kockáztatják, hogy “üzleti körök, spekulánsok a nyugdíjtőzsdén kockáztatják a nyugdíj célú befizetéseket”.

A jelenlegi adatok szerint várhatóan tízezres nagyságrendben maradnak a magánpénztáraknál munkavállalók. Ennek fényében, és tudva, hogy ez a reform egyik leginkább támadott pontja, nem vizsgálják felül azt az intézkedést, hogy a magánkasszáknál maradók elveszítik nyugdíjjogosultságuk hetven százalékát? - hangzott a Közbeszéd kérdése.

"Az állam azokért tud kölcsönösen felelősséget vállalni, akik szolidaritást vállalnak a közösséggel” - reagált a miniszterelnöki szóvivő. Akik a magánpénztárakban maradnak, azok a nyugdíjjárulékukat is oda fizetik a továbbiakban. A munkáltató által fizetett hozzájárulásnak viszont - amit mindenkinél, tehát az állami nyugdíjra immár nem jogosultak esetében is az állami kasszába irányítanak - semmilyen köze nincs a munkavállaló fizetéséhez - szögezte le Szijjártó Péter. Megismételte: világos elv, és ehhez tartják magukat, hogy aki a közösségért felelősséget vállal, azért a közösség is felelősséget tud vállalni.

Átalakuló munkaerő-piac

A miniszterelnök nyilatkozatában az is szerepel, hogy felülvizsgálják a munkanélküliek juttatásait. Mikortól és mennyivel csökken a segély és a segélyezettek köre? - kérdezte a Duna Televízió.

A miniszterelnök egy célt határozott meg, a nemzetgazdasági tárca törvényjavaslata tartalmazza majd a megvalósításhoz szükséges eszközöket - reagált a szóvivő, aki a konkrét eszközökről még nem tudott tájékoztatni. A cél mindenesetre egy rugalmas munkaerőpiac kialakítása, ennek fontos eleme lesz a foglalkoztatás növelése, az elrugaszkodás a mai ötvenöt-ötvenöt százalékos foglalkoztatási arányszintről. “Ez rendkívül alacsony, miközben az EU átlaga hatvanöt százalék, az USA-ban ez az arány hetvenöt, Kínában nyolcvanöt százalék. Nyilvánvaló, hogy senkivel sem lehetünk versenyképesek, ha közben nálunk ilyen alacsony marad a foglalkoztatás” - mondta Szijjártó Péter, hozzátéve, hogy továbbra is cél a tíz év alatt megteremtendő egymillió új munkahely, emellett pedig közmunkát kell szervezni az ország azon pontjain, ahol gazdasági-piaci alapon nem lehetséges munkahelyeket létrehozni.

A KSH nemrégiben kiadott foglalkoztatási jelentése itt olvasható.

Emlékeztetett: a tervezett rövid távú intézkedések mellett a kormány mindent megtesz azért, hogy minél többen dolgozhassanak. A munkavállalást ösztönzi a szóvivő szerint az új adórendszer, amelyben mindenkinek megéri dolgozni. A munkahelyek teremtését és a gazdasági növekedést pedig több eszközzel is ösztönzi a kormányzat: igyekszik minél több beruházást Magyarországra hozni, emellett a hazai KKV-szektorban csökkentette a társasági adót, visszaszorítja a vállalkozásokat terhelő bürokráciát, az Új Széchenyi Tervben pedig nagy teret kapnak a vállalkozásfejlesztésre irányuló pályázatok - szögezte le Szijjártó Péter.

Közösségi közlekedés, gyógyszerkassza, benzinár

A szóvivő szerint mindenki látja - akár BKV vagy a MÁV problémáiból -, hogy a közösségi közlekedés rendszere rosszul működik. Ezt a rendszert is át kell szervezni, erre is születik majd egy komplex javaslat. “Meg kell nézni, hogy a jelenlegi rendszerben vannak-e olyan költések az állam részéről, amelyek pazarlásnak minősülnek” - hangzott a válasz a az átalakítás forrásait firtató kérdésre.

A gyógyszerkassza megreformálásától biztosan nem drágulnak majd a gyógyszerek - erősítette meg a miniszterelnöki szóvivő. A közérdeket szolgáló, nem pedig a “magánérdekek mentén íródó” rendszert szeretne kialakítani a kormányzat. “Ha egyszerűbbre akarom lefordítani, akkor a nagyvállalatok helyett az emberek oldalára szeretnénk állni. Átlátható, visszaélésektől mentes gyógyszerár-támogatási rendszert szeretnénk megalkotni” - hangzott a beszélgetésben.

Miért nem csökkenti a kormányzat - ellenzéki felszólítások ellenére sem - a jelentősen dráguló benzin forgalmi adóját vagy jövedéki adóját? - kérdezte a Közbeszéd.

Szijjártó Péter úgy reagált: a kormány bevezette a kereskedelmi gázolajárat, ami megakadályozza, hogy az üzemanyag árának emelkedése tovább gyűrűzzön a gazdaság más területeire. A szóvivő szerint szakértők között egyetértés van abban, hogy a mostani benzinár kialakulásában még mindig kulcsszerepet játszik a szocialista kormányok által másfél év alatt végrehajtott három adóemelés. A kérdésre, hogy miért nem csökkenti ezeket a kabinet, a szóvivő azt mondta: figyelik a folyamatokat, és a kormány ennek tükrében hozza meg a döntéseit.

Határon túliak állampolgársága és szavazójoga - kivel konzultálnak?

Konzultálnak-e az Európai Néppárt vezetésével arról, hogy a határon túlról magyar állampolgárságot szerző, de magyarországi állandó lakhellyel nem rendelkező személyek kapjanak-e itthon szavazati jogot avagy sem? - kérdezte a Közbeszéd.

Szijjártó Péter úgy reagált: Szájer Józsefen keresztül informálódtak a Néppárt frakcióvezetőjénél, aki elmondta, hogy a magyarországi szavazati jog elfogadhatatlan lenne mindazon magyarok esetében, akik nem kérik a magyar állampolgárságot.

Az új alkotmány elfogadását egy rendkívül széles körű nemzeti konzultáció előzi majd meg - tette hozzá a szóvivő, megjegyezve: természetesen Orbán Viktor beszél erről a kérdésről a Néppárt vezetőségével. Élénk figyelem kíséri, hogy mi zajlik Magyarországon, és ilyenkor mindenki megütközik azon, hogy nálunk még mindig egy 1949-es “évjáratú” alkotmány van még érvényben - nyilatkozta Szijjártó Péter a Duna Televízióban.

Privátbankár